Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 47. ülés
deinek, hogy a’ köz határozatnak egyes véleményét alája vetni tartozó kötelességének ismérje. i Gr. Bethlen Domokos: (Kolozs-vármegyei követ) Az előttem szólott közép Szolnok-vármegyci föispány’ kijelentését pártolom. Magam is úgy látom, hogy a’ kormányszék’ levéltára az országé> mert a’ kormányszék maga is az országért létez; következőleg arról rendelkezni, abból szükséges adatokat, mik nélkül okosan dolgozni nem lehet, kivenni az országnak tökéletes hatalmában áll, ebben senki által sem gátoltathatik. A’ mi már a’ kir. biztos’ útján egy legfelsőbb kézirat’ nyomán történt bétiltását illeti az országos levéltárnak: az ily tettek törvényeinkkel ellenkezvén, ennek addig is, míg a’ kir. biztosnak több ilyes tetteiről maga rendén szó lehetne, ellene mondok. A’ mi továbbá Gál Domokos úrnak a’ kir. gubernium’ oltalmára tett vélekedésére'! feleletet illeti: úgy gondolom hogy az nem a’dologhoz tartozó tárgy, különben pedig eléggé meg lévén reá már többek által a’ felelet, én csak azt jegyzem meg: hogy rósz ügyet jól oltalmazni igen bajos. Ezeket jegyzőkönyvbe tétetni kérem. B. Kemény Domokos: (Torda-vármegyei követ) A’ mi a’permanens commissiot illeti: gondolom a’ T. RR. egyszer sem fognak in corpore lemenni az archívumba oly czéllal, hogy onnét egész ünnepélyességgel hozzanak fel egynéhány levelét* hanem arra egy néhány személyeket fognak mindig megbízni; ’s e’ szerint midőn a’ RR. által megbízott permanens commissionak a’ kivánt levelek nem adattak által, akkor azok kétségen kivül a’ rendektől tartóztattak el. A’ mi a’ kihallgatás előtti megitéltetés’ említését illeti: bátor vagyok kir. hivatalos mlgs. Gál Domokos urat kérni, hogy a’megítélés és vád között méltóztasson különbséget tenni. Meghallgatás előtt megítélni senkit nem lehet; de a’ vádnak a’ meghallgatást és azt követő megítélést szüliscgesképen meg kell előzni; alkalmaztatólag: midőn az országgyűlés’ akármely tagja a’ guberniumat hibásnak nevezi, ezt nem lehet Ítéletnek nevezni, hanem oly vádnak, melynek bébizonyitására készen áll, ki azt eléadta. Mi végtére a’ fennforgó tárgy iránti protocollatiot illeti: pártolom merőben nemes alsó Fejér-vármegye’ követe’ indítványát; mindazáltal nem látom valamely elkezdett tárgy’ tovább folyhatását felfüggesztetve, hanem csak annak kifejezését, hogy a’ RR. magok illető jogukkal annak teljes mértékében élni fognak mind annyiszor, a’ hányszor azt szükségesnek vélik. Mely beszédemnek jegyzőkönyvbe leendő beígtatását kérem. B. Jósika Miklós: (királyi hivatalos) Nem kívánok mlgs. kir. hivatalos Gál Domokos úr’ beszéde’ előzményére felelni, mely csak a’ m. k. hivatalos Jósika Sámuel által mondattak’ echoja volt, ’s melyre már többen megfeleltek; de a’mlgs. kir. hivatalos úr újra megpendítvén a’ validitas’ kérdését, megvallom, rég észrevettem már a’ mlgs. k. hivatalos úrnak azon valóban különös szenvedelmét, hogy egyáltalában invalidus liiván lenni. Ezt nem is támadom meg, mivel úgy az első validus ember volnék, ki invalidus ellen irigykedne; de kérem, hogy ha tetszik legyen az, de a’ T. karokat és rendeket ne tartsa azoknak. Egyébiránt az archivum’ bétiltása iránti protocollatiot szükségesnek vélem. Zeyk József: (Károly Fejérvári követ) A’ fennforgó tárgyra nézve véleményemet már kimondottam. Most csak annyit jegyzek meg, hogy a’k. hivatalos b. Jósika Sámuel úr által felhozott okokat, melyeket egyébiránt alsó Fejér-vármegye követe eléggé megczáfolt, csak azért sem látom felvehetőknek, minthogy a tisztelt báró úr véJegyzókönyr. Negyvenhetedik if l á s. Nov. 22-én. 173 44