A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

V. ÜLÉS.­módot nyújt arra. hogy Bosznia-Herczegovina lakóinak ipari törekvései fejlesztessenek,-és sikerre vezessenek. Nagyon nehéz dolog azonban ipari fejlődésről beszélni, és nagyon bajosan beszélhet­nek az ipar fejlődéséről a boszniaiak és herczego- vinaiak akkor, midőn az idegenek bejövetelétől nemcsak, hogy idegenkednek, hanem azok iránt a legelleuségesebb érzelmekkel is viseltetnek. Kitől várják akkor Bosznia és Herczegovina lakói azt, hogy intelligentiájának és gyakorlati ismereteinek bevitelével őket az ipari szempontokból fontos esz­közök birtokosaivá tegye ? Hiszen ha az idegenek, akiknek bejövetelét semmi irányban sem óhajtják, az ipar terén is meg fognak akadályoztatni, még kevesebb lesz a lehetősége annak, hogy Bosznia és Herczegovina ipara mentői nagyobb lépésekben és mielőbb elérje azt a fokot, amelyet ők általános közgazdasági szempontból el akarnak érni. Az idegenek iránti ellenszenvet nemcsak ipari, hanem közigazgatási téren is tapasztaljuk, amit sajnálattal constatálok, és nem tartok Bosznia- Herczegovina érdekében állónak, minthogy ezzel szükebb körre akarják korlátozni azoknak a fér­fiaknak Bosznia-Herczegovina területén való el­helyezkedését és a bosznia-herczegovinai életbe való beilleszkedését, akik olyan szellemi tőkét visznek Bosznia-Herczegovina lakói közé, amely­nek megismerésével és felhasználásával a maguk általános szellemi életének fejlődése érdekében jelentékeny erőforrást kapnak. T. országos bizottság ! A közelmúltban több oldalról felhangzott azon óhaj, vajha mód és alka­lom nyittatnék arra, hogy a Bosznia- Herczegovillá­ban Íakó magyarok gyermekeiknek kiképezte- tésénél a magyar nyelvnek az iskolában való hasz­nálata terén teljes szabadsággal rendelkeznének és a magyar nyelvben való oktatás részükre bizto- sittatnék. Nem tudom, hogy ezen óhajok mennyi­ben jogosak (Halljuk!) és hogy Bosznia-Hercze­govina kormányzata e részben minő álláspontot foglal el, de részemről szükségesnek és kívánatos­nak tartom, hogy Bosznia-Herczegovina magyar anyanyelvű lakói részére magyar iskolák fentar- tása és a magyar nyelven való tanulás joga a leg­teljesebb mértékben biztosittassék. Ezt különösen kérhetjük és hangsúlyozhatjuk mi magyarok, akik a legszélesebb liberalismussal és a legnagyobb loyalitással viseltetünk idegennyelvü magyar állampolgáraink iránt, akiknek a legteljesebb szabadság adatott meg arra, hogy a népiskolai oktatást saját anyanyelvükön eszközöltessék. E részben tehát kérdést intézek a közös pénzügy- minister úrhoz, hogy áll ez a magyar iskola kér­dése és arra kérem, hasson oda, hogy a magyar nyelv használata az iskolákban a legteljesebb mér­tékben megengedtessék. Ezzel kapcsolatban még egy másik, a tan- ügy kérdésével összefüggő kérdésről is meg akarok emlékezni és ez az ösztöndíjak kiosztásának kér­dése. A négyes albizottság ülésén bátor voltam bejelenteni, hogy abban a jelentésben, amelyet fin Bosznia-Herczegovina közigazgatására vonatko­zólag kaptunk, föl van említve az, hogy Wienben 47 különféle tanszakban megállapított ösztöndíj létezik Bosznia-Herczegovinából származó egyének részére. Ezekre vonatkozólag a pénzügyminister ur azt jegyezte meg, hogy az ösztöndíjak kiosztása tekintetében szigorúan ragaszkodnak azon alap­elvhez, hogy a két állam intézetei azokban egyenlő mértékben részesittessenek. Ez felfogásom szerint annyit jelentene, hogy a pénzügyminister ui szigorúan gondoskodik arról, hogy úgy Ausztriá­ban, mint Magyarországon az ösztöndijak egy­formán osztassanak fel, és hogy a lehetőség anya­giakban is adassék meg arra, hogy a bosznia- herczegovinai ifjak akár Ausztriában, akár Magyar- országon tanulhassanak, természetesen szabad el­határozásuk szerint. Ha a pénzügyminister ur úgy értette ezt, hogv Magyarországnak is ugyanolyan számú ösztöndíj biztosíttat ik. (Halljuk ! Halljuk!) akkor ezt hálás köszönettel veszem. Minthogy azonban e jelentés­ben egyetlenegy magyar ösztöndí j helyről sem téte­tik említés, (Halljuk! Halljuk! Elnök csengi!.) nem tudom, hogy magyarázzam a pénzügyminister ur ezen szavait, örvendenék, ha ő szóbelileg ki­egészíti a jelentésben foglalt adatokat. Amennyiben pedig azok még jelenleg kiegészithetők nem vol­nának, nagyon kérem, legyen olyan kegyes, és ezen tett és általam örömmel nyugtatott kijelen­tését a jövőben tegye teljes mértékben magáévá, mert hiszen reánk nézve nem teljesen mindegy az, hogy azok az ifjak, akik hivatva lesznek Bosznia- Herczegovina ipari és kereskedelmi életében vezető szerepet vinni, csak Ausztriából magukkal vitt szimpátiákkal dolgozzanak otthon ; a mi érdekeink azt kívánják, hogy ezen ifjak megismerjék Magyar- országot és megismerjenek bennünket közelebbről is, és tudomást szerezzenek arról, hogy mink Bosznia és Herczegovina ipari és kereskedelmi haladása iránt szimpátiával viseltetünk és a leg- odaadóbb baráti kézzel támogatjuk azon törek­véseket, amelyek ipari és kereskedelmi téren Bosznia és Herczegovina körei részéről megnyilvá­nulnak. Ha erről nincs alkalmuk tudomást sze­rezni, ha nem a mi levegőnkben nőnek fel ; ha nem minket ismernek meg : hiába fogunk itt panaszo­kat elmondani, hiába lesz Bosznia gazdasági vál­sága, minden sérelme és kívánsága összefoglalva, ha nem az élet emberei lesznek azok, akik saját tapasztalataik, saját sympathiáik és saját baráti kapcsolataik utján igyekeznek a mi magyar érde­keinket Bosznia-Herczegovinában képviselni. Itt azzal a kéréssel is fordulok a közös pénz­ügyminister úrhoz, hogy miután Magyarországon a magyar kormány a seriat-iskolák bizonyítványait absolutorium gyanánt elfogadja, ennek a gyakor­lati életben való értékesítését is tegye a közös pén- ügyminister lehetővé. Mert, hogy állunk, t. országos bizottság ? A magyar kormány elfogadta a seriat- iskoláknak qualificatióját egyenjogunak, ezen ké­pesítés alapján tehát az ifjak Magyarországon felsőbb iskolákat látogathatnak ugyan, de viszont

Next

/
Oldalképek
Tartalom