A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1917 - hiteles kiadás (Bécs, 1917)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
19. szám. 93 való gondoskodás, a kadisegélyezés és a rettentő drágaság következtében megnőtt kiadásokat fedezni lehessen. Az adóbevételek a háború egész tartama alatt — az ellenséges betörés idejét kivéve — nagyon kedvezőek voltak, úgyhogy a -tartományok háztartásának egyensúlyában nem támadt zavar. A közvetlen hadiköltségekhaz Bosznia és Hercegovina azáltal járulnak hozzá, hogy ott úgy az osztrák, mint a magyar badikölcsönöket is jegyzik. A hat lezárt hadikölcsönből kerek ‘250 millió koronát jegyeztek. A hetedik hadikölcsön is jó keresletnek örvend. A tartományok fa, vas, szén és sóból álló természeti kincseinek a kiaknázásával és feldolgozásával foglalkozó belföldi iparüzemek egészben a hadikonjunktúra jegyében állanak és a badiszükségletek értékes segélyforrásainak bizonyultak. Az üzemek rátermettségéről tesz bizonyságot, hogy a nagy szállítási nehézségeket, a munkaerőben és élelmiszerekben való sziikölküdést a közigazgatási és katonai hatóságok hathatós támogatósával mindannyiszor sikerült leküzdeniök. És így Bosznia és Hercegovinának általános gazdasági helyzete a háborúban annyiban nem mondható kedvezőtlennek, hogy egészséges fejlődésének a gyökerei nincsenek' megtámadva. A lakosságnak mindazonáltal, éppen úgy, mint a monarchia két állama lakosságának, három év rossz termésének eredményeképen nehéz nélkülözéseket kell elszenvednie, melyeket a közigazgatás minden rendelkezésére álló eszközzel enyhíteni igyekszik. Az országos kormányzat egy célszerű központi szerv megalkotásával előkészületeket tesz a békegazdálkodásra való áttérésre, mely szerv a monarchia mindkét államának hasonló berendezéseivel fog bensőbb érintkezésbe lépni. Tőlük várunk ezen keményen megviselt, a háborúban helyt állott tartományok számára, amelyek Ausztria és Magyarországgal az utolsó évek dicsőségében és sanyarúságaiban politikailag, katonailag és gazdaságilag még szorosabban összeforrtak, messzemenő segítséget. Várakozásteljesen állanak Bosznia és Hercegovina az új idők küszöbén. Megboldogult nagy uralkodónk kegyelméből igen széleskörű önkormányzatot nyertek, amelynek gyakorlása a tartományokban rendelkezésre álló iskolázott erőket teljes mértékben elfoglalhatta. Az 1910. évi törvényekben maradtak kérdések tisztázatlanul és befejezetlenül, amelyeknek megoldásához akkoriban az előfeltételek még nem voltak meg. A megadott jogok felhasználása körül szerzett tapasztalatok sem voltak kivétel nélkül örvendetesek. Sok nehézség származott abból, hogy a közgazdasági érdekek terén nagyon elismerésre méltó alkotások mellett az önkormányzati intézményekbe tüzes politikusok sok olyant magyaráztak bele, ami nem volt bennük. A szerzett tapasztalatokból úgy a kormánynak mint a népnek okulni kell. Miután Bosznia és Hercegovina lakossága a közös ügyünkért folytatott harcokban vitézül részt vett és velünk együtt áldozott, nincs többé akadály, amely vissza tudná tartani a monarchia két államát attól, hogy e tartományok intézményei tovább fejlesztessenek ; kiegészíttessenek abban az irányban, hogy a lakosságnak aíkalma jusson olyan állampolgári jogok gyakorlására is, amelyek saját területe szűkebb érdekeinek keretén túl terjednek. Az 1880. évi VI. t.-c. (az 1880. évi február hó 22-iki osztrák törvény) e kérdések tárgyalásának útját előírja és mérvadó lesz a fennálló viszonyok és berendezések esetleges revíziója időpontjának a megállapításánál is.
