Az 1790-dik esztendőben Budán tartott Ország-Gyűlésének Naponként-való Jegyzései (Bécs, 1791)

1790-1791 / 1. ülés

0+**%30*0

„Nem le'Tz tehát fenki, a’ ki ezen most jelentett fó Tzélokat maga előtt viselvén, egyedül a’ Közjót nézéndi, azokról, a mellyek febhették volna, el felejtkezvén, fel ne lzentelje mind ezeket, azon Jókért, mellyeket fog fzúlni faját indúiarinknak meg gyözése, es a1 Haza’ Javáért, Nemzeti Szabadságunknak örökös meg maradásáért keiz- léges feí áldozása. “

„Illik ez , sót fzükféges annyival inkább, hogy valamint az egélz ki terjedett Világon nagy hire, nagy neve vagyon Nemzetünknek: úgy kivált mostani cles környülállá- sokban, mind távolabb lévő Fejedelmek, cs Nemzetek, vigyázó ízemmel figyelmez- nek Reánk, cs minden mozdulásainkra , minden Végezéseinkre. Méltó azért, bogy ki vetkezvén minden alatsonfágból , és Éllenünk leg kiíTebb kifogásra, avagy bal trélerre utat mutatható, Magyar Nemes Szívünkhöz nem illő kitsinfégböi öfzve kaptsolr Ízívvel ’s igyekezettel oda fel emelkedjünk, a’ holott Nemzetünk’ örökös Nevét, Bóldog- íágát meg állapítván, ’s nem tsak die óséges Magyar Eleinknek nyomdokiba viíTza terheltünk; de a' külső fzomfzéd Világnak is eránttunk való várakozását bé tölthelíu.t. “

,. A’ mi engemet illet: mint fziiletett Hazafiúi, mind Hívatalbéli Ólztönök.ól indíttatván, valamint eddig »nap ali, éjjeli munkáimat, cgéíTz igyekezettel oda intéztem , hogy tehertséítern lzerént, kinekkin -k, és a’ Haza’ Köz - Tzéljának meg felelheíLk, ’s aztat, a’mennyire lehetett, előmozdítsam,

C és