Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 9. ülés
beszédét ezek közé tennők, ellenkezésbe jőnénk azon protocollatioval, ho"y azt 1). Jósika mint egyes személy mondotta. Cserei Miklós: Ha a’ Herrzeg’ beszéde betétetik, bé kell menni a’ feleletnek is, különben a’ Herczeg’ beszéde csonka lenne. G. Teleki Domokos: Tagadja ezen csonkaságot, mert a’jegyzőkönyvből kitetszik, hogy felelt valaki. Az irománykönyvbe csak hivatalos, vagy köz mes- bizás’ utján tett beszédek 's diplomaticai acták mehetnek bé. Cserei Miklós: A’ beszédben magában senki fenn nem akadott, csak a' beszélő’ helyzetében: mért ne mehetne hát bé ? A\ esse lény i Miklós: Azon beszéd sem helyben hagyhatónak sem helyben nem hagyhatónak nem mondatott, ’s nem is mondathatott, mert senkinek egves vélekedését az ország’ rendei nem feszegethetik. Szász Károly: Az irományok’ könyvébe, mint már neve is mutatja, csak diplomaticai írások mehetnek bé ; az élőszóval mondott beszédek a’ jegyző- és naplókönyvbe tartoznak. Ennélfogva a’ k. Jlerczeg’ beszéde, mely nem diplomatice jött az ország' rendei elébe, sőt nem is írásban, nem is az ő k. Főher- czegsége’ tulajdon alirása alatt, a’ jegyzőkönyvbe, nem pedig az irományok közé tartozó. B. Kemény Dénes: Nem úgy vonja a' határlineát a’ jegyző és napló- könyvek, és az irományok’ könyve között mint Szász Károly, ’s az irományok közé számítja nem csak a’ mi alirás és pecsét alatt jött az ország’rendéihez, hanem ezeken ki vili még azon szóval mondott beszédeket is, melyek hivatalosan, va"y köz megbízásból mondatnak. A’ jegyző’ és napló’ körébe tartozók az ország- gyűlési tagok által telt előterjesztések, határozatok, vitatások, s a’ nem hivatalosan mondott beszédek, mint egyes vélemények; vagy is rövidebben kifejezve: a’ mit egyes tag mond jegyző- és napló-; a’ mit nem egyes tag irományköny vbe való. Ezen határvonáshoz képest a’ ílerczeg’ beszédét az iromány- a’ b. Jósikáét a' naplókönyvbe véli teendőnek. Horváth Dániel: B. J ősik á nak felelete a’ mai megtett óvás mellett „hogy mint egyes személy felelt“ a’jegyzőkönyvbe bémehetne a’ hézag’kipótlásaía. ■Wesselényi Miklós: Az ő k. Főherczegsége’ beszédére felelt valaki, de ez nem volt felelet; hanem felelet volt az „éljen“ kiáltás. Hogy tisztelt elnö- nünk felelni elmulatta, csak az országgyűlésnek 23 évek alatti nem tartása mentheti ki, miszerint, bár vének, ily dolgokban ujonczak vagyunk. Az irományok’ köre’ kimérésében b. Kemény Dénesnek véleményét pártolom, csak ugyan az irománykönyv’ nevéből véve erősséget, mert minden beiktatandó beszédek le szoktak Íratni, és úgy a’ jegyzőkönyvbe iktatás végett áltadatni; tehát ezek is irományok. A’ tisztelt vízaknai követ’ ajánlása szerint jegyzőkönyveink ismét oly tarkák lennének, mint régen. Magyarországon sem szoktak semminemű beszédet az országgyűlési irományok közé írni, nem a' rövidségért, mert ott a’ jegyzőkönyv oly hoszszu mint nálunk a’ napló; hanem minthogy nem tartozik a’ jegyző-, hanem az irománykönyv’ körébe. Elnök: A’ többséget oda látja hajlani, hogy a’ k. Főherczeg’ beszéde az iromány-, a’ b. Jósika Jánosé pedig a’ naplókönyvbe menjen. G. Haller István: Nem tartja illendőnek, hogy a’ b. Jósika’ beszéde a’ második, a’ k. Főherczegé pedig a' harmadik kötetbe menjen. A' hová megy az egyik, oda menjen a’ másik is. Wesselényi Miklós: Egyik kötet nem bír több elsőséggel, mint a’másik. Egy diplomaticai beszéd nem jöhet egy rangba egy nem diplomaticaival. A’ b. Jósika’ beszéde minthogy diplomaticai erővel nem bír, a’diplomaticai acták’ sorába nem tartozhatik, és nincs is oly szoros összefüggés a’ kettő között, hogy egymástól elválhallanok legyenek. Elnök: Minthogy a’ k. Főherczeg’ beszéde volt a’ sarak, melyen az országgyűlés fordúlt, javasolja azt mind a’ jegyző- mind az irománykönyvbe béiktat- talni. Szász Károly: Ezen egy, ’s csak ezen egy beszédet véli a’ jegyzőkönyvbe béiktatandónak, mert az épen azon pillanat gyümölcse, midőn a’ fejedelem és nemzet együtt tanácskoznak; a’ nélkül a’ jegyzőkönyv teljes nem lesz. Wesselényi Miklós: Azon feltétel mellett, hogy csak ezen egy beszéd megyen jegyzőkönyvbe, elfogadja; de csak időnyerés kedvéért, nem pedig a Szász Károly által fel hozott okból, mert valóban épen ezen szempillanat az, melyben törvény szerint semmi tanácskozás nem folyhat. 17 Kilenczedik ülés Junius’ 3o-kán. 67
