Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)

1837-1838 / 79. ülés

K. Hivata­los Horváth Dánielnek beszéde. Köz ügy Igazgató Horváth l'erencznek beszéde. I Kristóf, Zeyk Lajos, 'Sombori András. — Követek: Bálint Elek Benedikti Samuel, Henter János, Yiski Pál, Rátz István, Bájás Miklós, Topler Antal, Beke Adám , Barthos Imre Benedek Ferencz, Both Károly, Fejér János, Ger­gely Sándor atyánkfiái. A’ vitatások folyta alatt szollott következő atyánkfiái kívánták beszédeiket Jegyzőkönyvbe igtattatni. Királyi Hivatalos Ho rv át h Dániel: „Méltoságos B. Kemény Dénes Kővet Urnáit azon Indítvánnyá: lennének né­melyek oly vélekedésbe , ,.hogy a dissentiensek opinioja subscribensei közt, oly ne­vek olvastattak fel, kik ezen tárgy egész folyamalja alatt egyszer is jelen nem voltak“ ,,ezen Protoeollatioba, ha a’ többség elhatározándja, okvetetlen belé fog íratni, de azon esetre cum solenni protestatione megkívánom belététetni azt is részemről, és gon­dolom minden aláírtak részéről , hogy valameddig az ellenfél, azokat kiket ért azon sza­vak alatt: „oly nevek olvastattak fel, kik ezen tárgy1 egész folyamatja alatt egy­szer is jelen nem voltad6 név szerént ki nem jeleli, mit kijelelt bé nem bizonyítja, mind addig ezen Protoeollatioba irt indítványt, és azt követett pluralitási határozást a- laptalannak , és olyannak declarai, mely azon opinio’ tökélletes törvényes voltát és hi­telességét, legkissebb részébe is gyengíteni elégtelen.“ 3(50 HETVEN KILENZCEDIK ÜLÉS. November’ 18-án. Köz ügy Igazgató Horváth Ferencz: Tekintetes Karok é9 Rendek ! ,,Sajnos valóban, hogy a’ fennforgó tárgynak vitatása oly érdekessé vált, és ennyi üdötöltéssel történik , holott annak a’ Jegyzőkönyvből merőben való kimaradhatá- sát vélném határazandonak. Azonban ha a’ többség által béírandónak megállittatik , az az észrevétefem , mivel valamint egy részről senki se állíthatja véleménnyében oly állan­dó megmaradását, hogy ellenkező bővebb, és elhatározó okok kifejezésével más véle­ményre ne hajoljon, sőt ne kellene hajolni , és egy ország - gyűlési tag sincsen meg­kötve hogy kinyilatkoztatott vélekedésit meggyőződése szerént ne változtathassa, sem korlátolva, hogy azt a’ vitatások’ folyta alatt, a’ tökélletes bevégzésig micsoda üdö pontba tehesse , úgy a’ kijelentésinek módjában is nincs kötelezve , miszerént azt ülve , felkelve, szóval, vagy Írásba nyilatkoztassa, mert ez valóban a’ vélekedések aránti szo- zatolási szabadsággal ellenkeznék , ebbe pedig sem egy sem más részről senkinek meg- szorittatása nem eshetik, valamint tehát mindeniknek szabadságába áll, egy vagy más véleményt lelkiesméretesen pártolni , kinyilatkoztatni, úgyr senkit sem erőltetni , sem el­tiltani a’ szozatolás’ szabadsága nem engedi, most tehát a nem jöhet kérdés alá, hogy ki, és miért irta alá a’ dissentiens opiniot, elég az, hogy ország - gyűlési tag, kinek szava , és joga vagyon véleménnyét kinyilatkoztatni. ,,Azonban mivel a’ mint eddig megesett, úgy ezután is megeshető, hogy ellen­kező vélemények fognak pártoltatni, és dissentiens opinio fog egy vagy más részről je­lentetni , az ily esetbe , hogy a’ versengő vitatások elkerültessenek, szükségesnek talá­lom meghatároztatni, hogy a’ nevezetesebb tárgyakban kérdésekben mind a’ többségnek bizonyos kijelelése tekintetéből, mind azért, hogy az Ország - Gyűlésében személyesen jelen volt tagok aránt több e’ féle vetélkedés ne lehessen , vagy ha eredne is a’ hosz- szas vitatás elkerültessék, a’ szózatok bévétele a’ Laistromnak felolvasása által tétes­sék meg. „Egyébaránt pedig hogy ha a’ most fennforgó tárgyban a’ dissentiens opinio némely aláíróira nézve az ellenkező fél által tétetett észrevétel a’Jegyzőkönyvbe béíratta- tik, az ilyenekről ne csak szám szerént tétessék említés , hanem név szerént ki is ne­veztessenek , és ezen kinyilatkoztatásomat Jegyzőkönyvbe igtattatni kívánom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom