Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 10. ülés
időt ezzel a’ 19-ik században, 1834-ben, egy nemzetet akarni kizárni a’ sarkalatos hivatalokból. (helyes!) 4\ esselenyi Miklós: Vagy ismerjük el hogy lehet akármely szászot is választani, vagy válaszszunk újra; ’s ezen kettős kérdést azért teszem fel, mivel az erről szóló törvény nem tiszta. (olvassa a’Leop. dipl. 7-ií pontját.) Tisz- ta-e ez? Tett által hogy van ezen törvény magyarázva? A’ törvény a’ consilia- riusokra nézve is ezt mondotta; de ez ellenkezőleg többször történt, ez factum. Álljon tehát határozásunk, vagy ha nem áll, szózatoljunk újra. [helyes!) Boér Antal: (követ) Nem vagyunk mi teljes törvényhozó test; tehát nem határozhatunk. Azonban a’ mit tettünk már áll, ’s a’ kinek tetszik, protestaljon ellene. Gál Domokos: Az 1791 -beli 19-ik törvényczikkely a’ szászokat felereszti consiliariusságíg, ‘s mivel ott más hivatal nincs említve, tehát exceptio firmat regulam in casibus non exceptis; hogy pedig miként kellene lenni, azt most nem határozhatjuk el. G. Teleki Domokos: A’ szász nemzetről itt a’ jegyzőkönyv’olvasásakor felhozott azon elvet „hogy t. i. a’ szászok közül csak azok, kik nemesek és birtokosok, választathassanak sarkalatos hivatalokra“ vizsgálni nem akarom, mert azon kérdés itt megvitatva nem volt. Az ily kifejezésekkel n’ jegyzőkönyvbe bé nem is mehet, mert csak az volt megvitatva, hogy a’ választásban a' szász nemzetre tekintet legyen. A’ választás azonban végbe ment ’s tudjuk, hogy olyanokra is, kik nem nemesek, szózatoltunk; de a’ választásba csak ugyan olyanok jöttek, kik nemesek és birtokosok. Annálfogva azt hiszem, hogy a’ rendek választásukat tökéletesen a’ törvény’ értelmében tették; ’s azt, hogy választással principium’ vagy törvény’ kiegészítése egybeelegyítessék, helyesnek nem látom. Nopcsa Elek: Kezet fogok gr. Teleki Domokossal. B. Kemény Dénes: Törvények’ értelme felőli vitatásba (a’ mire gondolata szerint az országgyűlés még eléggé constitualva nincs) nem ereszkedve Vízakna’ követével egyetértöleg úgy véli, hogy megesett szózatolást felforgathatni, többször ártalmas, mint hasznos következetekre nyithatna utat. A’ jelen esetben pedig már szó sem lehet arról, minekutána a’ KK. és RR. önmagokat megkötötték azon határozattal, mely azt tartja, hogy a’ szózatok’ számbavételének el- végződéseig elő nem adott észrevételek azután fel ne vétessenek; a’ mi itt meg- lévén már esve, a’ szózatolásnak állani kell. Egyébiránt az országos elnökségnek a’ nemes szász nemzetet miként illethetőségéről a’ jegyzőkönyvet a’ szóló úgy kivánta írni, mint a’ rendek’ akaratát azon tárgy’ folyásakor kivehette; azonban a' mostani hosszas vitatásból kinyilvánosúlt, hogy nem voltak a’ KK. és RR* akkor egyetértésben e’ felett, azért vélekedése szerint kihagyván azon részét ezen kérdésnek, mely vitatás alá hozatott, ’s melyben most határozni nem lehet, csak annyit kellene a' jegyzőkönyvben említeni, a’ miben a’ KK. és RR. megvannak egyezve. (itt előadja a’ szóld azt, mi a' jegyzökönyben 22 szám alatt ezen kérdés iránt határozattá tétetett.) B. Bánffy László: Én a’ rendek’ elnökét is consiliariusnak tartom, ’s így nem hibáztunk. Elnök: Úgy látom, a’ nemes szász nemzetnek minden hivatalokra jusavolt, mint megismértük ezt akkor is, midőn az országos elnökségre választottunk. Ez azonban oly fontos kérdés mind a’ mellett is, hogy azt csak egy teljes diaeta határozhatja el, mely, a’ mint kitetszik , a’ nagyobb rész’ kívánságával is megegyez. [ezzel a' gyűlés eloszlott.) Tizedik ülés Julius’ l-én. 75 19 %
