Beszédtár Záratékul az 1841 második országgyülési Jegyzőkönyvhöz, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1842)
1. kötet - 1841-1842 / 6. ülés
hatodik országos ülés» somban azoknak megnyugtatására, kik a’ kir. előadások 1-ső pontját felvenni kívánják, hogy azoknak elővétele lehetetlenség, addig mi előtt a lajstrom einem készíttetik, de nem akarnám teljességgel határozatban azon elvet érinteni, hogy a' lajstromhoz azért szolunk előlegesen, mivel az a kir. előadásokkal öszreköttetésben van, mert úgy tartom, hogy a1 lajstromot akkor is, ha mindjárt nem választanánk, — mert nem mindenkor fogunk választani — a' törvény ’s a' dolog természete szerint elől‘egesen elővennünk kell. (helyes.) Elnök. A’ többségnek határozata az, hogy a’ tekintetes KK. és RR. előlegesen a' lajstromhoz fognak hozzá szólani. B. Jósika Rajos. (1 hordái főispany.) Az elnöki kijelentésre csak annyit jegyzek meg: hogy a' lajstrom az első országos ülésben felvétetvén köziratra bocsátatott, 's igya’ KK. és RR. mielőtt egyébhez szólanának a’ köziratra kiadott tárgyhoz szólani kívánnak. Véér Farkas (Belső Szolnok megye követe.) Ezen tárgyra nézve b. Jó sika Lajos állal javaslóit okot határozatunk okául elfogadni nem akarom, mert mi a’ lajstromot előlegesen elővesszük, azért mert azt a’dolog természete indítványozza, a' többi okokra, mellvek itt kimondattak, szükség nincsen, mert abból begy a lajstromot köziratra kivettük, csak azt következtetem, hogy a’ napirend feletti kérdésnek további előleges tanácskozás alá való vételére szükség nincs. Mi tehát a lajstrom kérdésének vitatás alá való vételére nézve ugv gondolom maradjunk meg annál, hogy mi azt szükségesnek tartjuk. Elnök. A’ T. KK . és BB. már elhatározták hogy előlegesen a’ lajstromhoz kiváltnak szólani, annál fogva, ha továbbá is e’ tárgyhoz kívánnak szólaló, méltoztassanak csupán csak a jegyzőkönyv szerkesztéséről nyilatkozni, az az: Torda megye főispánjának javaslásáról. Gr. Teleki Domokos (K. Hivatalos) Igen természetesnek látom, hogy a" jegyzőkönyvbe azon többségnek elvei menjenek bé okul, mellyeknek nyomán az Elnök ő excellencziája kimondá, hogy a'lajstrom ki van tűzve. Bizonyosan tagadni nem lehet, hogy ezen tárgy az első ülésből köziratra kivan adva, de azon igen fontos argumentumok közölt, mellyek a1 lajstrom előleges kitűzése mellett elóho- zattak a' köziratról vont argumentum csak igenmellékes szerepet játszik. Fontos argumentum az, hogy addig míg nem tudjuk: kik tanácskozzanak — tanácskozhassunk; inig nem tudjuk: kik válaszszanak—választhassunk? mondom a’ kérdést csak ott látom: hogy addig míg ezt nem tudjuk, az országgyűlés folyamata nem indulhat meg; de még ennél fontos!) kérdés itt az országgyűlésnek függetlensége, mert valósággal egy oliy testület, melly magának a' napirendet kitűzni nem tudja, melly magát ollyannak hinni, mellyel ad libitum öszvehivnak ’s elbocsátanak, mellynek nem valamelly rendszer,’s törvény adja meg tagjainak az ott ülhetés jo- g, olly testület volna, melly az országgyűlésnek nevét meg nem érdemleué ; itt tehát azon magosabb szempontból, az országgyűlése függetlenségéből indulva ki, az első kérdés az: hogy olly nagy számmal e' kis hazából miként gyűltek egybe? ’s kik vagyunk azok, kik tanácskozni fogunk? Ezen szempontból kiindulva a kérdésben lévő argumentumot teljességgel nem tartom helyesnek, fontoljuk meg: hogy 183 4-ben midőn a tisztviselőknek diplomáit megvizsgáltuk, azokat, mihelyt felolvastalak, köziratra kibocsáttattuk ; 1^37-ben az igazgatásnak nem tetszett, hogy a’ diplomákat előlegesen megvizsgáljuk: ennélfogva mit tettek? 9 33
