Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

Jegyzőkönyv - 1834 / 40. ülés

82

Negyvenedik e l é s. Nov. 7-én.

legelső választásunkkor felterjeszteni, szükségesnek tartom. A’ királyi leírásokban kér- - dés alá hozatik, nem kevesebb, mint az: bogy „vagyunk-e?“ azt vélem, miszerint mi azt, bogy vagyunk, megmutattuk5 de maga az igazgatás is elösmérte akkor, mikor velünk correspondcált, midőn regalisai által lúvott egybe, úgy, mint máskor szokásban volt5 királyi biztost küldött, ki, minthogy törvényünk szerint csak országgyűlésen cxi- stál, ha nincsen országgyűlés, nem királyi biztos5 mcgösmérte a’ Felség országgyűlésünket, midőn választásunkat elfogadta, és az általunk választottak közül conlirmált: hogy lehet tehát ezen következetlenség, miután tettével megösmértc az uralkodás azt, hogy mi országgyűlés vagyunk? mely mintegy annyit tenne: bizony eddig, míg választottatok, voltatok validusok, de már most, mivel nem úgy viselitek magatokat, nem vagytok. De sok veszedelmes ideált’ fejtegetésére is vezet ez} mert a’többek között, ha nem vagyunk mi validusok, valljon az 1791 -iki országgyűlési articulusok validusok lesz- nelt-e? s ha megtudnám vásárolni azon törvényczikkelyek’ megsemmisítését, ezen egy ár az, melyért pro hinc et nunc tán országgyűlésünk’ validítását is nem bánnám, és fel merném áldozni } de minthogy nem vélem, hogy a’kormány az 17Q1 -iki törvényektől megkívánna válni, következetlenség nélkül validitásunkat kérdés alá nem hozhatja: ezt kifejteni szükségesnek tartom.

Továbbá „lázasztással, indulatok’ felgerjesztésé vei “ vádolnak: oly szók ezek, melyek míg egyfelől tekintetünket sértik, lehetetlen másfelől, hogy az igazgatás’ méltóságából is le ne húzzanak; mert az igazgatás’ méltósága, fénye csak onnan ered, honnan maga az igazgatás: t. i. a’ néptől } hogy pedig nálunk valósággal e’szerint, és csupán e’ szerint, és nem máskép van, erre a’ törvényt felolvasom: az 1791-beli 2-ik tör- vényczikkely’ szavai: „Benignum diploma Leopoldinum anni 1ÖQ1, tanquam radicala „conventionis inter divum quondam Leopoldum I, et principatum Transsilvaniae „sponte initae instrumentum, nec non quaevis jura.... in omnibus punctis „inviolabiliter conserventur.“ Itt tehát nálunk nem lehet azon kérdés, azon vitatás, mi sok helytt, sok constitutionalis országban fenn van 5 t. i. hogy „honnan származik a’ fejedelmi méltóság?“ nálunk diplomatice áll, hogy ez a’néptől van: az igazgatás, elvétett diplomaticai lépése hát az, midőn népét gyalázza, mert ekkor magát gyalázza. De ért- hetetlenség is van az egész dologban ; mert ha azt nem állíthatja senki, hogy' egy fejedelem lázasztó, épen úgy nem állíthatja azt is, hogy az ország’ képviselői lázasztók. Mi azért vagyunk itt, hogy a’ szerint szóljunk, mint azt a’ haza’ java megkívánja, ha azt, mit mi szólunk, a’haza jónak tartja, ha mindjárt az igazgatásnak nem tetszik is, azért az nem lázasztás. Annál inkább kell pedig bámúlnunk, midőn azon kormánytól hallatik ez, mely sok versen elösmérte maga is azt, hogy mi mindenkor, valahányszor szükség hozta magával, a’felséges austriai ház, a’fejedelem mellett, megtettük azt utolsó csepp vérig, a’ mit kötelességünk parancsolt, ’s a’ mit lehetett tenni. Sok tanúságát lehet ennek felhozni; bátorkodom néhányat felolvasni: íTÖl-beli országgyűlésre küldött királyi levél’ szavai: „grata nihilo minus memoria recolentes, quam laudabili zelo et „promptitudine, in his quoque circumstantiis, mox egregiam militum manum optime „sistendo, mox ad aerarium nostrum notabilem summam inferendo necessitatibus „nostris generosa inter vos aemulatione adfueritis universi}“ 1809-beli jegyzőkönyv’ 23-ik lapján: „Fecimus autem id eo libentius, quod jam relatum nobis

„exstiterit, fideles status et ordines------------ad explendam legalem suam obligationem,

„pro sua erga nos, augustamque domum nostram fidelitate, suoque in patriam amore „se promptos paratosque exhibuisse}“ 1811 -beli jegyzőkönyv’ 540-ik lapján: „Fidelium „nostrorum statuum et ordinum relatione ddto 18-ae Martii 1795- singularem eo-