Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)
1862-1864 / 4. ülés
tatni, mely birodalmi tanácshoz az országgyűlések, Általunk maghatározott számú tagokat kUldendnek. II. Mindazon törvényhozási tárgyak, melyek valamennyi országainkat és tartományainkat közösen illető jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkoznak, jelesen az érez- és egyéb pénzt és hitelügyet, a vámokat és kereskedelmi dolgokat, továbbá a jegybank-, a posta-, távirda- és vasutügy elveit, a katonai kötelezettség útját, módját és rendjét lárgyazó törvényhozás, jövendőre a birodalmi tanácsban és ezen tanácscsal fognak tárgyaltaim és annak közremunkálása mellett alkotmányosan elintéztetni; valamint uj adók és terhek behozatala, továbbá a létező adók és illetéktételek fölebb emelése, különösen a só árának fölemelése és uj kölcsönök fölvétele, 1860 julius 17-kén kelt legfelsőbb határozványunkhoz képest; nem különben a létező államadósságok átalakítása, és az ingatlan államvagyon elidegenítése, álváltoztatása és megterhelése, csupán a birodalmi tanács beleegyezésével lesz elrendelendő ;— végre a következő évre szóló államkiadási előleges költségvetések megvizsgálása és megállapítása, valamint az államszámadásoknak és az évi pénzügyi kezelés eredményeinek megvizsgálása, a birodalmi tanács közremunkálása mellett lesz eszközlendő. III. A törvényhozás minden egyéb tárgyai, melyek a fönebbi pontokban nem foglaltatnak, az illető országgyűléseken és országgyűlésekkel, még pedig a magyar koronához tartozó országokban elébbi alkotmányaik értelmében, többi országainkban és tartományainkban pedig ezeknek országos rendtartásai értelmében és azokhoz képest fognak alkolmányszerüleg elintéztetni. Miután azonban a magyar koronához tartozó országok kivételével, többi országainkra nézve, oly törvényhozási tárgyakban is, melyek nem az összes birodalmi tanács kizárólagos illetőségéhez tartoznak, évek hosszú során át közös tárgyalás és elintézés létezett; föntartjuk Magunknak, hogy az ily tárgyakat is a birodalmi tanács alkotmányos közreműködése mellett, ezen országok birodalmi tanácsosainak közbejöttével intéztessük el. tage bie bon Uu8 frfjgefefcte 3af;I IDJít® glieber ju entfenoeu haben. II. Gő foííctt aUe ©egenfiänbe ber@e« fefjgebung, luelae ft<h aufrechte, tpfitcb« ten unbBntereffen beleljen, bie alien Un* feren .Königreichen unb Säubern gemein® fäaftlicb finb, namentlich bie ©efehgebnng über baé lllfünj®, unb Grebitmefen, über bie 3öüe unb fjaitbeléfachen, ferner über bie ©runbfäge beö 3etteibanfmefenä; bie ©efefjgebung in betreff ber ©runbfâţje béé Ißofl«, îelegrapŞen* unb Gifenbaljn» mefené; über bie 21rt unb SBeife unb bie Crbnung ber IDfilitärpflichtigfeit in Bufunft fit unb mit bem îHeirŞâratŞe ber® baubeit unb unter feiner fWitmirfung ber® faffungSmäfjtg erlebigt merben, fomie bie (Einführung neuer Steuern unb 2iuflagen, bann bie Grljöhüng ber beflehenben <Steu® ern unb ©ebührcnfägc, inébefonbere bie Grabung béé Saíjpreífeé unb bie 2luf® nabme neuer Slnleben, gemäfj Unferer Gntfcbliepung bum 17. Buli 1860; be§® gleichen bie Gonbertirung beflehenber StaatSftŞulben unb bie ißeräufjerung, Untmanblung ober 23elafînng béé uttbe- tueglícben Staatéeigentbumeé, nur mit 3ufiimmung béé Oleíi^ératbeő angeorbnet tuergen foii; — enblicŞ bie Prüfung unb Beflfleüung ber 93oranfchläge ber Staats® auölagen für baö jufünftige Baljr, .fomie bie Prüfung ber Staatérecbnungéab® fchlüffe unb ber Ofefultate ber jährlichen ginanjgebabruttg unter 3)iitmirfung béé ÍKeichératbeé $u erfolgen bat. HI. 21tle anbern ©egenfiänbe ber ©e* fe^gebung, meíche in ben borbergebenben tüneten nicht enthalten ffnb, merten in unb mit ben betreffenben Sanbtagen, unb jmar iu ben jur ungarifchen .Krone ge« hörigen .Königreichen unb Säubern im Sinne ihrer frühem 93erfaffung, in Uit* feren übrigen .Königreichen unb Sänbern aber im Sinne unb in @emä§heit ihrer Sanbeéorbnungen berfaffnngämäfjig er® lebigt merben. Diachbem jeboth mit QluSnahtne ber Sauber ber ungarifchen .Krone amh in betreff folder ©egenfiänbe ber ©efejşge» bung, meiche nicht ber auőfchíieb’íichen Gompetenj béé gefammten SKeíthőratheé jufommen, feit einer langen Oieilje bon Bahren für llnfere übrigen Sänber eine gemeinfame 23ebanblung unb Gntfchei® bung flattgefnnben ha6 behalten 2Bir UnS bor, auch folche ©egenfiänbe mit ber® faffungSmäpigev SDíitmirtnng béé Dieiché® ratheé unter 3us«ehung ber Dieichöräthf biefer Sänbev beljanbeln ju taffen. II merulu membriloru pe care’lu defigemn Noi. II. Töte obieptele legislatiunei, cari se reducu la drepturi, detorintie si interese, ce suntu comune tuturora Re- gateloru si tieriloru Nóstre, ear anume legislatiunea despre monetaria, bani si creditu, despre vanii si afaceri comerciale ; mai departe despre liniamentele fundamentale pentru bancuri de note; legislatiunea provisoria la principiele ragularei posteloru, telegrafiloru si ale drumuriloru de fern; despre modulu, modalitatea si ordinea detorintiei militare , in viitoriu debe sa se pertraptéze si decidă intru intielesu constitutiunale si cu senatulu imperialu, intru asemenea aruncătura de contributiuni nóue si de imposite, apoi crescatur'a conlributiu- niloru si a tapseloru, ce se afla in- fiintia, mai virtosu sumpirea pretiului sârei si luarea de inprumuturi nóue, in conformitate cu decretulu Nostru din 17. Julie 1860; totu asemené conversiunea detorieloru de statu esistalöre si vinderea, schimbarea séu îndatorarea proprietatei nemiscatóré de statu numái cu învoirea senatului imperialu sa se dispună; in fine cercetarea si defigerea bugetului de spesele stalului pentru vii— toriulu anu, cumu si cercetarea bilan— tieloru compulului de statu si a resul- tateloru administratiunei anuale a finan- tieloru are se decurgă pe langa con- faptuirea senatului imperiale. III. Tóté celelalte obiepte de legislatiunei , cari nu sunt cuprinse in punctele precedinte, se voru decide in modu constitutionalu in si cu respectivele camere (diete) si anume in regatele si lierile tienetórie de corón’a ungurésca intru intielesulu constitutiuniloru loru de mâi înainte ear' in celelalte regate si tieri ale Nóstre intru intielesulu si in conformitate cu statutele provinciale. Dupace totuşi afâra de tierile co- rónei unguresci in privinti’a celorulalte obiepte de legislatiune, cari nu cadu in esclusiv’a competintia a senatului imperiale, pentru celelalte tieri ale Nóstre de unu lungu siru de ani s a sustienatu o perlraptare si decisiune a loru comuna ; Ne pastramu dreptulu de a face, ca si asemené obiepte se liie pertraptate cu confaptuirea constitutional a senatului imperiale pe langa ascultarea si a senatoriloru imperiali din aceste tieri. 5
