A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1917 - hiteles kiadás (Bécs, 1917)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai

19. szám. 91 fe1 adata volt a kormánynak, hogy a menekülteket visszaterelie, feldúlt tűz­helyeiket újra felépítse. Majd a földmívelést- kellett lehetőleg lábra állítani és az Ínséges lakosságot a legszükségesebbekkel ellátni. Az élelmiszerforgalom szolgálata hivatalos központban alakíttatván ki, több oly átmeneti 'nehézség leküzdése után, mely egyebütt is előállott, jelenleg rendeltetésének hova­tovább jobban felel meg. Legújabban sikereseknek Ígérkező kísérletek tétettek arra nézve, hogy e tevékenységre felbasználtassanak a munkára hajlandó bennszülött körök is. Elsősorban a fennálló járási tanácsok bővíttettek ki és vétettek igénybe, hogy a gyűjtési és szétosztási munka főterbét viselő járási hatóságoknak e munka végzésénél segíthessenek. Az ország minden hasznavehető elemének alkalmat akarunk nyújtani arra, hogy a még szükséges hadisegélyezésben, valamint a békegazdaságra való átmenetei előkészítésében hozzászólással s tettel részt vehessenek. Egy idő óta Bosznia-Hercegovinában gyakran hallani azt az óhajt — igaz hogy leginkább a volt tartomány gyű lés tagjai részéről — bogy egybe kell hívni a tartománygyűlést; ez olyan óhaj, melyet az országos kormány éppen nem hagy figyelmen kívül. Sőt maga iparkodik az előfeltételeket meg­teremteni arra, hogy megszüntethesse ama rendelkezéseket, amelyek által a háború kezdetén az 1910. évi tartományi szabályzatra vonatkozó törvények ideiglenesen hatályon kívül lettek helyezve. A lakosság teljesen korrekt magatartásánál és hangulatánál fogva a tartományok képviselőtestületének ülésezése ellen már most is alig forogna fenn észrevétel. Azonban az a körül­mény, hogy törvényes tartománygyűlés ezidőszerint nem létezik, egyelőre még legyőzhetetlen akadályt képez. Az előbbi tartománygyűlés 1915. február havában lett feloszlatva. Man­dátuma különben is ugyanazon év július havában a törvényhozási időszak leteltével megszűnt volna. Arra nézve, hogy most, a háború tartama alatt, új választásokat csinálni nem lehet, magában az országban is nézetkülönb­ség alig létezik. Némely volt bosnyák tartománygyűlési képviselő által javasolt azon útmód, hogy a feloszlatott tartománvgyűlést az Uralkodó legfelsőbb rende­leté útján kellene újólag életre kelteni, nem igen képezhetné megfontolás tárgyát, hiszen ez lényegében nem lenne egyéb a képviselők kinevezésénél és akkor is ezek számát az 1914. év óta megüresedett 16 mandátum tekin­tetében mégis csak pótválasztások által kellene kiegészíteni. A budapesti és bécsi képviselőházak mandátumai meghosszabbításával való összehasonlítás, mely e kapcsolatban felemlíttetett, azért nem találó, mert ott arról volt szó, hogy a még meg nem sziin tmandátumok érvényességének tartamát a törvény- hozás szabályszerű cselekedetével hosszabbították meg. Az országos kormányzat továbbra is azon lesz, hogy megragadja az első alkalmat, mely új bosnyák-hercegovinál tartománygyűlés létesítését lehe­tővé teszi. A jövő tartománygyűlés egyik legelső feladata lesz, hogy újra meg­kezdje a háború által félbeszakított nagy közgazdasági reformtevékenységet, melyre az országnak oly sürgős szüksége van. A kormány azonban addig sem akarván időt veszteni, már most is tanulmányozza azon mélyreható újításokat, melyekkel már a háború előtti időben évek óta előkészítőleg rend­szeresen foglalkozott s melyeknek nem egy fontosabb előfokát már meg­valósította, A bosnyák-hercegovinai agrárviszonyok rendezése változatlanul egyik legtöbb feladatát képezi az országos kormányzatnak. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom