Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)
1848 / 7. ülés
22 Fejezzük ki jelen pillanatban ezen óhajtásunkat, minél kedvesebbet nem fejezhetünk ki most, midőn azt Magyarhon már életbe is léptette s midőn az eddig Erdélyhez tartozott de Magyarhonhoz visszacsatolt törvényhatóságokban az szintúgy már létezik. Kifejezvén ezen óhajtásunkat a szándékunkat, mondjuk ki azt, mi abból önként s mulhatlanul következik és innepélyesen mondjuk ki, miszerint a robot és dézma mely- lyel az eddigi jobbágyok és zsellérek tartoztak, ezennel eltöröltetvén, azok az e napokban következő pünkösd utáni első, az az a Szent-Háromság vasárnapjával egyszerre s örökre megszűnnek, hogy igy ama polgári szent-háromság: a szabadság, egyenlőség s testvériség malasztja áradjon ama szent napon reájok, és hogy az azután nem sokára következő második felét ez üdvdús évnek, Isten kegyelmét áldva s irántunk, értők oly roppant sokat áldozottak iránt, hálát érezve úgy kezdhessék, mint szabad polgárok. Mondjunk ez imánkra oly „Amen“-t, mely részünkről a helyesség érzete szülte lelkesedéssel s részükről a hála elragadtatásával honunk egyik szélétől a másikig harsogjon ! Megtevén a szent áldozatot, merülnek fel annak nehány természetes és szükséges következései, melyeket ezennel előadok: 1. ) Igtassuk törvényczikkbe azt, mit most a körülmények igénylése s szivünk és meggyőződésünk parancsa következtében életbe léptetőleg tettünk. — Meg lehetünk győződve, hogy kegyelmes urunk királyunk, mint népei atyja, megerősitendi azt, mit tel jesen az ő kegyes akarata szellemében tettünk s tennünk kellett. Ezen törvényben fejezzük ki főbb elveit a robot és dézma eltörlésének és annak, minek ez csak következése, t. i. hogy az eddigi jobbágyok és zsellérek kezeik közt levő s lenni kellető colonicalis földeket — de csakis azokat — országul örökre nekik ajándékozzuk, azokat a földesuraktól e végre kisajátítván. 2. ) Honunk most azzá vált új polgárainak közhírré teendő s közrebocsátandó pro- clamatioban adjuk tudtokra s magyarázzuk meg, hogy mit és miért tettünk értők; magyarázzuk meg nekiek a szabadság, egyenlőség s testvériesség valódi értelmét. Jeleljük ki annak, mit nekik adunk, határát, nehogy azon túl csapongjan, tévútra tért vagy vezetett reményök, óhajtásuk s törekvésük saját kárukra s a közbátorság s törvényes rend és csend veszélyére. 3. ) Fejezziik ki határozatikig azt, mit honunk jelen, részint körülmények következtében, de fájdalom! még inkább bujtogatások által előidézett ingerült állapotában törvényes engedelmesség s nyugalom fentartására s minden kihágások s erőszakok meg- gátlására szükségesnek tartunk. E dicső napnak s ebben tett dicső áldozatunknak bel és kül becse s teljesen üdvös hatása csak úgy lehet, ha mit adunk, a szívesen adás és lelkesedés magasztos nym- busa fényében adjuk. Azért a kor s pillanat komolyan parancsoló intését megértve, fogadjuk el jelen indítványomat közakarattal s jelesen hogy a robot és dézma eltöröltetett s a Szent-Háromság vasárnapjától kezdve teljesen megszűnik : mondjuk ki egy szívvel és szájjal“. Ezzel a tanácskozások elkezdődvén a KK. és RR. magok e tárgybeli határozatukat törvényczikkileg kimondották. (Lásd e törvényczikket az Iromány-könyv 23, 24-ik sz. alatt.) Mely határozatra nézve szeben-széki követ Schmidt Konrád atyánkfia óvást jelentett s annak béadhatására jogát fennhagyta. 37. ) Indítványba tétetik, hogy a testületek által birt urbériségeken feküdt úri szolgálat kárpótlásáról, úgy a földesurak által eddig vett tizeden kívül vont mindennemű tizedek ügyéről az előbbi szám alatt megállított türvény- czikkben határozás tétessék. Mely két tárgyra nézve a KK. és RR. abban állapodtak meg: mikép azok még ezen országgyűlés alatt tanácskozás alá vétessenek és irántok határozat hozassék. 38. ) Inditvanyoztatik az is: miszerint a robot megszüntetésének egy bizonyos határnap tűzessék ki, és ezen határidő a királyi Főkormányszék útján kiküldendő körlevelek áltál az országban mindenkinek tudtul adassák s egyszersmind a királyi Főkormányszék szólitassék fel arra, miként a közcsend lentartására minden erélyességgel intézkedéseket tegyen. Mely közben kir. főkormányzó ő nmlga az indítvány első ágára nézve azon nyilatkozatot teszi: miszerint az azt illetőleg felhozott rendelkezések HETEDIK ÜLÉS, szentivánhó 6-kán.
