A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
62 V. ÜLÉS. sére szorítkozom, hogy e szerint a jelenlegi állapotot az 1880 : VI. t.-czikk alapján a maga összes viszonylataiban fentartja, de a két tartományhoz való jogát közjoga egyik sarktételének tekinti. Ezen álláspontot képviseljük mi, ezt az álláspontot fentartjuk és fel nem adjuk. (Helyeslés.) En nem akarok e kérdésről többet mondani, hanem ezeket mégis szükségeseknek tartottam előadni a jövő tárgyalásokra való tekintettel. Mielőtt pedig befejezném beszédemet, legyen szabad még a mai nehéz politikai viszonyokra való tekintette] a t. közös pénzügyminister úrtól megkérdeznem, hogy mint Ítéli meg a helyzetet Boszniában és Herczegovinában és hogy az ő tudomása szerint, milyen érzelmekkel viseltetnek Bosznia és Herczegovina lakói ezen nehéz kérdésekkel szemben, mert ránknézve nagyfontosságu az, hogy a katonai erő és hatalom mellett a népek Sympathikus érzelmei kisérjenek minket ezen nehéz órákban. (Helyeslés.) Ezek alapján arra kérem a t. országos bizottságot, hogy méltóztassék a Boszniában lévő parancsnokságok, csapatok és intézetek 1912. évi rendkívüli hadseregi szükségleteinek kiegészítésére 12,768.346 koronát megszavazni. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök : A közös pénzügyminister ur képviselője kíván nyilatkozatot tenni. Thallóczy Lajos dr. osztályfőnök : Mindenekelőtt kedves kötelességet vélek teljesíteni, midőn a közös pénzügyminister ur nevében az előadó urnák alapos, beható és színes előadásáért ezennel köszönetét mondok (Helyeslés.) és ha mégis, tekintettel a felhozott nagy anyagra, melyet az előadó ur elénk tárt, csak azokra a kérdésekre fogok szorítkozni, amiket felhozni szives volt, ezt nem azért teszem, mintha egész előadására nézve nem volnának részünkről felvilágosítások adandók, hanem azért, mert nem akarok elkalandozni a tárgytól. (Halljuk! Halljuk!) A t. országos bizottság négyes albizottsága előtt feküdt a vasúti hálózatnak az a tervezete, melyet a közös pénzügyminister ur informatio czél- jából mutatott be. Ebben két építési korszakról van szó, noha az építési korszakok határidejét pontosan megjelölni nem lehet, de ami 6—8 évre tehető. Ezzel kapcsolatban azt jegyzem meg, hogy az előadó ur által említett junctim, a vasúti összes építkezéseknek megkezdése tekintetében, a samácz—doboji és a banjaluka—jajczei vonal közt van értve. E junctim feltételezi, hogy a két törvényhozás, vagyis a monarchia két államának törvényhozása és a bosnyák tartományi gyűlés elfogadják ezt a javaslatot, amely inkább csak informativ jellegű. Innen van az, hogy határozott határidőt erre nézve nem mondhatok. Hogy a bugojno—ajzanói vonal miképen értelmezendő, erre nézve azt vagyok bátor válaszolni, hogy ez az első építési korszakba esik és annak piaeferens épitése az osztrákok részéről eminens kívánság. Azonban az időpontot illetőleg csak arra szoritkozhatom, amit már előbb mondottam. Ez, t. országos bizottság, nem zárja ki azt, hogy a tervezett első építési korszakbeli vonalak kiépítésére nézve a technikai előtanulmányok megtétettek és folyamatban vannak és hogy azoknak politikai bejárása meg fog történni. (Helyeslés.) Ennyi az, amit az első kérdésre nézve válaszolhatok. Rosenberg Gyula : Hát a normatizálással mi van ? Thallóczy Lajos dr. osztályfőnök: Erre nézve tanulmányok vannak folyamatban. Ami pedig az előadó urnák második kérdését illeti, amelyben a magyar iparnak Boszniában — nem mondom,' hogy szomorú állapotáról, hanem a statisztikai kimutatások szerint — bizonyos visszaeséséről beszél : erre nézve, habár concrét kérdést nem intézett is hozzánk, engedje meg a t. országos bizottság, hogy e tekintetben egy pár — nem észrevételt, hanem felvilágosító szót mondhassak. (Halljuk ! Halljuk !) Bosznia és Herczegovina földrajzi helyzetéről már annyiszor volt itt szó, hogy ülik egyszer ezen szempontot jobban kidomborítani. (Halljuk! Halljuk/) Bosznia és Herczegovina a magyar szent korona területével 600 kilométer hosszúságban érintkezik határhossz tekintetében, minél fogva természetes, hogy a magyar iparnak főkapuja a Száva-vonal és hogy a magyar iparnak a földrajzi helyzet adja meg helyes útját és irányát. Hogyha azonban azt a statisztikai táblázatot, amelyet a t. előadó ur felem itett, közelebbről veszszük szemügyre, abból világos, hogy abban azon kiviteli czikkek szerepelnek, amelyek Magyarországnak magas fej - lődöttségére vallanak. Ilyen a liszt stb. Ez feltétlenül igaz. A tömegáruk között, a sör, a tégla és a czement foglalja el a fő helyet. Ezen ipartermékek tekintetében Magyarországnak ma már nem kell félnie az osztrák versenytől, mert az illető ipari ágak magas fejlettsége és a földrajzi helyzet szól mellettük. A többi kiviteli czikkeket, minő a bor és a szesz, Bosznia legnagyobbrészt Magyarországból hozza be. Ellenben a herczegovinai és a dalmát határnak természetes kiviteli pontja Ausztria. Hogyha tehát Magyarországnak Boszniába való kivitelének emeléséről van szó, akkor nem annyira tőlünk kell politikai és közigazgatási intézkedéseket kérni, hanem az inkább a magyar iparnak megfelelő kifejlesztése és megerősítése utján mozdítandó elő, mert igy az a helyzet, hogy az osztrák és a magyar ipar egymással versenyez, egészséges alapra lesz fektetve. A kormány maga ezen állapotban mind a két fél érdekeinek kielégítésére van hivatva. A t. előadó ur kérdést intézett hozzánk a magyar iskolák tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) Ezekre nézve azt vagyok bátor felelni, hogy az iskolaügy, a tartományi önkormányzati szabályzat szerint, a bosnyák tartománygyülés autonom hatáskörébe tartozik, hogy a bosnyák országos
