Az 1790-dik esztendőben Budán tartott Ország Gyűlésének alkalmatosságával írásba bé-nyújtott 's köz tanátskozás alá vett Dolgok és Munkák, mellyek azon Ország Gyűlésének Naponként-való Jegyzéseihez tartoznak (Bécs, 1791)
1790 / 4. szám
>7 Hogy azomban Nemein fzabadságink nagy meg - sértettetése a’ Tekéntetes Statufok és Rendek előtt annál nyilvánvalóbb légyen, fzükséges- nek tartottuk mind elübbeni, mind moíiani Sorfánkat , és Állapotunkat, fezünknél meg - lévő Királyi Levelekből ekképen elül adni. A’ mi általunk - is mind e’ mai napig megtartott Hajdú nevet vifelt Eleink már ez előtt való Harmadik fzázadban Katonai Tzolgálatot tévő Emberek voltak ; a’ múlt fzázadnak pedig mindgyárt elein a’ Hazától és Nemzettől örökös háláadó emlékezetet érdemlő Felséges Eotskay litván Fejedelemnek Mezei Hadai voltak, a’ kik akármely vi- fzontagságaiban - is az Idők járáfának, többnyire kívül maradtak. Midőn azért ezen említett Századnak elein a’ Magyar Nemzetnek fzomoru Ege íiirü Fellegekkel bé borittatván, annak már hullani kezdett záporai végső romláfsal fenyegettek volna. Midőn a’ l'zomfzéd Erdély orfzága hallatlan kegyetlenséggel utolsó pufztúlálra jutott. Midőn a’Magyar Haza, ebben találtatott nagy fzámú Nemeffi Rend, ennek, ’s a’ Haza Törvényeinek leg drágább fzabadsága tsak nem végképen el- tapodtatott, és fenamivé tétetett, sött az Orlzágnak nagy réfzében ezen romlás bé-is következett, ’s az, a’ mint a’ környülálláfok bizonyították, a’ Nemzetnek - is el - töröltetésével egyben köttetett; Ekkor az említett Felséges Fejedelem maga mellé vévén 1604. és íóoydik efztendóben a’ mi Hajdú Eleinket, a’ kik akkor tizen három Kapitányok alatt vitézkedtek, azokkal a’ Haza, a’ Nemzet, a’Nemefség és a’Haza Törvényei Szabadságinak oítromlói, ’s egéfzien el-törleni igyekező! ellen , olly vitézül hartzolt, hogy azokon tel- lyes győzedelinet vévén, az által a’ Haza és Nemzet már nagy réfzben meg - romladozott fzabadsá- git egélzlen helyre állította. Ezen gyözedelmet követte ofztán mingyárt az lőoődik efztendóben b a’Bétíi
