A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1913 - hiteles kiadás (Bécs, 1913)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

X. Clés.

és az elhangzott kívánságok megvalósítása tényekben is megnyilatkozzék.

Csak két kérdést vagyok bátor még felvetni t. országos bizottság. Az egyik az, hogy a Magyar- országon megalakult Országos Boszniai Központ kezdeményezésére azon óhaj fejeztetett ki a közös pénzügyminister ur előtt, — és ennek én a magam részéről is kifejezést adok — hogy Bosznia és Herczegovina területén a jogsegély a magyar érdekeknek megfelelő rendezésben részesüljön és úgy a perbeli, mint a peren kívüli jogsegély a legteljesebb legyen. E részben a dolog úgy áll, hogy egy igazságügyministeri rendelet szerint a megkeresések a m. kir. igazságügyminister utján történnek az országos kormányhoz, ami a perbeli eljárás igen nagy lassúságát vonja maga után. Ki vánatos volna, hogy ezen megkeresés ne az igazságügyminister ur utján, hanem közvetlenül a pénzügyministerhez intéztessék, sót olyan esetekben, amikor a megkeresések a Bosznia-Her- czegovinában használatos horvát-szerb nyelven történnek, igyekezzünk lehetővé tenni, hogy ezen megkeresések egyenesen a bíróságokhoz idéztessenek. A jogsegélynek második formája volna az, hogy az igazságszolgáltatás összhangja biztosítva legyen a mi igazságszolgáltatásunkkal.

Előfordulnak t. i. oly esetek, hogy egyes ügyekre vonatkozólag a perek különböző területen egyidejűleg folyhatnak, folyhatnak Magyarországon és Boszniában. Ez kellemetlenségekre és zavarokra adhat alkalmat. Óhajtandó volna annak kimondása, hogy perek ne lehessenek folyamatban Magyarországon és Boszniában egyidejűleg és hogy egy meghozott Ítélet jogereje a másik országrészben is irányadó legyen. Most, amikor a közös pénzügyminister ur Bosznia-Herczegovinának igazságügyi kérdéseire vonatkozólag bizonyos reformokat óhajt megvalósítani, kívánatos, hogy ezen kívánságok illetékes helyről is előadassanak azon kérelem kapcsán, hogy a magyar anyagi jog, különösen az örökösödési jog elismerésben részesüljön és hogy a végrehajtási, csőd és telekkönyvi kérdésekben is a reform alkalmával figyelemmel legyenek a Magyarországon lakók anyagi érdekeire, amely anyagi érdekek kívánatossá teszik azt, hogy ez irányban gyorsabb lépésű hivatalos eljárás biztosíttassák. (Helyeslés.)

Nem akarom a t. országos bizottság figyelmét tovább igénybe venni és nem akarok kiterjeszkedni azokra az igen fontos és általunk igen megszívlelt kijelentésekre, amelyek az osztrák delega- tionalis boszniai bizottságban Bosznia és Herczegovina hovatartózandóságának kérdését illetően elhangzottak, amelyek ránk nézve igen nagy fontossággal bírnak és amelyekre vonatkozólag kell, hogy kifejezzük azon álláspontunkat, amit a dele- gatióban mindenkor egyformán és állhatatosan képviseltünk, hogy t. i. mi Boszniára és Herczego- vinára vonatkozólag történelmi alapon nyugvó elévülhetetlen jogigényeinket nem adjuk fel és nem tartjuk sem megengedhetőnek, sem lehetőnek, hogy az osztrák delegatio boszniai bizottsági ülésében, vagy akár plenáris ülésében hozott határozatokkal ezen kérdések megoldást nyerhessenek. ( Élénk helyeslés.)

A pénzügyminister ur a négyes albizottságban hozzá intézett kérdéseink többjére szives volt ugyan megadni a választ, de egypárra még mindig nem kaptunk választ. Ismételten tehát azt a tiszteletteljes kérést intézem a közös pénzügyminister úrhoz, lenne szives a magyar országos bizottságot tájékoztatni arról, hogy a lefolyt balkáni háború Bosznia és Herczegovina lakosságára milyen hatás al volts hogy milyen viszonyokat szült ott ez a háború ? Lenne szives továbbá minket tájékoztatni — amennyiben időszerű — arról is, hogy az időközben megejtett választások után a szábor munkaképessége biztosítva van-e és hogy az e részben folytatott tárgyalásoktól vár-e eredményeket ? (Helyeslés.)

Ezen kérdéseimnek tiszteletteljes előterjesztése után vagyok bátor a négyes bizottság által elfogadott költségvetést a t. országos bizottságnak úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. (Elénk helyeslés.)

Elnök : A közös pénzügyminister ur nevében Thallóczy Lajos osztályfőnök ur ő nagyméltósága kíván szólni.

Thallóczy Lajos osztályfö'nök : T. országos bizottság ! (Halljuk ! Halljuk !) A közös pénzügyminister ur ő excellentiája megbízásából engedje meg a t. országos bizottság, hogy tekintettel az idő előrehaladottságára csak röviden adjam elő felvilágositásaimat azokra a kérdésekre, amelyeket az előadó ur határozott formában hozzánk intézett. (Halljuk! Halljuk!)

Legelőször is a vasutépitkezések dolgában a közös pénzügyminister ur azt a kijelentést teszi, hogy minden munkálat nyilvános árlejtés utján fog kiadatni (Helyeslés.) és egyáltalában minden ezen a téren felmerült aggodalom alaptalan, mert a vasutépitkezéseknél vagy pausáléban fognak egyes nagyobb vonalszakaszok kiadatni, vagy pedig kisebb vonalszakaszok egységárban. A kormány természetesen fentartja magának, hogy ott, hol a viszonyok nem engedik ezt a módot, saját regiejében fogja építeni ezeket a kisebbszerü vonalrészeket. Ismétlem tehát, hogy semmiféle aggodalomra ok nincs a tekintetben, hogy itt a nyilvános árlejtés elkerültetnék. (Helyeslés.)

A másik kérdés, melyet a t. előadó úrhoz intézni méltóztatott, a jogsegélyre vonatkozik. Erre nézve röviden kijelenthetem, hogy az igazság- ügyministerrel folytatott tárgyalások alapján máris egy megegyezés jött létre, melynek értelmében a megkeresések úgy magyar, mint bosnyák részről az országos kormányhoz fognak intéztetni és igy azok a panaszok, melyeket a t előadó ur itt előttünk jelzett, a jövőben meg fognak szűnni. Másodszor feltétlenül megfelel a t. előadó ur előadásának, hogy a bosnyák országos kormány jelenleg a perrendtartás reformjával foglalkozik és ennek keretében talán lesz módja azokat a mondjuk nem összhangzásban álló igazságügyi, illetve törvény-