Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 3. ülés
10 Ha r m a d i k ül é s. Jun. 20-kán. szeres biztosságot nevezni hi, és azután az országos elnök és itélő- mesterek’ választására inenni által. Mely tárgyakba minekelőtte országos ülésben a’ KK. és RR. belé ereszkednének, szükségesnek találták, a’ királyi előadásokat magában foglaló kegyelmes leírást köziratra bocsátani , annak első pontja hasonlókig a’ választást tárgyazván; és azután mind erről , mind pedig a’ jegyzőkönyv’ viteléről köz nemzeti gyűlésen tanácskozni előbb, és egyesíteni értelmüket, 1(5.) Maros-széki követ b. Kemény Pál atyánkfia jelenti, hogy küldői szükségesnek találták, miszerint az , hogy azok kik ma az országos választás alá jövő hívatalhelyeken állanak, eddigi tiszt viselésükben magok helyzetükből folyó kötelességeiknek miként feleltek meg, a’ választás’ megesése előtt köz tudatra jöjjön: melyre nézve egy biztosságot kíván kineveztetni, mely azon ártalmas tanácsadókat, kik törvénytelen rendeleteket hoztak javaslatba, vagy azokat elé mozdították , a’ levéltárokban találtató adatokból, kinyomozván nyilvánságossá tegye. Mely indítvány’ felvétele máskorra halasztatott. 17.) Aranyos-széki követ gr. Kemény Sámuel atyánkfia indítványt teszen az iránt, hogy az egyességi esküt az 1744-beli C-ik törvényczikkely’ rendszabásához képest minden tagjai ezen országos gyűlésnek tegyék le. Mely indítvány köz megegyezéssel elfogadtatván , hogy az egyességi esküt a’ hódulási hitformával együtt mind azon orszá gyűlési tagok, kik azokat eddig le nem tették volna, mihelyft laistrom, melyből az országgyűlési tagokat számba lehessen venni, készen lesz, letegyék, meghatároztatok. 18.) Besztereze - vidéki követ Dinges János atyánkfia említést teszen a’felől, hogy néhány napokkal ezelőtt a’ nemes szász nemzet’ mostani ispánya az ideigleni kormányszéknek egy rendeleté következésében a' szász követeket arra kívánta bírni, hogy azok «’ köz nemzeti gyűlésekben ne jelenjenek meg. Mely ilyetén befolyását a’ szászok’ ispánjának a’ nemzet’ képviselőire jelentő atyánkfia el sem ösmérhetvén egyfelől, ’s másfelől azt nem is egyesség’ e- lőmozdítására czélzónak találván, maga minden köz nemzeti gyűlésekben mind eddig mégis jelent ugyan; de minthogy több követ társaira nézve, úgy tapasztalta, a’ szász nemzet’ mostani ispánya’ ezen intézete sikerült annyiban, hogy azok a’ közelebbi köz nemzeti gyűlésekből magokat kivonták; nehogy ebből a’ jó egyetértésnek csonkolása és a’ köz tanácskozásbeli előmenetelnek akadálya történjék, a’ KK. és IlR.ket nevezett atyánkfia figyelmezteti. Ezen indítványra Szeben-széki követ idősb Schreiber Simon atyánkfia, a’ maga és több szász követek’ nevében, kinyilatkoztatta , hogy azon rendelet, melynek következésében a’ szász követek a’ köz nemzeti gyűlésekből kimaradtak, nem parancsoló hanem csak javasló volt; és hogy minekutána látják a’ szász köpetek azt, hogy a’ KK. és RR. a’köz nemzeti gyűlések’ tartatását jóvá hagyják, ezután azokban rendesen megfognak tanácskozás végett jelenni magok is. Mely nyilatkozathoz képest számot tartanak a’ KK. és RR. a’ nemes szász nemzet’ képviselőinek mindennemű köz tanácskozásaikba leendő atyafiságos részvételükre , és egyetértő munkásságukra. ■■■■ i mm bc'rt
