Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 2. ülés
18 Második ü 1 é s Junius’ 19-kén. törvény van, hogy az országgyűlésnek kiegészítő részé a királyi tabla, a’ királyi táblának pedig essentialis része az ilélőmesteri hivatal; akkor, ha ezen hivatal idei"lenileg van is betöltve, mivel a királyi tábla ite ó mester nélkül nem lehet, ezen okból, a’ tollat is másnak adni nem lehetvén, az itelőmestereket ideig- len meghagyatni kivánja. {válasszunk, válasszunk!) Ugrón István: Megisméri azt, hogy a királyi táblához szükségesek az itélőmesterek; de megkívánja, hogy azok törvényes itélómesterek legyenek; minekutána pedig ők magok kimondták azt, hogy nem voltak törvényesen választva, hivatalaikat letették; a’rendek pedig kimondották, hogy nem substituálhatnak: szükségesnek látja a’ választást, melyre nézve egy biztosságnak, mely a’ szózatokat e°ybe szedje, kirendeltetését javasolja, {helyes!) 0 G. Kornis Mihály: A’ helyettesítés’ gyakorlását az itélömesterekre nézve is károsnak tapasztalja; annálfogva Udvarhelyszék’ követének vélekedése szerint szabad választást akar. (Biztosság neveztessék). Szász Károly: Nem csak a’ többséget, hanem, úgy szólva, az egésznek egyező értelmét is a’ tollvivők' választása’ tárgyában annyira kifejezve látja, hogy csak azon esetre tartja fenn szólásbeli jusát, ha biztosság’ kineveztetése előtt még valaki szólani akarna. B. Jósika Lajos: A’ végzés még nem tudatik. Elnök : Kérdést teszen: megmaradjanak-e az itélőmesterek, vagy szabad választás’ utján választassanak tollvivők? {választassanak, szabadválasztás!) Miután látná, hogy a’ többség oda hajlik, miszerint az ideigleni itélőmesterek a’ tollat ne vigyék, ’s épen oly nagy számmal kivánnák azt is, hogy a’ tollvivők választassanak, {helyes!) legrövidebb útnak látja: ha ezen személyek kijeleltetnének. {helyes, éljen ! nagy tapsolás, Horváth István, Horváth István!) A’ nagyobb résznek kívánsága lévén az hogy a’ 5 nemzetből választassanak tollvivők, ez megeshetnék ugjr, ha minden nemzet külön külön választaná toll vivőit, {nem, nem! válasszuk együtt!) Tehát egy biztosságot kellene kinevezni, mely a’ szózatokat egybe szedje (G. Kornis M i h á Iy legyen elölülő). G. Bethlen Pál: Most csak ezen kérdés volna eldönteni való: meg va- pyunk-e kötve, mi szerint egy nemzetből csak egy'et válasszunk? {meg vagyunk hölve) Én azt tartom, hogy a’ szabad választás abban áll, ha én mind a’ hármat s egy nemzetből választhatom. Wesselényi Miklós: A’ mily kérdést gr. Bethlen Pál tett, nem Iá- Lom hogy kérdés lenne; mert csak oly' dolog lehet kérdés, melyet kérdésül tesznek fel. Itt ezen javaslatot, mi szerint a’ tollvivők mindenik nemzetből neveztessenek ki, én tettem fel ; de én azt mondtam, hogy nevezzünk mindenik nemzetből egy egy tollvivőt; nagyon világosan azt mondtam továbbá, hogy ezen egy ?gy tolvivöket szabadon válasszuk: igy tehát a’ szabad választás azon elv alá van rendelve, hogy mindenik nemzetből egy egy teljesleg szabadon választassák. Kik fagy mellette vagy ellene szóltak is e’ javaslatnak, senki azt kérdésbe nem hoz- La, hogy ezen 3 tollvivő egy nemzetből választassák. Azt gondolom tehát, bogy midőn senki azt kérdésbe nem hozta, abban megegyeztek, ’s a’ tisztelt elnök ur s kimondotta. Nincs egyéb azért hátra, mint hogy biztosság neveztessék ki, mely i szózatokat öszyeszedje. Ha azon biztosságot a’ tisztelt elnök ur méltóztatnék ízen kérdésben kinevezni, akkor a’ s/.ózatolás is mindjárt megtörténhetik. Elnök : Úgy értem nincs egyéb hátra, mint hogy biztosság neveztessék ; kit akarnak lehat a’ rendek erre nézve kinevezni? G. Bégen féld Ottó: Azt teheti maga excád. 'i i 0 s 1 a k a m u elI. A vitatásbeli szabadságot megköttetve lenni mondja íz áltál hogy a’ határozás elébb kimondatott, mintsem mind azok, kik beszélni kívánták, velemenyöket kimondhatták volna. Eln.it : Minthogy mindenkinek egyforma insa van szólani; tehát a’ kik eljegyezve vannak tessek magokat kijelenteni. végezve) esse enyi Miklós: Ő ugyan az elnöki kötelességet tiszteli, nem szereti annak jusat maga hatarán kívül látni, ’s annak mindenkor is ellene mond; 3. * f87« Syk ÍT k‘!í óráiS foly a vitalás '* mellette 20-an, ellene pedig íatárn^ f 1° ^ l a^k?r csa^ ugyan van jusa az elnöknek kimondani a’ JnTv nlíSZ ^akor,a^nak kell lenni annak, k. azt által nem látná,hogy elnök oiy^do pontban, roidon már minden ember kimondá véleményét, kimondhatja a határozatot. Azon kérdésre: van-e még a’ határozat után “is jusa izolam azt tartja: van, ha ez elnök nem úgy mondá ki a’ határozatot, a’ mint
