Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)

1848 / 12. ülés

33 TIZENKETTÖDIK ÜLÉS, szentivánhó 20-kán. „Tekintetes Karok és Rendek! Hersch Jákob és Hirsch Allenberg izraeliták ide csatolt kérelmükben panaszolván, hogy közelebbről Kolozsvárról, bárha pálinkafőzéssel nem keresték is élelmüket, kitil tattak, visszaköltözhetésöket. megengedtetni kérik. A bizottmány nézete szerint ezen kérelem a dolog találandó állásához képesti in­tézkedés végett a flgs kir. Főkormányszéknek volna átadandó, nagy tisztelettel lévén a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvártt, junius 12, 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklós mk.“ i.) A Kolozsvártt lakó izraelitáknak, a kolozsvári közönség közgyűlése határozata nyomán Kolozsvárróli kitiltatások inegsemmisitéséveli Kolozsvártt leendő szabad lakhatásuk, birtok szerezhetés s becsületes életmóddali élheté- sök megengedtetését tárgyazó kérelmökre — „Tekintetes Karok és Rendek! A Kolozsvártt lakó izraeliták a kolozsvári közönség közgyűlésén folyó évi április 12-én az 1837-ik évben s az előtt bételepedett izraelitáknak jövő évi Sz.-György nap­kor a városból leendő eltávolítása s addig is az általuk való pálinkafőzés bétiltása iránt hozott határozat általi sérelmeiket ide fogott kérelmükben felpanaszolván, kérik: 1. ) Hogy nekiek Kolozsvárit ezután is szabad lakás engedtessék és — 2. ) Hogy Kolozsvártt élni nekiek is minden becsületes keresetmód megengedtes­sék, jeleseu mesterségek és kereskedés tanulása s folytathatása, haszonbérek tarthatása, házak, telkek s gazdasági földek szerezhetése, földmivelés sat. addig is pedig, mig ez érdemileg elhatároztathatnék, a pálinkafőzés mint közülük többeknek egyedüli élet­módja rögtön felszabadittassék. A zsidóság ügye elrendezése valamint az e részben létező magyarhoni törvények­nek az eddigi Erdélyre is kiterjesztése, az ezeutuli közös törvényhozás teendője lévén, ez által a tkts ország Rendel intézkedését e bizottmány csak annyira látja kiterjesz- tendőnek, miszerint a jelen kérelmet a felséges k. Kormányszéknek adnák át oly uta­sítással, hogy a dolog találandó állásához képest czélszerüen rendelkezvén gondoskod­jék, mikép addig is, mig a törvényhozás intézkednék, a maga rendén megtelepült zsi­dók mint ilyenek sérelmet és méltatlanitást ne szenvedjenek, nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvártt, juuius 12. 1848. a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklós mk.“ k.) A háromszéki czófalvi közönségnek helységük határán Páván lakó Pultán József és Bagoly László által 1840. talált, de a háromszéki közigazgatás által letartóztatott kincs fele részének a kir. Főkormányszék ha­tározata nyománi kiadattatását tárgyazó kérelmére: „Tekintetes Karok és Rendek! A háromszéki czófalvi közönség ide mellékelt kérelmében előadva, hogy helysége határán Páván lakó Pultán József és Bagoly László által még 1840-dik évben több mint négyezer ezüst ftot érő kincs találtatván, arra a háromszéki közigazgatás kezét reá tette, s a dolog a kir. Kormányszék elébe hatván, bárha az a részesítés iránti ha­tározatot meg is tette, még is a kérelmes közönség illető részét még ki nem kaphatta aztm okból, mivel a királyi kamara részéről ő felségéhez folyamodás jelentetvén, a leg­felsőbb határozat elvárandó volna, — minthogy pedig a kérelem mellé csatolt udvari ügy­vivői levél szerint az érintett folyamodásnak a flgs udvarnál semmi nyoma sincsen, kéri a háromszéki levéltárban letéve levő kincsből — Székelyföldön királyi jog nem lé­tezvén — az illető fele részt számára kiadatni rendelni. Mely kérelem a flgs királyi Kormányszéknek oly ajánlással volna átadandó, hogy felül téve magát ezen akadályukon, melyek ezen egyszerű ügy bevégződését eddig oly hosszason gátolhatták, a kérelmes közönséget a talált kincsből törvényszerűen illető részt is minél előbb kiadatni/ méltóztassék, nagy tisztelettel lévén — a tkts Karok és Rendek alázatos szolgája Kolozsvártt, junius 12. 1848, a kérelem vizsgáló bizottmány nevében: gr. Thoroczkai Miklósmk.“ Orszdggy. Jegyzőkönyv. ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom