Beszédtár Záratékul az 1841 második országgyülési Jegyzőkönyvhöz, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1842)

1. kötet - 1841-1842 / 6. ülés

28

November 22-kén tartott

nek előtt a* kir. előadások vétessenek elő — de gyakorlatilag a1 dolog nem így államért ma a’ 9-ik országos ülést tartjuk már, és a’ kir előadások még nem jöttek elő — mert előleges munkákkal volt elfoglalva az országgyűlés, t. i. a’ jegyzőkönyv és Beszédek tára megvizsgálására nevezett bizottmány megválasztásával— illy előleges munkának tekintem a' lajstrom kérdését, miszerint addig törvényesen nem tanácskozhatunk — míg az országgyűlés magát számba nem veszi — tehát jövendőre nézve a’ vitatások kikerülése tekintetéből kijelenteni szeretném, hogy a’ tekintetes KK. és HR. a’ lajstromot"úgy nézik mint előleges munkát, 's hogy annak a’ kir. előadások előtt felvétele a’ törvénynyel ellenkezésben nincsen.

Schreiber Simon. £Szebeni követ/) A1 lajstromra nézve utasításomnál fogva meghagyatik: hogy új indítványt tegyek akkor, mikor a’ postulatu— mok napirendre "jövendenek, most azonban ugyanazon utasitásom első pontjánál fogva azt kívánom: hogy a’ kir. előadások értelmében a’ kir. fókormányzó ’s az itélőmester választassák meg mindenek előtt — ha mindazonáltal a’ tkts. KK. és RR. többsége vélekedése szerint a' lajstrom tárgya szőnyegen maradna—helyesnek látnám, hogy arról a’ mult országgyűlési jegyzőkönyv 106. lapján álló felséges leirattal öszvekc t é ben értekezzenek. En azonban a’ lajstromot tanácskozásba venni nem akarom annálinkább mivel már olly dolog történt, melly által a’ lajstromot helyeseltük’, azáltal t. i. hogy már egy országos választást tettünk ’s igy nem fog szenvedni a1 dolog ha a’ lajstrom a’ kitűzött választás után felvéte- tendik—egyébaránt úgy hiszem, hogy a’ lajstromra nézve most sem fogunk más észrevételt tenni — mint a’ mit a’ mult országgyűlésen tettünk.—Ezen vélekedésemet jegyzőkönyvbe kívánom tétetni. (Többen — rossz.}

Elnök. Ezen vélekedést csak a’ többség mondhatja, de nem országgyűlés egyik tagja a’ másiknak.

Nagy József (\\Iarosszék követe.} A’ napikérdés felett legelső kérdésnek látom : vájjon az elnöknek törvény szerint van-e joga napirendet kitűzni? Ezen kérdésre nézve úgy látom, hogy törvényeink az elnököt arra fel nem hatalmazzák , hogy maga tetszéséből szabhasson napirendet, következéskép jogának látom a’ KK. és Rendeknek , hogy valahányszor napirendről van szó, elhatározólag hozzá szólhassanak. A' mostani napirendre nézve magam is ugy látom, hogy addig bátorságosan nem elegyedhetünk a kir. előadások ellátásába, míg el nem határoztatik, hogy jog-’s törvényszerüleg kik tanácskozhatnak az előadandó tárgyakra nézve, ’s kik szavazhatnak és kik nem? De nem csak ezen nézeteim kénszerítenek arra, hogy a’ lajstrom tárgyát előlegesen felvétetni kívánjam , hanem küldőim azon meghagyása is, hogy mihelyest az országgyűlése megnyílik, mindenek előtt az országgyűlési tagok nevei hitelesíttessenek meg. Azon ellenvetést hallottam, hogy az 1791. 11-dik t. czikk azt rendeli, hogy a’ sérelmek csupán csak a’ kir. előadásokkal együtt vétethetnek fel. Ezen véleményt nem látom illeni a' jelen kérdésre, mert még most csak a napirend kérdése forog fenn — az pedig, hogy a' lajstromra nézve lesz-e sérelem vagy nem további kérdés.

Elnök.^Több érdemes szónokok nyilatkozatából azt vettem észre, hogy a' tkts. KK. és RR. oda kivánják kijelentésemet magyarázni, mintha a' tekintetes Rendeket az által, mit napirendre kitűztem, elkívántam volna zárni attól, hogy a’ lajstrom kérdéséhez szólhassanak, Hlyet nem mondtam legkissebbet is; én arról, hogy helyes-e az általam kitűzött napirend vagy nem, egy szót se