Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 90. ülés
3 87 21. §. A’ szomszédos hatóságok egyénei által tétetni szokott kártételek eseteiben a szomszéd hatósági kárttevő ha elfogattathalik, megzálogoltathatik vagy folytonos üldözés utján lakta helységéig üldöztetik, a’ helység elöljárói által kiadandó, a’ kár pedig a’ fennebbiek szerint azon határ elöljárósága által, melly- ben a kár tétetett, megbecsühetvén, megáll itatván, elégtételbe vétel végett a’ kárt- te\ ö lakta hatósághoz átiratik, melly is azt minden további vizsgálat nélkül elégtételbe 'eszi; a kárttevő pedig lehető sérelme orvoslását azon hatóságnál keresheti, hol hibás tette megvizsgáltatott és lionnét az elégtétel átíratott. 22. §. Az ezen törvényczikkben említett — az elégtevö tiszt által felveendő dijak egyharmada az elégtevő tisztet illeti, kétharmada pedig a1 közönség közpénztárába tétetvén, közszükségek fedezésére fordítandó. Melly határozást megelőző vitatás közben Szebenszéki követ, Schmidt Konrád következő elmondott beszédét kivánta jegyzőkönyvbe Íratni: „Előrebocsátván azt, hogy a’ szőnyegen álló törvényjavaslatból, az arról lehatott k. leirat tartalmánál fogva, maradjanak ki mind azon rendelkezések, mellyek a’ mezei rendőrseggel szoros kapcsolatban nem állanak, és a’ mellyek, minthogy a’ territorialis jogból kifolyandók, inkább a’ helybeli hatóságok köréhez tartoznak, — és fenntartván küldőimnek azon jogát, miszerint ezután is a’ mezei gazdaságról szabadon rendelkezhessenek: szavazok az említett törvényjavaslat t-ső §-sa mellett, Hunyadmegye érdemes követe által indilványoztatott azon módosítással, melly szerint az említett §-ban foglalt kitétel „et si pignus desumtum haud sufficere comperitur, detinere44 — maradjon ki, — mellykez járul még azon megjegyzésem is, hogy mind ebben, n.ind a’ következő §§-sokban a’ netalán igen nagy mértékben kiszabott büntetések az adózó nép iránti tekintetből és a’ jelen k. leiratban felhozott okoknál fogva mérsékeltessenek. Az 5-dik §-usra nézve, Hunyadmegye tisztelt követével egyetértűleg, azt kívánom, hogy azon rendelkezés, melly az első szakasz azon szavaiban: „in fundo regio, ut et civitatibus et oppidis distincta pascuatio nullo in casu indulgebitur44 — a’ szász földről tétetik, mivel az nem a’ mezei rendőrséghez tartozik, hanem inkább a' territorialis jogok gyakorlatától függ — maradjon ki, — mert a1 józanokosság és az igazság is azt kívánja, hogy a1 helybeli hatóságok a’ mezei gazdaság folytatása módjáról, a1 helységek különböző környülállásai és az idő kivánataihoz képest szabadon rendelkezhessenek. Szintúgy a1 20-dik §-ra nézve is, minthogy a’ szász nemzet kebelében az eljárás módja 15 esztendő óta már rendezve van, és a1 fennálló gyakorlat czélirányosnak tapasztaltait, az abban foglalt azon rendelkezést, melly a' szász nemzetet érdekli, kihagyatni kívánom. A1 19-dik §-ban tett intézkedéseket főkép azon okból, mivel ott, hol különböző törvényhatóságok összeütköznek, a’ legszámosabb hatalmaskodások és kártételek szoktak töiténni, és az elégtétel kieszközlése, eddigi szokás szerint, csaknem minden esetben akadályoztad, vagy is tökéletesen megsemmisittetik, — meghagyandóknak vélem; sőt felettébb szükségesnek ítélem, azon, sem a’ mostani szerkezetben, sem az eddigi törvényekben nem említett esetekre nézve is, mikor a' kártevő nem azon törvényhatóságból való, a’ hol kár történt, és a’ helyszínéről egészen a’ lakásáig üldöztetvén, vagy elfogattatik vagy pedig a’ helység elöljáróitól kiadatik — tiszta törvény által meghatározni, hogy az illy kártevő ellen mellyik törvényszéknél és micsoda úton módon lehessen az elégtételt kieszközölni ? i Pártolták: Schreiber Simon, Schwartz János, Trausch József, Schnell Károly, Bieder sfeld Frigyes, Girling János, Ilofgraef János, Ilitsch Mihály, Meitzer Mártó n, Matthiae .Mátyás, Steinburg Móricz, L eö w Vilmos, Molnár Károly, Wo 1 f S á mue 1. 357. Olvastatnak b. Jétzer Ágoston főőrmesternek, b. Schwarlzenau Károly ezredesnek, Fiedler József ezredesnek, Karger Leopold ezredesnek, b. Stutterheim K i L e se z ve ne D i K ülés, October 1-én.
