A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 103 közös számszéknek elismerésünket nyilvánítsuk ( Élénk helyeslés.) Magára az 1912. év zárszámadására nézve a következő főbb adatokat vagyok bátor a t. országos bizottság elé tárni. (Halljuk! Halljuk!) A zárszámadások végleges eredménye a kezelés szempontjából a következőképen alakul. A monarchia összes közösügvi kiadásai az 1912. évben 683,300.000 K-t tettek ki, itt azonban fedeztetett a vámjövedékek bevételeiből 283.700.000 K-nyi összeg, úgy hogy a quotaszerü elosztásra kerülő végösszeg 444,600.000 K volt. Már most ha e végösszeget, amely a kezelés eredménye, a quota szerinti arányban elosztjuk, akkor a 36'4%-os quota értelmében Magyarország által fedezendő volt az 1912. évben 161,844.000 K. Ez az az összeg, amely Magyarország budgetjét terheli az 1912. évre vonatkozólag. A kezelési mérleget az idén is összeállítottuk és a pénzügyi mérleget is külön voltam bátor itt egybevetni, aminek végeredménye az, hogy a kezelés tekintetében 125 milliónyi plus mutatkozik. Ennek a plusnak két elementuma van, amelyre utalni bátor vagyok. Az egyik az, hogy a vámjövedékek 50'7 millióval többet mutattak, a másik az, hogy a kezelési végeredmény többlete 71 millió K volt. Ha azonban a pénzügyi mérleget vonjuk meg, vagyis átviszszük azokat az átutalt hiteleket, amelyek felett a hadügyminis- ter ur rendelkezett, — ami 93 és néhány millió koronát tett ki — akkor végeredményében a pénzügyi kezelés szempontjából a zárszámadás 23'2 millió koronával kedvezőtlenebbül záródik. Nem óhajtom a t. országos bizottságot a részletekkel fárasztani. A jelentés úgyis rendkívül nagy részletességgel terjed ki mindenre, ami ezeknek a hiteleknek felhasználására vonatkozólag felvilágosításul szolgálhat. Épen ezért ismételten is kifejezést adhatok annak a meggyőződésemnek, hogy aki alaposan véli tanulmányozhatni költségvetésünket a közösügyi kiadások szempontjából, hű tükrét találja a közösügyi budgetnek ebben a zárószámadásban. Ezért e zárószámodások tabelláit nemcsak meg nem rövidítettem, hanem még kibővítettem, hogy tiszta áttekintést méltóztassa- nak nyerni minden tételre vonatkozólag közösügyi kiadásaink megkezdésének időszakától a legutóbbi időkig. (Helyeslés.) Egyetlen elvi dolgot vagyok bátor a t. országos bizottság szives figyelmébe ajánlani. (Halljuk! Halljuk!) A zárszámadások összeállításánál arra a meggyőződésre jutottam, hogy a hadügyminister ur a nyugdíjasoknak ügyét nem egészen abból a szempontból kezeli, amint ezt a tulajdonképeni czim- letekre való elosztás megkívánná. A hadügyminister ur ugyanis a nyugdíjasoknak két kategóriáját állítja fel ; az egyik a valóságos nyugdíjba került katonatisztek nyugdijel- látása és az altisztek ellátása, a másik pedig a várakozási illetménynyel tulajdonképen nyugdíjba küldött katonáké. Ez pénzügyi végeredményében természetesen nem változtat a kezelésben semmit, azonban a létszám kimutatása szempontjából nagyon lényeges és nagyon fontos, mert mig a hadügyminister ur például az 1912. évre azt mutatja ki, hogy nyugdijba került mindössze 415 tiszt, addig az effectiv eredmény nem ez, hanem, ha a várakozási illetménynyel nyugdijba küldöttek számát is veszem, kitűnik, hogy 736 tiszt hiányzik ezen a czimen az effectiv számból. Ezt a hadügyminister ur belátta s az 1913-iki zárszám- madásra vonatkozólag olyan összeállítást fog tenni, amely végeredményében a létszámkimutatással is teljes mértékben harmonizál. Azt hiszem, méltóztatnak ennek az elvi álláspontnak kidomboritását helyeselni s akkor ez a megállapodás a jövőre vonatkozólag a mai országos bizottsági határozattal a hanügyminis- teriumnak hivatalosan is tudomására fog juttatni. Másik kijelentésem vonatkozik azon ingatlanok megszerzésére, amelyeket a hadügyminister ur főleg Ausztria területén olyképen biztosított magának, — egyrészt építkezésekről, másrészt ingatlanszerzésekről van szó — hogy ő ezeknek megszerzésére nem tőkét vett fel, hanem az évi kamatjárulékhoz hozzá ütötte az an- nuitási részleteket is. A magyar kormány az építkezési beruházások és ingatlanszerzések ezen módjához sohasem járult hozzá s ennek méltóztassék légióként betudni azt is, hogy Magyarországon az ilyen építkezések és ingatlanszerzések aránylag kisebb mértékben szerepeltek, miután nagyobb tőke nem állott rendelkezésre. Az 1913-ik évi zárszámadás beterjesztése alkalmával meg fogjuk kapni a teljes tabelláit és kimutatását, részletes számokban, azon összegeknek, amelyeket a hadügyminister ur kezdettől fogva ilyen ingatlanok szerzésére és építkezéseknek ilyen módon való amortisatiójára fordított. Ezek a kimutatások nagyon tanulságosak. Most még csak azt vagyok bátor jelezni, hogy mivel a differentiára részletesebben tulajdonképen csak a múlt zárszámadásból jöttünk rá, sikerült a magyar pénzügyminister ur energikus fellépésének azt is elérni, hogy ma már az osztrák pénzügyminister ur sem járul hozzá az ily módon való ingatlanszerzésekhez. így tehát ezen a téren a paritas helyreállítását a magunk kezdeményezése folytán előmozdítottuk. Általánosságban ennyit kívántam megjegyezni. ( Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki általánosságban hozzászólni a jelentéshez ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a zár- számadási albizottság jelentését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? ( Felkiáltások : Igen !) Azt hiszem, kimondhatom tehátj hogy a jelentést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául méltóztatnak elfogadni. (Helyeslés.) Következnek a részletek.
