A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VII. ÜLÉS. 166 Ismétlem : a Romániával való jó viszony helyreállítását fontosnak és czélszeriinek tartom és minden erre irányuló actiót örömmel üdvözlök, természetesen feltéve, hogy bele nem kever- tetnek oly momentumok, amelyek kizárólag hazánk belügyét képezik. Szerény véleményem szerint a Romániával való jó viszony helyreállítása szoros összefüggésben áll a nevezett államnak Bulgáriával való kibékitésével. Kétségtelenül csak az orosz befolyásnak sikerült Romániát Szerbiával összehozni. Nem képzelhetek okot arra, miért ellenezné Románia az u. n. nagy-bolgár állam létesítését, midőn épen a nagv-szerb törekvéseknek oly tág teret engedett. Hiszen megengedem, hogy a Dobrudzsa és Szilisztria kérdése nagy szerepet játszott Románia ezen törekvéseiben, de hogy miután Románia kívánságainak kielégítését elérte, miért sikerült az orosz diplomatiának Romániát Szerbiával továbbra is összekovácsolni, ez egyesegyedül saját diplomatiánk gyengeségének tudható be. Részemről azt tartom, hogy égetően szükséges azon ellentéteket kiegyenlíteni, amelyek Bulgária és Ro - mánia közt léteznek és nem is hiszem, hogy ez oly nehéz lenne. Természetesen úgy az egyik, mint a másik állam ragaszkodni fog ahhoz, hogy kézenfekvő biztosítékot nyerjenek azon támogatásról, amelyben mi őket részesíteni akarjuk. Bidgária tudvalevőleg csekély haszonnal zárta le a háború mérlegét s ezidőszerint a bolgár nemzet egész határozottan rá van utalva az erőgyűjtésre és a belső consolidation. Azonban ezen államnak vitalis ereje és feljlődésképessége kétségbevonhatatlan és csak az a kérdés, kinek lesz módjában ezt a talajt megtermékenyíteni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy biztos barátságra ott csak azon esetben számíthatunk, ha kézzelfogható előnyöket tudunk nyújtani Bulgária további fejlődése érdekében. Románia és Bulgária erőteljes államok, amelyek terjeszkedése és fejlődése annál biztosabbra vehető, mert mind a kettőnek számtalan faj rokona ezidőszerint még határaikon kívül él. Ez a terjeszkedés be fog következni, akár akarjuk, akár nem és egészen diplomatiánk ügyességétől fog függni, hogy ez a terjeszkedés a monarchia előnyére vagy kárára következzék-e be. A t. külügyminister ur teljes őszinteséggel beismerte, hogy Szerbiával szemben kifejtett törekvéseink eddig sikerrel nem jártak. Azt hiszem, a kérdés megoldása nem lesz sokáig elodázható, már azért sem, mert a külügyminister ur azáltal, hogy tiszta albán vidékeket Szerbiához engedett csatolni, úgy is megvetette alapját az állandó viszálynak. De hiszen nem csupán az albán vidékekre vonatkozik ez a tény, hanem Macedóniára is. A t. külügyminister urnák e tekintetben meg volt a maga teljesen helyes terve, megvolt a helyes judiciuma ; ezt mutatja a revisio-kérdés. Hogy a revisio kérdése technikailag szerencsétlenül volt inaugurálva és nem sikerült, ez teljesen más kérdés. A t. külügyminister ur azonban azon álláspontjánál fogva, hogy a Balkánon a faji és nyelvi határok betartását tartja szükségesnek, már akkor képviselte ezt az irányzatot és hogy ez nem sikerült, ez arra fog vezetni, hogy a szerb viszonyok még igen sokáig zavarosak maradnak. Szerintem a délszláv-kérdés elintézése előtt a Balkánon nyugodt fejlődésre számítani egyáltalában nem lehet. Nem végezhetem be beszédemet anélkül, hogy rá ne mutassak külügyi apparátusunk szervezeti bajaira, már azért sem, mert annak, hogy külügyi vezetőségünket és külügyi politikánkat úgy szerény magam, mint többi delegatus társaim erősen támadják, oka főleg abban rejlik, hogy külügyi szervezetünk technikailag kevésbbé tökéletes. Mai nap minden szervezet megtalálja azokat a chablonos formákat, amelyek a legújabb tapasztalatok szerint a czélnak a legjobbnak megfelelnek, csupán a mi diplomatiánk dolgozik azon teljesen elavult hasison, azon régi eszközökkel, melyek a Hof- und Staatskanzlei idejéből származnak és voltaképen csak a nevet cserélte fel külügyi vezetőségünk. Amint a régi diplomatiai ténykedések egész kifejezetten csak az egyes udvarok közötti relatiók fentartására szolgáltak, úgy a mi külügyi szolgálatunk ma is megmaradt a tisztán repraesentativ functio terén. Pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy a jelenben a világpolitikát a tömegek csinálják ; nem szabad elfelejtenünk, hogy a többi nagyhatalmak külpolitikája egyesegyedül a népek és nemzetek szükségleteiből és eróarányaiból fejlődik ki. Tehát nem használ külügyi szolgálatunkénak, ha egyesegyedül az udvarok, esetleg a mindenkori kormányok tekintélyére támaszkodik, mert hiszen udvarok és kormányok egyebet nem tehetnek, mint amire őket országaik erőhatalmi viszonyai rászorítják. Esküdt ellensége vagyok azon irányzatnak, mely a diplomatiai munkát műkedvelésnek tekinti. Nehéz és messzekiható feladatok esnek a külügyi hivatal működési körébe, ennek következtében nem vagyok barátja a szívességből működő hivatalnokok alkalmazásának. Külügyi szolgálatunkban a fizetések különösen az alsó állásokban oly elenyésző csekélyek, hogy nem lehet elvárni, hogy kenyérkeresetre utalt egyének ezen hivatást életpályául válaszszák ; szívességből működő vagy nem jól fizetett egyének pedig semilyen pályán nem válnak be. Igen hátrányos külügyi szolgálatunknak azon általános elve, hogy mindenkit föl engednek jutni a legmagasabb állásokig. Mig a hadseregben számtalan alkalom nyílik a tehetségtelen egyének kiküszöbölésére, addig a diplomatáéban tényleg mindenki elérheti a legmagasabb szolgálati fokot, föltéve természetesen, hogy családi és társadalmi összeköttetéseinek minősége eleve ki nem zárja boldogulását. T. országos bizottság ! A külügyministerium- nak jóformán kezében van a béke és a háború, a gazdasági fejlődés és hanyatlás ügye egyaránt.
