Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)
1862-1864 / 2. ülés
felelne, hogy dicsőemlékű Eldödeink példájal követve, Mindnyájokat és az Egyeseket, általában és különösön jogaik, törvényeik, kiváltságaik, mentességeik és szabadalmaikban, melyek t. i. kedvelt Erdély Nagyfejedelemségünknek Ö Felsége Istenben boldogult I. Leopold Császár által, légyen az Diplomában, vagy ezen Diplomát követett határozatok és helybenhagyásokban nyujtattak. és adományoztatok, és dicső emlékű lTtódai a Mi Eldödeink által megerő- sitlettek. ugyan azon módon, mint ez utoljára felséges Nagyn Bátya Urunk J. Ferdinand császár 0 Felsége mint Magyar és Csehország e néven ötödik királya által egy ünepélyes Diplomával, melyben a Leopoldi Diploma szószerént beiktattatolt. történt, nem csak kegyesen megerősítsük, hanem egyszersmind biztosítsuk, hogy azokat változatlanul fentartjuk és a kegyesen megigérteket a valóságban is teljesítsük. De miután minden anyagi törvény az Állodalmak és Népeknek a kor folyamával változó politikai és nemzeti érdekeik kívánalmai szerént, természetszerűleg némü fokozatos elöhaladó változásoknak van alávetve, úgy Erdély Nagyfejedelemségünkben is minden la- kóssági osztályoknak nemzetiség és vallás különbség nélkül Általunk ismételve megerösitett és érvényre hozott polgári és politikai egy enjogúsága, úgy szinte az általános véd és adózási kötelezettség oly nagy becsű tények, melyek feljogosított való érdekeket alkottak, és melyek az éppen érintett Leopoldi Diploma és azt követett határozatok és helybenhagyások több részleteit jelenleg már kivihetetleneknek tüntették ki. Éhez járul még az is, hegy miután Europa minden Országaiban az Államhatalom a legfelsőbb feladatokra nézve öszpontosittatott, miért is a közös tárgyalás a Birodalom hatalmi állása fen- tartására mellőzhetetlen szükség kívánalma lett. Mi az egyes Országok jogigényeihez ezen politikai szükség ki- vánalmávali öszhangzatba hozatala végett, a közös ügyek iránti törvényho- zásbani részvét jogát Országunk és Népeink egyetemére ruháztuk át. fiabm mürbf fő bent ^nfommcn fntfpre* ibcn, ba& 3Bir Win 93rífpieíc llnferer Vorgänger glorrríchen Nubcnfeiiéfolgcnb: '•Mik tinb bie ©ínjeluen im Slfigemeíuen unb befonberu in ihren Oícc^ícn, ©efejjen, *£ri»iíegíén, 3mmunítátcn unb Vefreittn* gen, meíche nämlich bícfcm llnferm ®rofj* fürftenthume Siebenbürgen bon SBaííaub 3r. £D?ajejíat bem böíhfffeligen Jtaífer tieopolb I. feí eé bíblomatifch, fei té burch anbere biefent SEúplome nacbfoígenbe ©nt« feblirpnngen unb Veffättigungen getrAfirt unb miiében, unb auch burci? bie Naih* folget’ beéfelben glorreichen Slnbenfené Unfern Vorgängern befräftiget tourbcn, in ber Nrt unb 3Beife mie bieg julegt burcb @e. 3)iaje|lät Unfern 91Uerbm(f>" laudjiiflften Jperru Ctjeim Jtaifcr $erbi- nanb I. álé főttig bou Ungarn unb Vöt?* men bicfeS Namené béé fünften mittelff eines feierlichen 35iplomeö, in luehheö ber ÍBortlaut béé SeobolbinifcŞen TMplomeé aufgenommen mürbe, ffattgefunben f?at, nicht nur gnäbig bejlättfgen, fottbern and; berjtchern biefelben uttgeänbert aufrecht ju galten unb baé ©injelne gütig Ver* fprocheneauch in SBirfli^feit ju boil fűzett. Uíííeín ba eben amh jebeő materieíe @efejj nach ben gorberungeit ber mit ber Seit mechfelnben politifheu unb natíona* len ^ntereffen ber Staaten unb Völfer naturgemäß manchen allmäligen pro* greffíbcn Wenberungcn untermorfen ifi, fo ftttb aud; ín Siebenbürgen bie burdj Uné mic'bei’holt befräftigte unb jur ®eí* tung gebrachte bürgerliche unb polítífche @[eichbered)tigung aíler Vebölferungő* ©laffen ohne Unterfchíeb ber Nationalität unb Oieligion, fomíe bie allgemeine 2Befir* unb ©teuerpflícht fobhe merthboííe^hat' fachen, mellbe berechtigte mirfliche 3nter* effen gefehaffen hüben, unb biele Vefiint* mutigen béé burchUnő bezogenen i!eopol« bínifehen 2)iplomeé unb berbarauf gefolg* ten ©ntfihlíefjungen unb Vejläftigungen álé nicht mehr ausführbar erfcheinen faffen. ^)ieju fömmt nod?, baft 2Bir ín ber ©rmägung, baj? int 2lngefíd?te ber ©on« centrirung ber Staatégemalt ín allen Räubern ©uropa’é bei ben höchfieit 9íufga= ben, bie geineinjame 2J?onard?ie ein @ebot uttabmeiőlicher Notbmcnbigfeít gemorben ifi, bie Qlnfprüche ber einzelnen hänber mit biefent ®ebotebolitifd?er Notí?menbig* feit auégleíchenb, baé bochmiefitige Ofecht ber Sheiínahme an ber @efe§gebung itt geineínfchaftíichcnNngeíegenheiten auf bie ®efammtbeít ber Sánber uttb Völfer Un* fércé Dieiiheé übertragen hüben. datinei, cá urmandu esemplului predece- soriloru Nostri de gloriósa aducere aminte: pre loti si pre fiecare, presle lotu si in deusâbi, in drepturile, legile, privilegiile, inmunilatîle si scutirile, care adeca i-s'au datu si concesu acestui Mareprinci- patu alu Nostru Transilvani'a de Maiestatea Sea reposata préfericitulu Imperatorii! Leopoldu I., veri pr in diploma , veri pr'in alte determinatiuni si confirmări urmate după diplom'a acest’a. si s au intaritu si de următorii aceluia-si, predecesorii Nostri de gloriósa aducere aminte, in modulu ctirnu a facutu pre urma Maiestatea Sea Atotűserenisimulu Nostru Domnu unchiu, lmperatoriulu Ferdinandu Anleiulu, cá Rege alu Ungariei si Boemiei cu numele acest'a alu Cincilea, prin un'a diploma solemna, in care s au receputu testűin Diplomei leopol- dine . nu numai sa-i intârimu gratiosu. ci sa-i si asecurâmu. ca acele se voru sus- liené nestrămutate, si ca ce e deusabitu benigne prontisu, se va si pone in fapta. Fiindu-ca insa fiecare lege materiale e supusa după fire pre incelu unoru schimbări progresive, după cerintiele in- tereseloru politice si naţionali cu tempulu schimbatóre ale stateloru si popóreloru. asie suntu si in Transilvani’a: egal'a îndreptăţire civile si politica a tuturoru cla- seloru poporatiunei föra deschilinire de naţionalitate si religiune, de Noi de repetite ori intarita si in vigóre pusa, cumu si datorinti’a tuturoru comuna de a mi- litâ si a purtă dare, astfeli de fapte pretiose, care au produsu interese adevărate si indreptatîte, si arata de neesecu- tavere multe dispusaliuni d in amintit’a diploma leopoldina si di'n determinatiunile si întăririle, ce au urmatu după aceea. Pre longa acést’a considerandu, ca facia cu cenlralisarea poterei stalului in tóté tierile Europei in privinti’a celoru mai'nalte probleme, tratarea comuna ade- venitu un’a necesitatenedelaturaverapentru autoritatea monarchiei, cá sa inpa- câmu pretinderile singulareloru tieri cu acestu postulatu alu necesitatei politice, ’lü-amu strapusu dreptulu celu de mare insenmatate a participârei la legislatiune in afacerile comune, pre totalitatea tie— riloru si popóreloru imperiului Nostru. 2*
