Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 12. ülés
50 massig berufenen Vertretungskörper“ (az alkotmányszeriileg egybehívott képviselő testületek s. a. t.) ezen szakasz többi tartalma helyett a következő szerkezet ha- tároztassék: „a birodalmi tanácsban szintúgy mint az országgyűléseken, még pedig Erdély Nagyfejedelemségében előbbi al- kotmánva értelmében lesz gyakorlandó.“ Az indítványt pártolják Puscariii János, Btanu Lemény János és Jluresianii Joachim. Utóbbi indítványozza, hogy az „ország- gyűléseken“ szó után a szerkezet igy legyen: „és csakis a birodalom összes képviseletének fenntartott, meghatározott törvényhozási tárgyakra nézve a birodalmi tanácsban s. a. t..“ Előadó Rannicher az eredeti szerkezet mellet szól. Gull indítványa elfogadtatik. 106. A 9 - ik szakasz mindhárom országos nyelven olvastatik. Vajda László indítványozza, hogy e szók után: „Erdély Nagyfejedelemsége képviseletét is a legliálásabb örömmel tölti el“ — a következő szerkezet katá- roztassék: „Különösen azért, mert hazánknak régi és számos oklevelekkel biztosított alkotmányát az 1860 évi October 20-ki legmagasabb császári diploma Il-ik pontjában kijelelt fenntartásakkal bár s a mennyiben a jogegyenlőség elvével nem ellenkezik, visszaállítva látjuk.“ Az indítvány ellen szólnak: Gull József, Schmidt Komád. Thiemann Frigyes, llannea János, Bologa Jakab. Gull József indítványozza, hogy a magyar szerkezetbe a „régi“ szó után a német és román szerkezetben meglévő „törvényhozási“ szó vétessék föl. Alduleanu indítványozza, hogy e szók után „nem csak azért“ a következő szerkezet határoztassék: „mert Erdély most hivatva van, a birodalom közös ügyei képviseletében a számos testvérnépekkel hazafiasán egyesülve közösön határozó részt venni, hanem azon okból is, mert Erdély Nagyfejedelemsége, régi törvényhozási jogát az ország belügyeire nézve a politikai nemzeti állam rendszer jellemében gyökerező országos alkotmánya szellemében ismét visszanyerte“. faffunggmafjig berufenen S3erh-etung8|jh;per“ ftatt beg folgeuben SSnfyalteS biefeg Abfa^eg bie nacbfteijenbe Raffung be)d)lcf]'cn werben: „ín bem 9îetd)§ratf)e fowelfl, wie aud) ín ben Sanbtagen, — u. 3. im ©rcfjfürftentfyum Siebenbürgen im Sinne feiner früheren Ser= faffung auggeübt werben." güt bieten Eintrag jpridjt Johann Puscariu, Branudc Lemény, Miiresianu Joachim. Meuterer ftellt ben Eintrag: nad; bem 23orte: „ßaiibtage" ju fe^eu: „unb nur begüglich ber beftimmten , ber ©efammt= Vertretung ber 9Dîoiiard;ie . porbeŞoltenen ©efe|gebungg=@egenftânbe in bem îReid)g= rathe" u. f. w. deferent Rannicher fpridjt fur bie tir» fpritnglic^e ieptirung. Ster Eintrag ©ull’é wirb 511m 33cfd)luß erhoben. 106. Alinea 9 wirb in ben brei 8anbeg= fpratŞen aufgelefen. Vajda László (telít ben 2fíttrag: eg wolle nad; benSSorten: „erfüllt and) bie Vertretung beg ©rofjfürftenthumg Siebenbürgen mit ber bnnfbarftengreubt" nad)ftet)enbe gaffnng be= fc^loffen werben: „befonberg befjwegen, weil wir bie alte, oielfad; verbriefte Äonftitution unferg Vater= lanbeg wenngleich mit ber tin fPunft II beg faiferl. Siplomg com 20. Dftober 1860 befugten Vorbei)altung, unb wieferne felbe mit bem fPringipe ber ©leidjbereddigung nícffl im ©egeiifaţşe fteŞt, aufrecht erhalten feŞen." ©egen biefen Antrag jpridjt Josef Gull. Conrad Schmidt, Friedrich Thiemann, Johann llannea unb Jakob Bologa. Josef Gull (teilt ben Antrag: in bem Ungarinnen Tort und) bem Vierte: „régi“, bag SSort „törvényhozási“, weicheg im bcutfcŞen unb romanif^en SSeyte »orfemmt, aufgunehmen. Alduleanu ftellt ben Eintrag: eg wwlle nád; ben SBcrten „nidţt blefj barum" folgenbe gaffung befdjtoffcn werben: „weilSiebenbürgen nunmehr berufen wirb, an ber Vertretung ber gemeinfamen Angelegenheiten beg ilîeid^eâ im patrictifd)en Verein mit ben gabvlreicftett Vrübenwlfern mitbeftimmenben 2lntŞeil ju nehmen, foitbern aud) aug bem ©runbe weit bag @rc(fi'ujtent[;um fein alteg fliedfl ber ©efe^gebuttg für bie inneren Angelegenheiten beg íanbeg im ©eifte feiltet im 6l;ara!ter beg pelitifd) nationalen Staatgfpftemeg wur= jelnbeu Saubeguerfaffnng wieber gurücferhaltcn hat. — mate in consunetu cu constitutinnea,“ in locu de cuprinsulu passului ce urmédia sa se dica aceste: „Precumu in senatulu imperialu asia si in diete, — si anume in marele principatu Transilvani’a este a se esercit’a in consensu cu constitutiu- nea ei cea vechi.“ Pentru propunerea aeést’a vorbescu I. Puscariu, Braun de Lemény si loa- chimu Muresianu. Acestu din urma propune, ca după cu- vintulu „dieta“ sa se puna: „si in senatulu imperialii numai cu privintia la acele obiecte de legislatiune, cari precisu s’au retienutu pentru representatiunea intréga a Monarchien etc.“ Referinţele Rannicher vorbesce pentru testulu originalu. Propunerea lui Gull se pri- mesce si se preface in conclusu. 106. Alinea a 9-a se perlege in tóté 3 limbele patriei. Ladislati Vajda propune, ca după cuvintele „imple si pe representatiunea marelui principatu alu Transilvaniei cu cea mai multiemitória bucuria,“ sa se dica in urmatoriulu chipu: „maieu séma pentru acea, pentruca vedemu sustienenduse constitutiunea cea vechia de atateori garantata a patriei nóstre, deşi cu reserva- rea indicata in punctulu alu 2-lea a diplomei din 20. Oct. 1860, si intru catu ea nu sta in contradicere cu principiulu de egalitate.“ In contra acestei propuneri vorbesce losifu Gull, Conradu Schmidt, Fride- ricu Thiemann, llannea si lacobn Bologa. — losifn Gull propune ca in testulu un- gurescu după cuvintulu „régi“ sa se puna si cuvintulu „törvényhozási“ care in testulu germanu si rornanu se afla. Alduleanu propune, ca după cuvintele „eara acést’a nu numai“ sa se puna pasagiulu următorii, „pentruca Transilvani’a de acum’ înainte va fi chiamata a luâ parte activa la pertractarea afaceriloru comune ale imperiului in unire patriotica cu numerósele popóra sorori, ci si din temeiulu acela, pentruca marele princip, i si’a recastigatu vechiulu dreptu la legislatiune pentru afacerile din laintru ale tierei, in spiritulu constitutiunei sale, ce e ba- sata pe sistem a politico-natiunale.“
