Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)

1848 / 2. ülés

13

Meghatározták: hogy az egyesülésrőli törvéuyczikk — valamint ezen törvényczikk mellett ö felségéhez felküldendő , úgy a királyi biztos ő nagy- méltóságához valamint Magyarhou nádorához s királyi helytartójához és a felelős független magyar ministeriumhoz intézendő feliratok is — melyek elő- leges tanácskozás utján már megállittattak, vétessenek tárgyalás alá.

Minek következtében a Magyarhonnal leendő egyesülésrőli törvényczikk és feliratok tervei felolvastatván—

Meg is állíttattak, s azoknak sietőleg ő felsége- úgy a nádor s helytartó- és a ministeriumhoz leendő felkiildésök meghatároztatott. (Lásd ezeket az Iromány-könyvben az 5-ik, 6-ik, 7-ik és 8-ik szám alatt).

Mely alkalommal Brassóvidék egyik követe Rotii Ilyés atyánkfia következő elmondott beszédét kivánta jegyzőkönyvbe Íratni :

„Tekintetes Karok és Kendek!

Megtekintvén azt, miszerint a nagy magyar és székely nemzet Erdélynek Magyarországgal! egyesülését nem mondom csak közönséges szózattöbbséggel, hanem a leglelkesebb, legildetesebb egyetértéssel, leghőbb nemzeti óhajtásuknak innepélyesen nyilvánították — fontolóra vevén tovább azt, hogy ez értelemben a jelen országgyűlés által hozandó törvényjavaslat csakis ő felsége, szeretett fejedelmünk és királyunk, ki egyszersmind osztrák császár, kegyes helybenhagyásával, mindnyájunkat kötelező törvénynyé váland — végre azon kötelességszabta tekintetből, hogy Erdély a fennálló alaptörvények szerint a Magyarhon koronája kétségtelen tagja, küldőim nevében a Pragmatica Sanctio fenmaradásával létre hozandó Uniót Magyaroszág- gal pártolom!

,.Ezen nyilatkozatom nyomán küldőim előtti igazolásom végett, nem tehetem egyszersmind, hogy ezen innepélyes órában Erdély, Magyarhon és az egész miveit Európa szine előtt ki ne nyilvánítsam azt: miszerint az örök és fennálló egyenes törvényeken alapuló jogainknak, nemzetiségünknek, anyanyelvűnknek, törvényhatóságaink területe és mind igazgatásilag, mind közgazdászatilag fennálló kebelbeli törvényes rendszerünk fenmaradásának biztosítékául — fentartom magamnak, hogy küldőim ebbeli törvényes kivánataikat, az Unió mikénti végrehajtására kinevezendő országos bizottmányok és ez által a közelebbi magyarországi közönséges gyűlésnek méltányos tekintetbe vételébe, a tekintetes KK. és RR tegnapi nemzeti gyűlésében Ígért pártolása hozzájárultával, törvényes jogaik érzetében e végre beadandó emlékiratban ajánlhassák. — Mely nyilatkozatomat a jegyzőkönyvbe igtattatni kérem.“

Melyet pártoltak :

Szebenszék követei:

Schmidt Konrád, Schneider József.

Segesvárszék követei :

Goosz Károly, Teutsch György.

Brassó vidéke követe :

Brennenberg Lajos

Medgyesszék követei:

Brecht Mihály, Schwartz Károly.

Beszterczevidék követei:

Hofgr’áf János, Weisz János.

Szászsebesszék követei:

Hiets Mihály, Leonhárd Károly.

Szeredahelyszék követei:

Löw Wilmos, Boch Lajos.

Ujegyházszék követei:

B rausch Mihály, Boch Károly.

Szászvárosszék követe:

Lészai Antal.

Országyy. Jegyzőkönyv.

MÁSODIK ÜLÉS, pünkösdhó 30-kán.

4