Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)
1841-1842 / 1. ülés
nli:!. »\.tl ELSŐ Ü L É S. «ff Kolozsvárit, november 4ö-ik napján 1841-ik esztendőben, statustanácsos és rendszerinti országos elnök m. gyerő- monostori 1. báró Kemény Ferencz ur ő nagymél- tósá^a elnöksége alatt. 1.) Országos elnök’ köszöntő, és itélömester Földvári Farkas’ azt elfogadó beszédei. 2.) Királyi hivatalosok’ és országgyűlési követek’ névsora. 5.) Elnöki jelentés Kraszna vármegye követeket nem választására nézve. Zarándi követ Kozma Dénes* óvása. 4.) Elnöki jelente* a sz. udvarhelyi, és abrudbányai köret választásokra nézve. 5.) Biztosság a’ kir. fökor- manyszék’ meghívására. Csíkszéki követ Biális Ferencz’ beszéde. A’ kir. fökormányszék- nek a’ karok és rendek közötti megjelenése; kincstárnok ö nagy méltósága’ beszéde. Biztosság kinevezése a’ királyi biztos ö nagyméltóságához. 6.) A’ KK. és BB. együtt királyi biztos ö nagyméltóságához tisztelkedni mennek. i.) XaJlnök o nagyin éltósága a/, országos rendek közé meg- e elnöki székét elfoglalván, a’ következő beszéddel köszöntötte a’ KK-t és rendeket: Tekintetes Karok és Rendek! Felséges Fejedelmünk viszont egybehívta hazánk’ törvényhozó testületét; egy behívta, hogy őseinkről örökségképpen reánk szállott jogainkkal élve, szükségeinkről magunk gondoskodjunk; hazánk’ jóllétét, felvirágzását magunk munkálődjuk. Ha van okunk áldani atyáink’ emlékezetét, kik nekünk nem csak egy vérrel szerzett ’s megtartott szép hazát, de egyszersmind azt is hagytak hátra, mi ennek becsét ’s jelentését megadja, egy kilencz századok’ viharait diadalmason kiállott polgári alkotmányt, mely a’ hazának legjelesebb fiait, kik magokat mély belátással, a’ közjó iránti buzgalommal kitüntették, kik az uralkodó Felség’, ’s honfitársaik’ bizodalmát bírják, szólítja fel ’s bízza meg, bogy köztanácskozásokban egyesülve létesítsék mind azt, mit a’ törvények erejének fenntartására, a’ hon’ közjavára, ’s egyes polgártársainknak boldogítására czélszerűnek és szükségesnek ítélnek: úgy bizony nem kisebb bálával tartozunk felséges Fejedelmünknek is, kinek atyai kegyelme egy ily fontos, ily dicső pályának sorompóit előttünk újra felnyitotta. És én kétszeresen szerencsésnek vallom magainat, ki ezen nagy czélra törekvő kedves honfitársaim tanácskozásiban nein csak részt vehetek; de kötelességemnél fogva azoknak fonalát magam vezethetem. A’ rendes úton közhírré tétetvén, tudva vágynak a’ tekintetes KK. és UH. előtt a’ kegyelmes királyi előadások. Nem lehet azoknak mindegyikében felséges Fejedelmünk’ kegyes intézeteit, ’s Erdély hű népének boldogítására ezélzó atyai szándékát 1 *
