A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
kö/.ösiKjyok lî'nMjyîilîisîirîi kiküldői! qis/.kjqs hi/.olls;'tt|. IV. ÜLÉS. Budapesten, 1914. évi május hó 20-án, szerdán, Zichy Ágost gr. és Beöthy László elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A hadügyi albizottság jelentésének tárgyalása a hadsereg és a haditengerészet rendes és rendkívüli szükségleteiről. Jelen vannak a közös ministeriumok részéről : Krobatin Sándor cs. és kir. hadügy m in isler, Haus Antal tengerészeti parancsnok, Forgách János gr., jogarasi Tamásg Árpád, Szalag László dr., Kuli-Chrobak IJál dr. és Zavadil József osztályfőnökök, Szapárg Tibor gr. udvari és ministeri tanácsos, Tat toll Béla osztálytanácsos és Reissig Lajos sorhajóhadnagy. A magyar kormány részéről: Tisza István gr., Hazai Samu b., Teleszky János, Gliilláiny Imre b., Harkányi János b. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 pénzkor.) Zichy Ágost gr. elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyvet vezeti Teleki Sándor gróf, a szólók neveit jegyzi Vojnich Sándor báró. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Vojnich Sándor b. jegyző (olvassa az 1914 május 19-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Nincs kifogás? (Nincs!) Ha kifogás nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend és pedig a hadügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Vojnich Sándor b. jegyző : Andrássy Gyula gróf ! Andrássy Gyula gr. : T. országos bizottság ! Én nem kívántam a hadügyi költségvetéshez felszólalni, azonban azok után, amiket tegnap hallottam, kötelességemnek tartom lehető röviden a- becsületügyi eljárásra vonatkozókig véleményemet elmondani. Ha azonban felszólalok, természetes, hogy röviden néhány más megjegyzést is kell tennem. Én teljesen osztom Chorin Ferencz és Apponyi Albert gróf t. barátom azon mély aggodalmát, hogy a költségeket a nemzet teherviselési képessége alig fogja elbírni. Teljesen osztom az ó álláspontjukat, de azért ebből mégsem vonom le azt a következtetést, hogy a szükséges áldozatokat meg ne hozzuk, mert a mai viszonyok között olyan elkerülhetetlen életfeltétele ennek az államnak az, hogy harczkész legyen, hogy minden más tekintetet alá kell ennek rendelni, hogy én, bármilyen fájó szívvel is, de hajlandó vagyok más költségek tekintetében takarékos lenni és más költségeket alárendelni a katonai igényeknek, hiszen létünk attól függ, hogy most, a közel jövőben, erősek legyünk. Nem akarok most arra rámutatni, mert vissza fogok rá térni a külügyi budget tárgyalása alkalmával, de kétségtelen, hogy a közeli szomszédságban olyan nagy katonai erők fejlődtek ki, melyek olyan államok rendelkezésére állanak, amelyek könnyebben határozzák el magukat a harezra, mint bármely más nyugati nagyhatalom. Épen ott vagyunk, ahol a béke a legkevésbbé biztos, ahol lokális harezok lehetők, olyan lokális harezok, amelyek a többi nagyhatalmak létérdekeit érintetlenül hagyják, a miénket azonban közvetlenül érintik. És ezért mondom én, hogy bármily fájdalmasan esik is nekem, kénytelen vagyok elsőrendű, a magyar nemzet fejlődésére nagyon kívánatos s nagyon szükséges költségeket háttérbe szorítani a hadügyi igények mellett, amelyek ma domináló fontosságúak. Kénytelen vagyok azt is constatálni, hogy a tengerészeire vonatkozólag álláspontom némileg módosult. Eddig én mindig kevesebb súlyt fektettem a tengerészeire, mint amennyit most kénytelen vagyok arra fektetni. Azt hiszem, előrelátható, hogy a keleti államok kénytelenek lesznek erős
