A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

116 V. ÜLÉS. Természetesen a reménynek legfelsőbb foka az lenne, bogy mentői hamarabb lehessen ezen kmet-megváltási kérdéseket megoldani. Ennek azonban roppant nagy financiális akadályai vannak, amennyiben hozzávetőleges számítás szerint körülbelül 140 millióra lenne szükség, hogy az összes kmet-teriiletek a kmetek részére meg váltassanak. E pénzösszeg előteremtése Bosznia-Hercze- govina kormányzatának először nincs is módjá­ban, másodszor, ha módjában lenne is, lehetetlen volna Bosznia-Herczegovina költségvetését ennek a kölcsönnek amortisatiós kamataival egyszerre terhelni. Tudomásom szerint az előirányzat évi 10 millió K lenne, amelynek kamatai Bosznia- Herczegovina költségvetésélte beilleszthetők len­nének, úgy hogy körülbelül 14 év leforgása alatt várható a kmetek teljes megváltása. Ez a 14 év ugyan hosszú idő, azonban a megterheltetés is elég jelentékeny, és ha ezt figyelembe veszszük, akkor azt hiszem, hogy az azonnali kmet-meg- váltást czélzó kívánalmakat a financziális nehéz­ségek okozta bajok ismerete meg fogja nyugtatni és meg lehet győzni azokat, akik a kmet-meg- váltás gyorsabb lefolyását óhajtanák, hogy ennek a kérdésnek megoldása elsősorban financziális akadályokba ütközik. Nagyon érdekes az a józanság, amelylyel a kmetek a kmet-megváltás kérdésével szemben egyáltalában viselkednek és amely úgy a terü­letekért adandó árakban, amelyeknél nem kapzsiság, hanem józan megítélés vezeti a lenieteket, valamint abban is megnyilatkozik, hogy az általuk megváltott területeknek mintegy 70%-a mezőgazdaságilag használható termőföld, úgy hogy látszik, hogy a kmetek részéről is a kérdés az ő boldogulásuk financiális szempont­jából is, de meg a mezőgazdasági productivitás szempontjából is igen józanul Ítéltetik meg. A kmetekkel kapcsolatban emlékezem meg pár szóval a telepítés kérdéséről is és felhívom a t országos bizottság figyelmét arra, hogy a közös pénzügyi kormányzat irtványföldeket olyanoknak minősített, amelyeken a mezőgazda­sággal foglalkozni akaró, de ingatlanokkal nem biró kis mezőgazdákat elhelyezni óhajtja. Az általa contemplált feltételek igazán oly ked­vezőek, hogy majdnem ajándékszámba megy ily irtványföldeknek a kmetek rendelkezésére való bocsátása, amennyiben 10 éven keresztül bérbead­ják a telepeseknek, akik ingatlanokat akarnak sze­rezni, ezen területeket holdankint egy koronáért, tehát úgyszólván csak a tulajdonjog biztosítása mellett és 10 év múlva, ha arravalóknak bizo­nyulnak, hogy munkájukkal és értelmükkel képe­sek a rendelkezésükre bocsátott területeket meg- mivelni, telepeseknek minősíttetnek és e terüle­tek tulajdonosaivá válnak. Igen szép fejlődést mutat a hitel- és a szövetkezeti ügy kérdése is Boszniában. A pénz­ügy minister ur nagyon helyesen a szövetkezeti intézményt óhajtja mind erősebben bevezetni Bosznia-Herczegovinában, úgy hogy ez idő sze­rint körülbelül 263 hitelszövetkezet elégítheti ki Bosznia-Herczegovina lakóinak hiteligényeit. Tudjuk mily nagy szerep jut a hitelszövetkezet intézményének különösen a kisgazdák hitelében, hogy ezáltal mennyire megóvatnak az uzsora csapásaitól, minthogy momentán szükségleteiket nem az alkalommal visszaélő uzsoráskodó egyének, hanem olyan intézmény által elégittetik ki, amely méltányos kamat mellett nyújt nekik kölcsönt. A szövetkezeti intézmény mellett igen ér­tékes intézmény Bosznia-Herczegovinában a járási segélyalap intézménye, amely körülbelül 4,700.000 K alappal rendelkezik, amely azon­ban ez összeg ötszöröséig terjedhető bankhitelt vehet igénybe, tehát körülbelül 25 millió korona lenne az az összeg, amely a járási segélyalapok­nak rendélkezésére áll. Ezen járási segélyalapok rendkívül értékes és eléggé meg nem becsülhető hitelforrásai Bosznia-Herczegovina gazdáinak, mert ezek képeznék az úgynevezett credit agri­cole első alapjait, amelynek utján a mezőgaz­dák az időközi pénzkölcsönökhöz jutván, mező- gazdasági életüket productivabbá és munkájukat eredményesebbé tehetik. Ennek az intézménynek megerősítése által érhető el az a Magyarországon is óhajtott álla­pot, mikor a gazdák időszerű kölcsönökkel a maguk anyagi jólétének fölsegitését lényegesen előmozdíthatják. T. országos bizottság! A jelentésnek ki­magasló pontját képezi a vasúti ügy. (Halljuk ! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy a közel­múltban törvényhozási intézkedéssel megállapit- tatott, hogy a Bosznia és Herczegovina vasutjai- nak kiépítéséhez szükséges 270 millióból Austria és Magyarország quota arányában 10,458.000 koronával járul hozzá hatvan éven keresztül a kölcsön törlesztéséhez. Mikor a magyar képviselő­ház a vasutak építését tárgyalta, határozott ki­fejezés adatott annak, hogy ezen kölcsönből a vasúti vonalak mely része, mily sorrendben épít­tessék és kifejezés adatott annak is, hogy ezen vasútépítésnél a magyar érdekek is kellő kielé­gítést találjanak. A közös pénzügyminister ur ez irányban a négy egyesült albizottság ülése alkalmával különböző kijelentéseket tett, amelyek reánk vonatkozólag nagy jelentőséggel és nagy értékkel bírnak. A közös pénzügyminister ur ez alkalommal kijelen­tette, hogy figyelemmel lesz a vasutak építésénél annak az államnak az iparára, amelynek érdek- sphaerájába az egyes vasutak tartoznak. Ennek értékes jelentősége van azért, mert mint mél­tóztatnak tudni, a vasutak kiépítésénél megkü­lönböztetünk magyar és osztrák érdekeket. A magyar érdekeket szolgálják a Bosznia-Her­czegovina keleti résiében fekvő vasutak a Sara­jevo—doboj—samaczi vonal, a Jajcze—banjalukai vonalrész osztrák érdekűnek minősíttetett, mely az ottani mezőgazdasági és ipari érdekeket szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom