Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 12. ülés
51 Vajda a maga indítványát össze I egyezteti az Alduleanuéval. Alduleanu indítványát pártolják: Hoga Demeter, Puscariti János — előadó Ranniclier. Puscariu indítványozza, hogy a „nemcsak azért mert“ után tétessék: „Erdély Nagyfejedelemsége a politikai nemzeti államrendszerben gyökerező régi országos alkotmányt a tisztelt diploma ' korlátain belől viszaállitva látja, hanem s. a. t.“ Az eredeti szerkezet megtartása mellett szól Schmidt Henrik, érsek Sterca Siuliitiu ö. nagyméltósága pedig az eredeti szerkezetet az Alduleanu módosítóval pártolja. Gull indítványa es Alduleanu indítványa elfogadtadk. Vajda peremiét feinen Antrag mit bem 21 nt rage Sllbuleanu’8 $ür beit 2lntrag 2(Ibuleanu'ö |>red;en Demeter Hoga, Puscariu, 9tef Ranniclier. Puscariu [telit ben 21 ntrag: baji nach bent SBorte „weil" gefegt werbe: „nidjt nur weil bas ©rofjfütflenthum Siebenbürgen feine alte, im pditifd) nati= onalen ©taatäfyfienie wurgelnbe SanbeSoer* faffmtg innerhalb ber ©retten beS belobten TiplomS gurücfcrbalten fielet fonbern" u.f. w. Öttr bie urfprünglid)e 2ertirung tyrccben Sterca Siulutiii mit ber 2(bänberung 211* buleauit’8 ttnb Heinrich Schmidt. $cr21ittrag0itO ttttb ber 2ln« trag2Ilbulcctmt’$ werben angcttom= men. 107. A 10-ik szakasz mindhárom országos nyelven felolvastatik. .Haager Károly indítványozza, hogy e szó után, „létre jöttnek“ tétessék: „nem tekintheti ugyan, de azon törvényes óhajtást nyilvánítja , miszerint az országnak mentői elébb alkalom szolgáltassák, hogy e törvény iránt nyilatkozhassak és vagy annak eltörlése, vagy elfogadása és xnó- dasitása iránt törvényes utón határozhasson“. Az indítvány nem támogattatik. Balomiri János a következő szerkezetet indítványozza. „Erdély Nagyfejedelemsége a többi királyságokkal és országokkal szemben nagy fontosságot tulajdonit nemcsak évszázadokon keresztül megőrzött önállóságának és autonómiájának, hanem geo- graphiai épségének is, ehhez képest tökéletesen egyetértve Felséged kimondott nyilatkozatával, annak 1.848 évben Magyarországgal meghatározott egyesítését teljes törvényerővel létrejöttnek nem tekintheti és ekként minden területi megcsonkítását mély és tartós fájdalommal érzi“. Ezen indítvány nem támo- gattatik. Lemén) Braun indítványozza, hogy „Az ország lakói túlnyomó többsége“ helyett: „az országgyűlés“, — továbbá az „önállóság“ után „területi épség“ (Integrität) tétessék. 107. 2llinea 10 wirb in ben 3 ganbeS* I tyradjen aufgelefen. Karl Haager [teilt ben Eintrag: nad) ben SBorten „311 ©tanbe fenunen," ju fejjen: „jwar nicht betrachten, fügt aber beit gefejjlidjen SBunfcb bei, bafj bem 2anbe je eher ©elegen* heit geboten werbe, [ich über biefeS ©efejj auägufpredjen, unb entweber bie 2lufhebung ober bie 2(unahme unb DDÎobification beffetben im gefehlten SSege gu befdjliefsen." 9?td)t unterftu^t. Johann Balomiri [teilt ben Eintrag: eS j wolle nad)folgenbe gaffung befdjloffen werben. „2)a§ ©rojjfürftenthum Siebenbürgen ge* genüber ben übrigen .Königreichen unb Säuber legt einen fwfF11 SÖerth nicht nur auf bie Jabrlumberte lang bewahrte ©elbftftänbigfeit unb 2lutonomie, fonbern auch auf feine geo* grafifdje Integrität, mithin faun ba§ ©rofj* fürftentijuin in roller Uebcreinftimmung mit ber non Slllerh- (îuer SOiajeftät auégefprochenen Grflärung bie im 3al;re 1848 befdjloffeue Bereinigung Siebenbürgens mit bem Äonig* reiche Ungarn als mit roller Dted)töfraft ju ©tanbe geíommen nid;t betrachten unb fomit empfinbet e8 jebe geografifebe Berfleinerung mit tiefem unb bauernbem ©dmiet^e. Söirb nidjt unterflögt. Brün de Lemony [teilt ben Antrag: ftatt „bie weitaus überwiegenbe 9D>îehrŞcit" je. 3Ufejjen: „ber Sanbtag" ferner nach bemSBorte „©elbftftänbigfeit" 3U [eben „Sntegrität". ( \ a jda si unesce proieptulu seu cu a- lui Alduleanu. Pentru proieptulu lui Alduleanu vor- bescu: Demetrio Ho ga, Puscariu si refer. Itaimicher. Puscariu cu adaugere, ca dupa cu- vintulu „nunumai pentruca,“ sa se puna : „marele principatu Transilvania si’a re- castigatu constitutiunea sa vechia, care e basata pe sistem a politico - natiunale de statu, intre marginile lăudatei diplome, ci si etc.“ — Pentru propunerea lui Alduleanu vor- besce Metrop. Sterca Siulutiii. — pentru testűin originalu Heuricu Schmidt. Proieptulu lui Gull si a lui Alduleanu se primesce. 107. Alinea a 10-a se perlege in tóté 3 limbele patriei. C’arolu .Haager propune, ca dupa cuvintele „ce s’ar fi infiintiatu“ sa se a- dauge: „insa dorinti’a legale, ca catu mai curendu se ise dee tierei ocasiune, de a se dechiarâ despre legea acést’a ca sa se decidă odata ştergerea, ori acceptarea séu modiiicarea acelei’a pre cale legale.“ Propunerea nu se sprijinesce. Ioane Balomiri px-opune, ca alinea a 10-a sa se formuledie in urmatoriulu cliipu: „Marele principatu Transilvania facia cu celelalte regate si tieri, pune unu pretiu mare nu numai pe independinti'a si autonomi’a s’a sustienuta de secuii, ci si pe integritatea sä geografica, prin urmare Transilvani’a in deplinu acordu cu dechiaratiunea respicata de Maiestatea Vóstra, uniunea Transilvaniei cu regatulu Unguriei decretata in anulu 1848 nu o póte privi, ca pe una, ce s’ar fi infiintiatu cu o deplina taria legale, si asia ori ce (angustare) micsiorare geografica o privesce cu adanca si duratória durere.“ Propunerea nu se sprijinesce. Branu de Lcmény propune, ca iu locu de „maioritatei departe precumpa- nitóre a locuitoi'iloru acestei tieri“ sa se dica „diet’a,“ mai incolo dupa cuvintulu „independintia“ sa se adauge si „integritatea.“ 13*
