Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
Irománykönyv - 1834 / 27. ülés
18 XXVII, ii I- É s’ ino M A N Y I, XXVII. ÜLÉS. 10. Szám alatt. A' rendes országos elnök’ meghívására rendelt követségnek adott utasítás. A’ T. KK. és RR. a’ nagy méltóságú kinevezett elnök urat, be- ígtatás végett, a’ folyamot ban lévő országos ülésen való megjelenésre általunk meghivatják. 11. s z á m a 1 a 11. Az országos elnök’ meghívatása következéséül írásban adottJehlete. M ély tisztelettel és örökös háladatossággal veszem a’ T. KK. és RR. kegyes meghívását; a’ méltóságos uraknak pedig eléggé meg nem köszönhetem azt a’barátságot, hogy a’T. KK. és RR. tisztelettel éltett kívánságáról engem tudósítani méltóztattak. Valamint első kötelességem, úgy állandó törekedésem az leszen, hogy mindenben, mi tőlem függ, magamat a’ T. KK. és RR. kívánságához alkalmaztassam. A’ mi a’ jelenv aló kérdést , a’ bitletét élt illet i: tiszta és meghatározott parancsolatom van az iránt, hogy a’ bitet nem más, hanem csak az eddig való bitforma szerint tehetem le; minthogy abban ő Felsége’ megegyezésének hozzá járúlása nélkül változtatás nem eshetik. Ebből a* parancsolatból, mely olyan helyről jó hogy annak utasításától eltáv ozni hatalmamban teljességgel nincsen, és a’ melyet a’ méltóságom uraknak megtekintés végett maga eredetében elómútaíok, mél- tóztassanak a’ méltóságos urak bölcsen által látni azt . hogy a’ tárgynak mostani helyeztetésében, az én személyes érzésem vagy akaratom, tekintetbe nem jöhet. Ha a’ T. KK. és RR. tőlem a’ hitet az eddig való bitforma szerint méltóztatnak elfogadni, azt a’T. KK. és RR. nagyon tisztelt színe előtt egyenes lélekkel letenni kész vagyok, és lelkiösméretes megtartását szentül fogadom; ha pedig a’ T. KK. és RR. akarata az lennne, hogy uj bitforma szerint tegyem le bitemet, inéltóztassanak bölcsen megítélni azt, hogy kezeim meg lévén kötv e, uj hitformára ő Felsége’megegyezése’hozzá járúlása előtt megeskiinni hatalmamban nem áll. Abban az esetben tehát, arra v agyok bátor a’T. KKat és RRet kérni, hogy a’ fennforgó akadályt azon az utón igyekezzenek elhárítani , melyen egyedül lehet azt törvényesen megtenni, és a’ leteendő uj hitformát terjesszék ő Felsége elébe, kinek személyes’ atyai érzése és kegyessége iránt annyira meg vagyunk mindnyájan győződve.
