Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)
1837-1838 / 65. ülés
Tábla Bíró Balla Mihálynak beszéde a’ kinevezések tárgyában. HATVANÖTÖDIK ÜLÉS. October 26-ik napján, az elóbbeni üdeigleni Elnökség alatt. 236. A’ múlt ülési Jegyzőkönyv megállittatik. — Felolvastatik Tábla Bíró Balla Mihálynak a’63-ik Ülésben elmondott és írásban béadott beszéde a’ kinevezések tárgyában. 207. B. Jo’sika Samuel és Cserei Miklós Királyi Hivatalosoknak ugyan azon tárgyban tartott beszédei Jegyzőkönyvbe igtattatnak. 236-or. A’ közelebbi Ülés’Jegyzőkönyve felolvastatván raegállittatik. #• Miután a’ közelebbi Ülésben fenn tartott jussánál fogva a’ törvényes K. Tábla’ Bírája Balla Mihály atyánkfia elmondott beszédét írásba téve béadja, felolvastatik ily szókban: „Méltoságos Elnök Ur, TT. KK. és RR. ! több beszédek, értelmes felfejtések, törvényes és diplomatiai vi’sgálodások tétetvén a’ kinevezésbeni Leírat, és a’ közüli Irományok’ aránt, már javallatban állanak azon pontok is, melyeket mint amazokból következett sérelmeinket a’Felség eleibe terjesztendők vagyunk. En tehát rövidségnek okáért, a’melye- ket az előterjesztett pontokból rész szerént az országos határozatokhoz tartozó követke- zettességből, — rész szerént pedig ön meggyőződésemből vett készségből pártolni kívá- nok általánosan, melyekben különbözöm részletesen fogom felfejteni, és azt, hogy a’ vélekedésem elleni vélekedések általam mi okon nem pártolhatok, különösön kinyilatkoztatom. ,,Szóllott legelébb e’ tárgyban Kir. Hivatalos Mlgos Horváth István Ur , ki által a’ felterjesztendő Feliratra nézve javallatok is tétettek. Előre bocsátva tehát azt, hogy a’ tisztelt szónok által elősorolt javallat’ mind azon pontjait, melyekre nézve ez út- tal ellenvéleményemet ki nem nyílatkoztatándom , mint törvényes Princípiumokat egyedül a' törvény szigorú értelme szerént. pártolni kész vagyok, a’ nem pártolandokra nézve véleményemet a’ TT. RR. és RR. eleibe a’ következendökbe terjesztem : % „Hogy az Erdélyi Püspökök a' polgári pályán fő hivatalokkal jeleskedtek , a’ régi adatokból világos , hogy ök Erdélynek Magyar Országtól történt elválása előtt a’ Rir. Tanács’ tagjai voltának, és lenni határoztattanak, ha a’Magyar Királyok’Decretumai, azok közt Szent István t. R. 5 r. sat. Mátyás és Ulászló alatt a' Bandériumok’ kiállításáról szólló Articulusok, és 2-ik Lajos alatt i5ig-be költ 3g-ik törvényczikkely megnézettetnek , tagadhatatlan, — tömve vannak törvénykönyveink azok aránti adatokkal, mi a’ Magyar polgári alkotmányból önként következett. „Béjövén a’ Reformatio, — Erdélynek Magyar Országtól lett elválása után a’Ca- tholicusok’ száma megkevcsedik , az Egyházi jók elidegenittetnek , világi kézbe adatnak , 3 így a’ R* Catholicus Püspök Székét elhagyni kéntelen lészen. Mik történtek a’ tájait és annakutánna ? említeni nem czélom , csak azt jegyzem meg, hogy Báthori’Sigmond elpro- bálta ugyan a’R. Catholicus Püspökség’ feláll ittasát , — de az tartós nem lehetett, — meiţ iöoi-ben a Kolo’svári Gyűlésen kiútasittaték, és az Apr. Const. 1. R. i-sö Tit. ío-ik Arti- culussában megállittatott : hogy a más vallásuaknak Puspökjek, a Catholicusoknak pedig csak Vicariussok légyben . ’s így ámbár a’ Magyar Királyok azon üdö alatt is ne- veztenek Erdélyi Püspököket, még is azok hívataljokat a’ hazában nem folytathatták. Innen kiindulva önként következik az, hogy a’ Nemzeti Fejedelmek alatt a’ Tanácsi rendben
