Naponként-való jegyzései az 1792dik esztendőben felséges Ferentz Magyar, és Cseh országi király által, szabad királyi várossába Budára pünkösd havának 20dik napjára rendelt, 's ugyan ott azon esztendőben Szt. Iván havának 26dik napján bé-fejezett Magyar ország gyülésének (Buda, 1792)
1792 / 17. ülés
Rr Ezen „ ita concepta: de Nobis expe- , „ élationi correfpondere. I » Jam verő difeeflura: a No- » bis Ma jellati Veilra: in fufei- , » piendis Itineribns, quibusque , » Curis fuis Benediétionis Cee- , » leílis ubertatem cum Voto- , „ rum propriorum profpero even- , „ tu, Auguílíe Domus incre- , „ mento ex animo precamur, , „ Gratia:, & Protectioni fucc , cum profiinda fubmiffione , e commendati. . , pithafTuk, és Felséged rólunk , való reménységének meg-fe- « lelhetünk. „ Már moll Felséged tőlünk , el-távozván, minden Utazá- » faiban, és gondgyaiban a* , Mennyei áldásnak bővségéf, , és tulajdon Kivánságinak fze- , rentsés Tellyeíittését, Felsé- „ ges Házának öregbitrését Szí- „ vünkből óhajtytik, és magún- „ kát kegyefségébe, és óital- „ mába mély alázatoEággal „ ajánlyuk. A’ mellyre a’ Felséges Királyné következendő Szavakkal felelt: „ Trifle ell hoc, quod Do- » mini Status ad Me perferunt — 9> Devotionis Officium, — quia * finem indicat, — Solatii illius, „ — quo fereMenfem unum — » in medio Eorundem — per- „ fruebar: all minuitur quidem — „ folatium illud, fed non inter- >> ibit. — Comitabitur Me ubi- „ que— jucunda — exa£ti hic * temporis — recordatio, nun- „ cient Domini Status — fuis , — „ dum Lares fuorum repetent,— „ Concivibus, item Matronis „ Hungaris, Reginam — Genti * Hungary — addiétiffimam fo- „ re, — ejus commoda — pro » fuis c en fere — atque veram » Patrice Charitatem — inter » primas Virtutes — reputare. »» — De Mea in Dominos Sta- » tus Gra ia— Regia —ac pro- » penfione hiCe lecuros eos* dem effe jubeo. t M Szomorú Nékem ezen Tifz- „ teletnek Neme, mellyet a’ „ Státufok moílan tellyefittenek, „ mert azon vigafztaláfomnak „ Végezését jelenti, mellyben „ maid nem egy Holnapig kö- „ zöttök réfzesiiltem. Kiflebbe- „ dik ugyan Vigafztaláfom, de „ el-nem enyéfzik. Az itten „ töltött időnek örvendetes „ emlékezete Engemet minden- „ ütt követni fog. Mondgvák- „ meg a’ Státufok, midőn Ha- „ za térnek, Po’gár TáiLinak, „ és a’ Magyar Afzfzonyoknak ; „ hogy a’ Királyné felettébb „ kedvelli a’ Magyar Nemzetet, „ hogy annak hafznait, mint „ tulajdonait tekénti, és az igaz „ Hazai Szeretetet a’ fő erkől- „ tsök közzé fzámlálja. A’Srá- u tufok , és Rendek az Én Ki- „ rályi Kegyeségemrúl, és igaz „ hajlandóságomnál kívánom, „ hogy bizonyoífak legyenek.
