Az 1863. év Julius 1-re Nagy-Szebenre legf. egybehívott erdélyi országgyűlés Gyorsirói naplója, 1863.július 15-1864.október 29. (Nagyszeben 1863-1864)
1863-1864 / 18. ülés
157 (Suli: 3d) bitte oorloufig um bai ©ort. 3d) bitte Diejenigen oiifjultfen, bio fid) jum ©ort uorgemerft hoben, unb jmat náci) beiben »iidjtuugen, für unb gegen, unb jiunr in einer ©eife, bap mir c* aad)ídjrci6cn tonnen. ŞBrofibent: Ü'ö finb uorgemerft: (irc. 0. Bélbi, (Sic. U. otcifa «ulutiu. (Süll: gür ober (Segen? bitte id). «ßräfibcut: Äeiner pót fid) bngegen eitifdjreibcn [affen. (So ftnb nlfo uorgemerft: Sic. u. Bélbi, (*rc. u. $terfa Sulutiu, (Sie. u. -siagiina, Schuller fWidjacl, 2újár 5Uei;oitbcr, iöoljecel 5llernuber, 3oi)iinn Buscoriu, Demetriu gjfoga, 3ofef (Süll, 3ofiantt Brán be Sietném), (Suetonii, Ballomiri 3of)onn , 'jiopeo unb Düert. Cbcrt: 3d) Ijnbe mir blop ber tform mögen boo 'Bort erbeten, meii eb bem vtcrrii ^röfibeitten ju fogén beliebte, eí beginne bie (Seneroibebotte über bic erfte f. ^Jropofition. 3d) biti nicht biefer Meinung, foitbern biti ber SDÍcinuug, có beginne bie (Seneroibebotte über ben betreffenbeu 51 it ofd) u p b er i cf) t. Die @efd)öft«orbnuiig gibt borüber gonj unjmeibentigen 5luffd)lup unb cin Smcifcl borüber fonii nur bobind) heruorgcrufcii fein, bop brr betreffenbe ^tuefrijiiji einen gormfepler begangen l)ot, nömlid) biefen, bap er feine biróbejüglidjett 5lntrőgc in górni eine« (Sefcpentmurf? gefapt l)ot, anftatt biefelben főműit ben Slotiueu oU iutegrirenben Beftanbtljcil bio Seridjta biefem felbft einjuüerlciben. JHegierungéuoilogcu nömlid) bobon nacf) Borfdjrift ber ©cfdjöftéorbuung 4 3ta- bieu burchjiimacijcit: juerft bie erfte ácfutig, bann bie 5luifcf)upl>eratf)uiig, britteno bie jtueitc öefuttg, unb öiertenő bie britté Sefung. Die 2luoíd)npbcrotl)ung, unt mid) borüber oitojttfpredjen, ift ben ÍRegicvungíüorlogeu mit ben felbftftönbigen 'itntrögeii gemein, eá finbet ein Untcrfd)icb nur borin flott, bop felbftftnnbige 'Einträge oud) ot)ue 5lu8fd)upbcratl)ung juriitfgemiefen merben fönnen, bagegen SRe- gierutigouorlogett nid)t oíjne 5luefd)iipberatl)ung; in ollem Unbent unterliegen îHcgicrungoUorlogen ganj bcrfelben Bcljonblung bei ber Stuifd)upbtrotf)iuig mie bic felbftftönbigen Anträge, unb fobalb bann bic 5Iuifd)upbcratl)ung beenbigt, ber Bcridjt on ben fJJräfibenten übergeben unb on bic Sllitglicbcr ucrtljcilt ift, tritt bie SÄcgicriutgeöorlagc in boo StaDium ber jtueiten liefung, unb bie Serpoitblung ber jmeiten gefung beginnt nad) § 40 ber ®cfd)üftéorbnung bomit, bop ber {Referent mit bem erftotteten 'Beriet bic Berpanblung ober bie Debatte eröffnet. (Sin mefentlidjer llntcrfc£)ieb finbet bann nur nod) in ber SIbftimmutig ftott. (Se foinmen nömlid) bie {Regierung«uorlageti nod) einmal in ber urfprünglicfjeit gaffuug jur Slbftimmuug, falló nömlid) bie barauf begüglidjeu Einträge be« 5Itt«id)uffe« obgclebnt roorben finb. (Sin fernerer Uutcrfd)icb finbet nidjt ftott; c« faun olfo borüber fein 3meifel fein, ob ber 51 u «f d) u p b c ri d) t ober bic {Reg icni ng«ü o rlo ge al« ©runblage ber Berljanblung ju gelten pobe. (Sí fönn bici ober nur ber 51 u «f d) u p b c r i cf) t fein, benn luofit mürben fonft noch bic ÍRegierungéPorlagcn beu 5lu«fdjü[fen jur Beratung übergeben, meun noch Sdjlup biefer Bor- berotljung bőd) nidjt ber 5Iu«fd)upberid)t oli ©rnnblagc ber 'Bcrpanblung bienen füllte, fonbern bie Begicrungéüorlage. ^räfibeut: Da« unterliegt feinem Smeifel. 3d) bobe aud) ben l)ol)cn ganbtag nur aufgeforbert, über bie f. Şpropofi- tiou ju beratben, unb bube nidjt gefogt, bop ber Dort ber üRegierungíOorlagc álé ©runblage ber Beratpung biene. 5lad)bem ber 5lu«- fd)up entfenbet morben, ift ber 'Bericht ol« ©runbloge ber inerteren Berfjonblung anjuncljmeu. Gróf Beidi ö n. m.: Méltóságos elnök úr! Tek. képviselő testület! A kölcsönös méltányosság, de sőt igazság is megkívánja, miszerint a kérdésben lévő törvényjavaslat oly móddal láttassék el, hogy az érdekelteknek megelégedésére és tökéletes megnyugtatására szolgáljon. Azért magam is, ki ezen törvényjavaslat előkészítésére kinevezett bizottmány egyik tagja voltam, egész őszinteséggel arra törekedtem, hogy a román nemzetre nézve mindaz a törvénykönyvbe igtattassék, mi a román nemzetnek megnyugtatására szolgálna a felül, hogy ö a másik három u. m. a magyar, székely és szász nemzettel tökéletesen egyforma politikai és vallási jogokkal birjon. (Éljenzés, se treasca!) Igaz ugyan, hogy miután már tettlegesen birtokában van mindazon jogoknak, melyeket eddig csak a kiváltságos három nemzet élvezhetett, minden továbbá intézkedéseknek szüksége fölösleges volna; de miután a román nemzetiséghez tartozók oly nagy súlyt fektetnek arra, hogy nemcsak egyéni, hanem — mint nemzetnek — politikai és vallási egyenjogúságuk is kimondassák és törvényezikkelyeinkbe foglaltassák, magam részéröl a legnagyobb készséggel kívánok ezen követelésük teljesítéséhez hozzájárulni, (Éljenzés!) még pedig azért mivel csak igy reményelhetni és talán meg is várhatni, hogy a román nemzetiséghez tartozók, meglevőn győződve a másik három nemzet loyalis eljárásáról jelen kívánságuk teljesítésében is, maguk részéröl is, mivel érdekelve lesznek, azon fognak lenni, hogy a már századok óta fönnálló ősi alkotmányunk, melyet Fölséges lej edel műnk I860 October 20-án kelt kegyelmes diplomája által visszanyerni, — habár lényeges változtatásokkal is — szerencsénk vala, fönutartassék. (Hoszszasan tartó éljenzés a baloldalon.) Ls mindazon reformok, melyek a megváltozott körülményeknél fogva elkerülhetlenül szükségesekké váltak, közreműködésük által a kor igényéinek megfelelöleg, alk otmányos úton, jó egyetértésben intéztessenek el s igy — mindenek előtt fölséges Fejedelmünk iránti tántorithatlan hűségűnket szem előtt tartva — szellemi és anyagi kifejlődésünk, melyre oly annyira szükségünk van, közreműködésük által elömozdittassék és igy hazánk boldogsága és jóléte eszközöltessék. (Zajos éljenzés.) Pártolom tehát a szőnyegen levő törvényjavaslatom és pedig főleg azért, mert a román nemzetnek politikai és vallási egyenjogúsága nagy befolyással fog lenni ősi alkotmányunk és autonómiánk fönntartására. (Hosszas éljenzés.) Es. Sa Metrop. S i u 1 u t i u: Marita Camera! Pre naţiunea nostra romana si pre religiunea ei de multi secuii, a facutu o anâteraa politica, ele au fostu escomunicate din concertulu aceloralalte regnicolarie naţiuni si religiuni asiâ catu naţiunea nóstra romana de multi secuii, asiâ dicandu de vr’o 4 seu si diumetate de secuii nu a avutu norocire, se pota luâ parte la legislatione, 6Í de aci tiresce a urinatu cuinoa a trebuitu si in oivilisatiuno si iu drepturile celelalte poli' 40
