Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)

1848 / 12. ülés

35 Unió létesültével őrként folyólag teljesülve leend, a bizottmánynak ez ötletből javas- landója nincsen. Nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvárit, junius 12. 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklósiak.“ o. ) Számos háromszéki székely atyafiaknak Erdélynek Magyarhonnali egyesítése létesittetését s mostani sérelmes szélbeli katonáskodás megsemmi- sitésével a határszéli katonaságnak nemzeti őrseregbe olvasztatását tárgyazó ké­relmére : „Tekintetes Karok és Rendek! Számos háromszéki székely atyafi Erdélynek Magyarhonnali egyesítését létesittetni s a mostani sérelmes szélbeli katonáskodás megszüntetésével, az ily katonaságot egy nagy nemzeti őrseregbe öszveolvasztatni kérvén, miután a tkts Karok és Rendek mind­két tárgy iránt már törvényhozásilag intézkedtek, e bizottmány véleményezése felesle­gessé vált. — A kérelem ide csatolása mellett nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvárt!, junius 12. 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklós mk.“ p. ) Lozsád helységbeli Gálfi, Ferenczi, Szűkös, Kis, Takács, Veres, Hu­nyadi, Incze és Egri lozsádi székely lovas katona családoknak katonáskodási terheltetésok megszüntetését s a székely katonaság feletti parancsnokságnak a főkormányzóra bizatását tárgyazó kérésekre. „Tekintetes Karok és Rendek! Gálfi, Ferenczi, Szűkös, Kis, Takács, Veres, Hunyadi. Incze és Egri lozsádi szé­kely lovas katona családnak a katonáskodási terheket megkönnyittetni és a székely ka­tonaság feletti parancsnokságot a királyi kormányzónak átadatni kérvén, mintán e tárgy­ban ő felsége legfelsőbb megerősítése alá már egy törvényjavaslat van terjesztve, ezen bizottmánynak véleménye, annálfogva feleslegessé vált, nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvárit, junius 12. 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklósnak.“ q. ) A Rikán belőli ev. ref. egyházak közönségének, az egyházi szemé­lyek fizetésének álladalmi költségen leendő eszközöltetését tárgyazó kérelmére — „Tekintetes Karói«, és Rendek! A Rikán belőli ev. reformált egyházak közönsége az egyházi személyzet fizetését az álladalom költségén eszközöltetni, s ha ez a hongyülésen el nem határoztathatnék, a közös országgyűlésen inditványoztatni kérvén — a bizottmánynak az nézete , hogy Erdélynek Magyarhonnali egygyéalakulása kimondatott, s azonban q közelebbről ho­zott magyarhoni XX-ik t. czikk 3. §-ban azon elv, hogy minden bévett vallásfeleke­zetek egyházi szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, kifejeztetett, ennek az emlitett törvényben megirt mód szerénti részletes alkalmazása, mely a közös tör­vényhozás egyik feladata leend, bévárandó leszen, nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája a kérelem vizsgáló bizottmány nevében : gr. Thoroczkai Miklósmk.“ r. ) Több helységeknek, állítólag elfoglaltatott közhelyeik visszaadattatá- 8át, s több egyeseknek földesuraik által kimozdított telkeik- s örökségeikbe leendő visszatétetésöket, megverettetésérti elégtétel szolgáltatást, kolozsmegyei, b. hunyadi járásbeli szolgabiró Gyarmati Sándornak állítólagos kihágá- saiérti megfenyittetését, a hilibi romano-catholica leánymegye részére kü­lön pap rendeltetése eszközlését tárgyazó kérelmekre — TIZENKETTÖDIK ÜLÉS, szentivánhó 20-kán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom