Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)
1837-1838 / 4. ülés
35 r NEGYEDIK ÜLÉS. Aprilis 24-én. deit a' Kötéslevélben felfedezett hijány, és annálfogva az iránta téendö észrevételek , és hozandó Határozás iránnyá elintézésére nézve készületien lepte meg, — a’ fenforgó Tárgynak semmi vitatásába nem elegyedve azt kívánta, hogy mielőtt ily fontos, és az alkotmány’ sark’ kövét érdeklő Tárgy Országos Tanácskozás alá vétetnék: Törvény, régi Szokás, és országos gyakorlat szerént előbb Nemzeti Gyűlésre előleges értekezés véget kivétessék, 's csak azután terjesztessék országos Határozás alá ; más része pedig ezen előleges kérdés el- mellőzésével a’ dolog’ valóságához szólva, oly értelemben nyilatkozott, mely szerént mig az ö Felsége által megerősítve leküldött Leopoldali Kötéslevélben találtatott hijány megigazítva nem terjesztetnék ismét a’ Tekintetes KK. és RR. eleibe, addig a’ hódolási Levélnek elkészítése , aláírása, és felküldése körüli tanácskozásba elegyedni nem kíván. A’ vitatások’ bérekesztésével a’ Nagy Méltóságú Elnök Úr Status GLvaestionist tüze ki, — de olyat, mely a’vélemények’meg- kiilönbözése’ fő szempontjait nem emelve ki, elhatározást vezető kérdésül nem szolgálhatott,— s azt is,mit kitűzni méltoztatott,nem oly egyszerű alakban fejezve ki, milyet a’ Törvény’ tiszta szavai elé írnak,—hanem általánosan mindkét vélekedéseket, az azokban létező főbb szempontok különválasztása nélkül, egészben Status GLvaestionisnek tűzte ki; egyszersmind azon felszólítással, mely szerént azok, kik a’ fenforgó Tárgynak Nemzeti Gyűlés előtt felvétettetése’ előleges Kérdését elmellözve, a’ dologhoz magához szollattak , ülőhelyeikből felállással, a’ Nemzeti Gyűlésre kiadatást sürgetők pedig helyeiken ülve maradással jelentenék ki voxaikat. — A’ Status GLvaestionisnak feltételével egybekötött ily szerű voxolási módra felszollítás által a’ Status Glvaestionishaz szollani akarók physicai üdőt nem nyerhettek, minthogy a' kitűzött voxolás mod által oly hirtelen nyilatkozott a’ többség a’ második vélemény’ pártolására, hogy a’ vitatásokba nem ereszkedett, és a Tárgyat csak Nemzeti Gyűlésre kívánó fél csaknem pilanat alatt a’ Status GLvaestionis megállításához szolhatástól, és egyszersmind kivánatatol is elmozdittatott;— és ily móddal oly határozat mondatott ki, mely a’ többség akaratját kifejezte ugyan, de melyben csak tanácskozóig is részvehetésböl a’ kevesebb számú rész, mely a’ kérdés vitatásába nem is ereszkedett, és csak alkalmat követelt a’ maga rendin szólhatni, ’s egy közhatározásba béfolyhatni, tettlegesen elrekesztetett. Köz tanácskozásban törvényes Jussokkal és szabad voxokkal bíró tagokból alkotott Gyűlés’ határozatává a’ többség’ akaratja válik; de hogy egy ily többség tiszta nyilatkozata mennyire függ, mozditodik elé, és korlátolodik a’-vélemények’ ellenkező szempontjainak nem eléggé tisztán kitüntetése által: tanácskozási gyakorlatok bizonyítják. Tárgyakat eldöntő több szempontoknak csak meg külonböztetése, és eldöntő kérdésekül külön kitűzése biztosit tiszta határozást: azoknak öszveelegyitése valamelyik véleményt csak tettleg veti el; csak egy kérdés iránti ellenkező vélemények lehetnek egyszerre! elhatározás’, és voxolás’ tárgyai: ezeknek figyelemmel tartatását kívánja a’ tanácskozás’ tiszta rendje, rendeli a’ Törvény’ az 1791-beli 11-ik Törvényczikkely’ harmadik szakaszsza 4-ik pontja meghatározza, hogy: „ante omnia Status GLvaestionis clare et distincte defigitur“ ismét az 5-ik „Statu GLvaestionis. in apricum posito cuilibet libera vox et consultatio competit“ etc. már ezen Törvényeket a’ jelen esetre alkalmazva, tisztán kitetszik, hogy mielőtt a Tekintetes KK. és RR. akár mi modda- li voxolásra felszollittattak, a’ Status GLvaestionist kellett volna csak magára feltenni,— és nem úgy mint az feltétetett, t. i. mind két felek véleménnyel egész kiterjedésekben : hanem azoknak különböző főbb szempontjait kiválasztva, azokat oly egyszerűen kitűzni, hogy a’ voxolásnak csak igenlő vagy nemlő szűk kör szahadtassék elő. Ha a’ Status GLvaestionis ily egyszerűen, t. i. Valyon a Tekintetes KK. és RR. kívánják é a fenn forgó kérdést Nemzeti Gyűlés eleibe botsátani ? vagy nem ? tűzetett volna ki: hogy a’ többség melyik részre nyilatkozott volna, kérdés alatt marad; de feltéve, hogy ily móddal elmozdittottunk volna is kívánságunktól: az a’tanátskozási rendszer, és törvény szabta módón történt volna, ’s még is részt vehettünk volna a’ kérdés' második ágához, a’ dolog derekához szolhatásban, melytől e’ jelen mod által elrekesztettiink és egy országos határozat tételből kizárattunk. Minthogy pedig ezen sérelem sokkal fontosabb , mintsem azt jelenleg észrevétel, jövendőre ne talán hasonlók’ történhetése esetére óvás nélkül elmel- lözni lehetne: azért ezennel nem a’ Határozat’ tartalmának, hanem ezen fenforgó tárgy’ elhatározásában gyakorlott módnak, mely által egy országos hatá0
