A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
44 III. ÜLÉS. havi részletekben szállíthatja, amiért a hadsereg neki pótlékokat fizet. így beállott az a helyzet, hogy a közvetlenül termelőktől beszerzett termények a mindenféle hozzászámítható pótlékokkal együtt sokkal többe kerülnek, mintha azokat a terményeket kereskedőktől vásárolnák. Már most, ha consequensen ragaszkodni akarunk ehhez az elvhez, hogy a terményeket közvetlenül a termelőtől vegyük és pedig takarékossági szempontból, akkor a hadsereget abba a helyzetbe kell hoznunk, hogy a vételt úgy bonyolítsa le, ahogy ez a termelő igényeinek megfelel, vagyis hogy a terményt a hadsereg azonnal átvegye, készpénzzel kifizesse és raktáraiban elhelyezhesse. Ezzel a hadsereg megtakarít olyan összegeket, amelyeket különböző czimeken, igy készletben tartási pótlék czime alatt kell fizetnie és megtakarítja azt az árkülönbözetet, amely mutatkozni szokott a terményeknek az aratás utáni és tavaszi tőzsdei ára között. Természetesen ahhoz, hogy a hadsereg igy vásároljon, kellő számú raktárra van szükség. Minthogy pedig nem áll rendelkezésre az a pénz, amely e raktárak felépítéséhez szükséges és senki sincs közöttünk, aki a hadsereg költségeit és a magunkra vállalandó terheket növelni akarná, módot kell keresni arra, hogy a hadseregnek megszerezhessük ezeket a raktárakat anélkül, hogy ezzel a költségvetésbe egyetlenegy uj tételt kellene beállítanunk. Ennek módja az élelmezési bizottságnak véleménye és határozati javaslata szerint abban állana, ha a t. hadügy minister ur elhatározná magát arra, hogy Magyarországon ezeket a raktárakat felépittetné, még pedig úgy, hogy több évre megkötött szerződésekkel biztosítaná a terményszükséglet nagyrészét és a mindenkor megállapítandó árakhoz a raktárépítés fejében bizonyos pótlék lenne fizetendő. Ez ellen az eljárás ellen senki kifogást nem tehetne, ez megfelel a legmesszebbmenő takarékosság követelményének, mert abba a helyzetbe hozza a hadsereget, hogy közvetlenül az aratás után megszerezheti a terményeket és megtakarítja az őszi és tavaszi árak közötti különbözetet, ami által a raktárak a hadsereg tulajdonába jutnak, anélkül, hogy készpénzbe kerülnének. Azok a pótlékok, amelyeket ma fizetnek készletben- tartási pótlék czimén, azok a különbözetek, amelyek mutatkoznakamárczius—április—májusi szállítások között és a szeptemberi árak között, bőségesen elegendők lesznek e raktárak felépítésére. Ezeket kívántam a t. hadügyminister ur szives figyelmébe ajánlani, mint olyan intézkedéseket, amelyek a hadsereg gazdálkodásában czélszeriieknek és a takarékosság követelményeinek megfelelőeknek mutatkoznak. Kérem a t. hadügyminister urat, hogy ezzel a kérdéssel, amely, megengedem, ma még nem teljesen érett, méltóztassék foglalkozni, méltóztassék a kérdés pénzügyi részleteit a legnagyobb alapossággal kidolgozni és azt hiszem rövid idő múlva maga a hadügyminister ur fog elénk jönni azzal az elhatározással, hogy ezt a dolgot meg lehet csinálni, mert ezzel az egy intézkedéssel milliókat és milliókat takaríthatunk meg. Ennek a t hadügyminister ur szives figyelmébe ajánlása mellett van szerencsém kijelenteni, hogy_ a költségvetést általánosságban elfogadom. (Elénk helyeslés). Elnök : Az idő előrehaladott voltára való tekintettel vagyok bátor javasolni, hogy a tárgyalást most függesszük fel és délután négy órakor folytassuk. (Helyeslés.) Egyúttal vagyok bátor bejelenteni, hogy délután napirend előtt a hadügyminister ur válaszolni kíván a hozzáintézett* két interpellatióra. (Helyeslés). Az ülést most felfüggesztem. (Szünet után.) Zichy Ágost gr. elnök: Az ülést újból megnyitom. A hadügyminister ur kíván válaszolni a hozzáintézett interpellatiókra. (Halljuk !) Fogarasi Tamásy Árpád altábornagy: T. országos bizottság! (Halljuk! Halljuk!) Hadik gróf bizottsági tag ur ő nagyméltósága inter- pellatiójára van szerencsém a hadügyminister ur nevében a következő választ adni : 1. A negyedik hadtest parancsnoka, mint állomásparancsnok által a hadügyminister hozzájárulásával kiadott communique azon álláspontot juttatta kifejezésre, melyet az összes fegyveres erő tisztikara az ismeretes becsületbeli ügyekben helyesnek vallott. Ennek nyilvánosságra hozatala szükséges volt azért, hogy a több tekintetben felmerült kétségeket eloszlassa. 2 a communiquében szószerint a következő mondat foglaltatik : »Becsületügyben az eljárás sarkalatos alapelve- az, hogy személyes sértésért minden lovagias férfi köteles elégtételt adni ; (Úgy van ! Helyeslés.) ezzel ellenkező magatartás nemcsak a sértőt disqualifikálja, hanem ennek ezt a nézetét képviselő megbízottait is«. Ezen elvi kijelentésen nyugvó alapelvet az összes fegyveres erő tisztikara magáénak vallja és a becsületügyi bíróságok mindenkor ennek szemelőtt tartásával döntenek. Ennélfogva egyáltalán nem forgott fenn annak szüksége, hogy valamely becsületbiróság ezen már régebb idő óta begyökerezett alapelvet újólag declarálja. 3. A becsületbiróság csakis a tisztek eljárása felett ítélkezett és ezt helyesnek találta. A becsületügyi eljárást szabályozó, utasításnak B) függeléke értelmében oly egyénekkel szemben, kik a becsületügyi szabályzatnak nincsenek alávetve, becsületügyi választmánynak csak az esetben szabad eljárnia, ha a tiszt vagy tisztjelölt ellenfele becsületbeli kötelességének ismeri el, hogy a becsületügyi választmány határozatának magát aláveti. Miután concret esetben a polgári egyének
