Főrendiházi napló, 1861 - mutató
O
– 1906. 53. (1910. márcz. 21.) Kemény Kálmán b. elnök a napirend letárgyalása után bemutatja a miniszterelnök átiratát az országgyülésnek másnap leendő bezárása tárgyában s ennek felolvasása után bejelenti és kihirdetteti a kháztól átérkezett kir. leiratot, mely szerint ő Felsége az országgyülés berekesztésén személyesen nem jelenhetvén meg, József fhget bizta meg helyettesitésével. Elnöki búcsúbeszéd. A jkönyv hitelesitése után elnök az országgyül. fházának tanácskozásait berekeszti. Országgyülés feloszlatása és egybehivasa az évi költségvetés szempontjából. Az 1848: IV. t.-cz. 6. §-ának módositásáról sz. tvj. 1865. 48. H. sz.: Murányi Ignácz. (1867: X. t.-cz.) L. még: Fejérváry-kormány, (hat. javaslatok és óvások.) Kormányválság: 1906. 52. Országgyülés feloszlatása: 1901. 41. Országgyüléshez intézett kérvény áttétele a képviselőházhoz 1865. 99. (Mailáth Gy. elnök bejelent egy kérvényt, mely a főrendek czime alatt, de a »főméltóságu magyar országgyüléshez« intézve adatott be; ennélfogva azt a kházhoz tartja átküldendőnek.) Országgyülés hivatalnokai állásának az állami hivatalnokokéval való egyenjogusága 1872. 21. A Budapest fővárosi törvényhatóság alakitásáról sz. tvj. (1872: XXXVI. t.-cz. tárgyalása közben az állami hivatalnokok községi adómentességét tartalmazó 104. §-ba Cziráky János nagyobb világosság kedvéért bevétetni kivánta az országgyülés hivatalnokait is. Mailáth György elnök nem látja ennek szükségét, mert a két ház hivatalnokai az országgyülés határozatával állandósittattak és az államhivatalnokokkal egyenjogu állással birnak. Országgyülési képviselők. L. Képviselők. Országgyülési képviselők választása. L. Választási törvény. Országgyülési képviselőválasztások felett való biráskodás. Tvj. 1892. 109. (1896. szept. 30.) (Bizotts. jel. <Irom. 988 . sz.>) H. sz. ált.: Erdély Sándor, Samassa József, Keglevich István. Részl.: Zichy Nándor, Erdély Sándor, Hunyady László, Gáll József. A többség elfogadta Zichy N. módositásait. H. sz.: Erdély Sándor, Schlauch Lőrincz, Szász Károly. A többség elfogadta. A következő ülésben az országgyülés feloszlatása jelentetett be, s a tvj. más formában a következő országgyülésen került ujból tárgyalás alá. – 1896. 47. (1899. máj. 10.) Tvj. H. sz.: Vaszary Kolos hgprimás, Samassa József, Széll Kálmán, Ernuszt Kelemen, Gyürky Ábrahám, Szapáry Gyula. Részl.: Schlauch Lőrinc, Plósz Sándor, Esterházy Miklós Móricz, Zichy Nándor, Mailáth Gusztáv, Széll Kálmán. A fház többsége az összes módositások mellőzésével elfogadta a tvjavaslatot. (1899: XV. t.-cz.) – 1896. 67. Az előbbi törvény 98. §-ának kiterjesztéséről sz. tvj. (1900: XXII. t.-cz.) – 1806. 37. Az 1899: XV. t.-cz. hatályának meghosszabbitása (további 12 évre). Tvj. (1908: XXXVII. t.-cz.) Országgyülési képviselőválasztó kerületek. L. Választási törvény. Országgyülés két házának egymásközti érintkezése és országos küldöttségek összealkotása. L. Képviselőház és főrendiház közti érintkezés 1884. 7. , 1884. 8. , 1884. 9. , 1884. 16. , 1884. 19. Országgyülés megnyitása. – 1861. 1. (1861. ápr. 6.) Az országgyülés Apponyi György országbiró, mint kir. biztos által a budai várpalotában ünnepélyesen megnyittatván, a főrendek nyomban egybegyültek a pesti Lloyd épületnek e czélra előkészitett termében. Korelnök Esterházy Mihály gr. volt, korjegyzők Andrássy Aladár, Lónyay Albert, Sztáray Antal és Keglevich István. A korelnök megnyitó szavai. Scitovszky János hgprimás felmutatta »a kezéhez nyujtott irományokat«: az országbirónak, az országgyülés megnyitására királyi biztosul történt kinevezését, Ferdinánd király és Ferencz Károly fhgnek a trónról való lemondását tartalmazó kir. leiratokat. Megnyitó szavai után a fház az alakulás teendőire tért át.
