Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)

1863-1864 / 10. ülés

42

magát a javaslatterv ellen jelentette volt, szót ad.

Brenuerberg Ferenez oda nyilatkozik, hogy ö, miután meg van győződve, miként nézetei nem fognak pártoltatni, a kért szótól eláll és egyúttal, nehogy indítványaival meddő vitákat okozzon, képviselői küldetéséről is lemond.

Országgyűlési tagZimmermann József

az országgyűlés helyeslése mellet kivánja, hogy — azon esetben, ha képviselő Brennerberg Ferenez nyilatkozata a jegyzőkönyvbe fölvétetik — az ország- gyűlés következő nyilatkozata is vétessék föl a jegyzőkönyvbe: „hogy az erdélyi törvényhozás egyik legszebb gyöngye mindenha, mégakkor is, midőn majdnem az egész continensen absolutismus uralkodott, az volt, hogy az országgyűlési követek a véleményszabadság jogát az országgyűlési termen belől és kívül föltétlenül gyakorolhatták, — hogy a jelen országgyűlés is föltétlenül és örömmel elismerve ezen jogot, tagjai egyikére sem fog nyomást gyakorolni és hogy eszerint egy országgyűlési tagnak se lehet oka, követségéről azért mondani le, mert meggyőződése a többségétől eltérő.“

88. A javaslatterv elveit a következő szónokok pártolják:

1. Kir. hivatalos Rosenfeld Fajos.

2. Képvis. Puscariu János.

3. Képvis. Eitel Frigyes (a szószékről).

4. Képvis. Budaeker Gottlieb.

5. Képvis. Lemény Branu János.

6. Képvis. Lassel Ágoston.

7. Képvis. Binder Mihály.

8. Képvis. Schiller l.ibloy Frigyes.

9. Képvis. Schmidt Konrad.

10. Képv. SiagiinaEndre (aszószékről).

11. Képvis. Moga Demeter.

12. Képvis. Trauschenfels Ferenez.

13. Kir. hivatalos báró Sahnen Ferenez.

14. Kir. hivatalos Zimmermann József.

89. Több szónok béjelentve nem lévén, elnök az országgyűlés egyhangú akarata értelmében a válaszfelirati javaslatot általánosságban elfogadottnak nyil- ványitja; mihez képest a részletes vita a jövő ülésben fog kezdődni.

SRebner gegen ben 2lbref) = Gntwurf gemelbet hatte, bag 23ort.

Franz »on Brennerberg »erjagtet, ba ev bie Ueberjeugung l)abe, ba§ feine 2ln= fdwuungen feine Unterftüßung finben »erben, auf ba8 SSort, unb legt gleichzeitig fein SRanbat nieber, bamit nicht burcŞ feine 9ln= trage unfruchtbare SDebatten tjerbei^efü^rt »űrben.

2)a§ Sanbtagémitglieb Josef Zimmermann fpricfit unter lebhaftem 33eifaH beg £aufeg ben SBunfcf) nug, baj), »enn bie Gr= flärung bég Slbgeorbneten Franz »on Brennerberg ing ^rotofeii fommen feilte, auch bie Grflärung beg Sanbtageg ju fProtofoll genommen »erbe: baß nämlich eine ber fünften perlen ber fiebenbürgijeben ©efeß= gebung, »on jeher, — felbft in einer Beit, al§ beinahe auf bem ganzen Gontinent ber ilbfotutigmug »altete, iun= unb außerhalb beg Sanbtaggfaaleg, bag fRed)t ber 2lbgeorb= neten ihre SReinung unbebingt frei ju äußern, gewefen fei; baß auch ber gegenwärtige 8anb= tag biefeg (Recht unbebingt unb freubig aner= fenne, unb auf feines feiner 9Ritglieber irgenb eine (Prtffion augüben »erbe, unb baß bemnad) fein Sanbtaggmitgticb fich »eranlaßt fetten fenne, fein SRanbat aug bem '©runbe nieberjulegen, weil feine Ueberzeugungen »on benen ber SRajorität abweidjenb feien. —

88. 91lg (Rebner für bie Ülbreffe fpricŞt:

1. 2)ag Sanbtaggm. Ludwig ö. Rosenfeld.

2. „

V

Johannn Puscariu.

3. „

tt

Friedrich Eitel (»on ber Ítibűne)

4. „

11

Gotti. Budaeker.

5. „

II

J. Braun de Lemény.

6. „

II

August Lassel.

„

II

Michael Binder.

8. „

II

Schuler-Lihloy.

9. „

II

Conrad Schmidt.

10. „

II

Freiherr Andreas »ort Siaguua (ton ber Srtbüne)

11. „

II

Demeter »on Moga.

12. „

11

Fr. ». Trauschenfels.

13. „

II

2?r. Fr.». Sahnen.

14. „

II

Josct Ziinmerniann.

89. Şjlrdfibcnt enundrt, baß, ba fich fRiemanb mehr jum Söorte gemelbet ha&e' ber 31breß=Gntwurf im ÜlUgcmeinen nunmehr als angenommen zu betrachten fei, bie ©pezial= ^Debatte mithin in ber nächfteit ©immg beginnen werbe.

care se insinuá ca vorbitoriu in contra proieptului de adresa.

Franciscu de Brennerherg se declara ca densulu resigna la cuventulu datu, fiinduca si a castigatu convingerea ca opiniunile sale nu-si voru aflâ nici una spriginire, si totuodata si depune mandatulu seu, ca nu cumv’a prin propunerile sale se producă desbateri ne- folositórie.

Membru diétáié losifu Zimmermann

si esprima dorinti’a intr’acolo, cumca, decumva declararea ablegatului Franciscu de Brennerherg va fi se vina in protocolu, apoi sa se lie la protocolu si aceia declaratiune a dietei, ca adeca: in legislatiunea transilvana un’a din cele mai frumóse mărgăritare a fostu de vechime dreptulu deputatiloru de asi puté manifest’a opiniunile sale liberu si ne- conditiunatu atatu in sal’a dietei, catu si afara de aceiasiu, chiaru si atunci, candu mai preste totu continentulu domnia ab- solutismulu, si cumca si diet’a presenta recunósce asemene acestu dreptu, si asia nu voiesce a eserceâ asupra nici unui membru verun’a presiune; prin urmare nici unu membru a dietei nu póte deveni acolo, ca se si depună mandatulu din acelu motivu, ca convingerile sale se abatu dela acelea a maioritatei (care observatiune se primi cu via placere).

88. In desbaterile generali privitóre la proieptulu de adresa a vorbitu pentru elu:

1. membr. d. Ludovicii de Roseiifeld.

2. ableg. Ioane Puscariu.

3.

n

Fricdericu Eitel (depe trib.)

4.

n

Gottlieb Budaeker.

5.

n

Branu de Lemény.

6.

n

Augustii Lassel.

7.

V

Michaele Binder.

8.

V

Schuler de Libloy.

9.

n

Conradu Schmidt.

10.

n

Br. de Siaguua (depe trib.)

11.

n

Demetriii Moga.

12.

n

Franz de Trauschenfels.

13. membr. d. Franciscu de Salinen si

14. „ „ losifu Zimmeriitaim.

89. Presiedintele cnuncia, ca diet a primescc proieptulu de adresa in principiu, deói’ccc nu sa mai insinuatu nime- ne de a vorbi, si desbaterca speciale se va începe in siedinti'a cea mai de aprópe.