Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
Jegyzőkönyv - 1834 / 40. ülés
$4 Negyvenedik i: l é s. Nov. 7-én. „contentus lévén ő nagysága a’ homagiumnak depositiojával, és kinek kinek szabad akaratja szerint való szolgálatával)“ 24*ik pontja ezt: „Hogy ö nagysága soha semmi „időben és dologban ez haza’ fiaitól azt nem kívánja, sem parancsolja, hogy „ö nagyságát és a’ tanács rendet author ál ja, hanem az ország’ közönséges értelméből és tetszéséből discuráljon minden haza’ javára „ez él zó és megmaradandó dolgok ról)“ az 1791-iki (j-ik törvényczikkely ezt: „Executiva potestate per suam majestatem et successores ejusdem in sensu legum „exercenda)“ a’Comp. Ili. 5-ik sz. ezt: „Mind vármegyéken, székeken, várakban le- „vő, sőt külső állapotbeli fő- és vicctisztek, akár fizetett, akár egyéb rcndbélick légyének, nem csak a’ fejedelmeknek, hanem a’ nemes országnak is hűségére, szabadságára és törvényére bittel legyenek kötelesek) a’ hol pedig a’ szükségnek ki- „vánsága szerint hadait a’ fejedelmek szaporítják, valamint a’ mostaniakról, úgy az ezután conscribálandókról is assecurálni méltóztas- „sanak, hogy sem magok azokkal hazánk’ szabadsága ellen nem élnek, „sem azokat élni nem engedik)“ a’ H. l. sz. i(j-ik pontja ezt: „Mind lovas, „gyalog, fizetett hadak, és azoknak gondviselői hasonlóképen legyenek hüttel kötelesek, kiknek számok felöl ö nagysága az országgal együtt végezzen)“ az 1744-iki 6-ik czikkely ezt: „Omnia etiam jura, indulta, immunitates, et privilegia „trium nationum principatus Transsilvaniae in communi vel particulariter indulta, le- „gesque et constitutiones receptas et approbatas absque nationum et religionum recepta- „rum respectu conservare annisurus, neque palam, neque occulte machinationibus, aut „consiliis, statum formamque reipublicae hujus intervertere, immutare tentaturus, in „comitiis, vel diaetis, quidquid pro servitio principis, emolumento publici, et patriae „hujus tranquillitate, postposito cujusvis privati commodo, utile, aut commodum visum „fuerit, meo voto, viribusque secundaturus, quin vel unius privati oppressionem precibus et voto coram instantiis debita reverentia , respective vero demississimis coram „etiam augustissimo principis throno promoturus, omniumque et singulorum ju- „stis causis pro ’aequo et justo succursurus eroj“ a’ Comp. II. 1. sz. 15-ik pontja ezt: ,,A’ tanácsokat pleno numero, azaz tizenkét számúakat mindenül natioból „az ország választván ö nagyságával együtt, ö nagysága confirmálja) kik közül ha „decedálnánali, első közelebbi gyűlésen a’ megírt mód szerint helybe áll a tta s s an ak : kik is juramentumokat deponálják az ország’ és fejedelem’ hüsé- „gére ugyan az ország előtt, kiknek tanácsokhoz oly köteles legyen ö „nagysága, hogy azoknak megegyezett akarat jók nélkül, dere kas országos dolgokat ne igazgasson, ország házában is főtiszteket ne osz- szon és tegyen, azokkal együtt is az ország’ articulusa kívül ne; különben az ország semmivétegye. Ha pedig a’ tanácsok közül, országunk’ törvénye, szabadsága, decretumi ellen, valamelyik lellíiesméretét nem tekintvén, vesze- „delmes és ártalmas tanácsra indítaná ö nagyságát, cpmperta rei veritate, kedvezés nél- „kül a’féle tunácsadót proscriptioval és notoriussággal büntessenek meg. A’ tanács „rendek kívül is, ha kik másoknak veszedelmére, hazánk’ szabadságának romlására, „ártalmas és törvénytelen dolgokra való tanácsokat adnának, azokat az egész takácsnak megjelenteni tartozzék) kik is a’felebb megírt poenával modo prac- „misso büntettessenek az országtól, compcriáltatván a’ dolog.“ Ezeknek veleje az 1-ször, hogy nálunk a’ fejedelem maga kötelezve van arra hittel, hogy soha, sem fegyverével a’ haza’ szabadsága ellen nem él, sem azt nem fogja még csak javaslatba is hozni soha, hogy az ország a’ fejedelemre és tanácsára oly formán bizattassék, hogy az ország’ dolgait magok fejüktől igazgassák, ország’ megegyezése nélkül) 2-szor, hogy az 4
