A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS.módot nyújt arra. hogy Bosznia-Herczegovina lakóinak ipari törekvései fejlesztessenek,-és sikerre vezessenek. Nagyon nehéz dolog azonban ipari fejlődésről beszélni, és nagyon bajosan beszélhetnek az ipar fejlődéséről a boszniaiak és herczego- vinaiak akkor, midőn az idegenek bejövetelétől nemcsak, hogy idegenkednek, hanem azok iránt a legelleuségesebb érzelmekkel is viseltetnek. Kitől várják akkor Bosznia és Herczegovina lakói azt, hogy intelligentiájának és gyakorlati ismereteinek bevitelével őket az ipari szempontokból fontos eszközök birtokosaivá tegye ? Hiszen ha az idegenek, akiknek bejövetelét semmi irányban sem óhajtják, az ipar terén is meg fognak akadályoztatni, még kevesebb lesz a lehetősége annak, hogy Bosznia és Herczegovina ipara mentői nagyobb lépésekben és mielőbb elérje azt a fokot, amelyet ők általános közgazdasági szempontból el akarnak érni. Az idegenek iránti ellenszenvet nemcsak ipari, hanem közigazgatási téren is tapasztaljuk, amit sajnálattal constatálok, és nem tartok Bosznia- Herczegovina érdekében állónak, minthogy ezzel szükebb körre akarják korlátozni azoknak a férfiaknak Bosznia-Herczegovina területén való elhelyezkedését és a bosznia-herczegovinai életbe való beilleszkedését, akik olyan szellemi tőkét visznek Bosznia-Herczegovina lakói közé, amelynek megismerésével és felhasználásával a maguk általános szellemi életének fejlődése érdekében jelentékeny erőforrást kapnak. T. országos bizottság ! A közelmúltban több oldalról felhangzott azon óhaj, vajha mód és alkalom nyittatnék arra, hogy a Bosznia- Herczegovillában Íakó magyarok gyermekeiknek kiképezte- tésénél a magyar nyelvnek az iskolában való használata terén teljes szabadsággal rendelkeznének és a magyar nyelvben való oktatás részükre bizto- sittatnék. Nem tudom, hogy ezen óhajok mennyiben jogosak (Halljuk!) és hogy Bosznia-Herczegovina kormányzata e részben minő álláspontot foglal el, de részemről szükségesnek és kívánatosnak tartom, hogy Bosznia-Herczegovina magyar anyanyelvű lakói részére magyar iskolák fentar- tása és a magyar nyelven való tanulás joga a legteljesebb mértékben biztosittassék. Ezt különösen kérhetjük és hangsúlyozhatjuk mi magyarok, akik a legszélesebb liberalismussal és a legnagyobb loyalitással viseltetünk idegennyelvü magyar állampolgáraink iránt, akiknek a legteljesebb szabadság adatott meg arra, hogy a népiskolai oktatást saját anyanyelvükön eszközöltessék. E részben tehát kérdést intézek a közös pénzügy- minister úrhoz, hogy áll ez a magyar iskola kérdése és arra kérem, hasson oda, hogy a magyar nyelv használata az iskolákban a legteljesebb mértékben megengedtessék. Ezzel kapcsolatban még egy másik, a tan- ügy kérdésével összefüggő kérdésről is meg akarok emlékezni és ez az ösztöndíjak kiosztásának kérdése. A négyes albizottság ülésén bátor voltam bejelenteni, hogy abban a jelentésben, amelyet fin Bosznia-Herczegovina közigazgatására vonatkozólag kaptunk, föl van említve az, hogy Wienben 47 különféle tanszakban megállapított ösztöndíj létezik Bosznia-Herczegovinából származó egyének részére. Ezekre vonatkozólag a pénzügyminister ur azt jegyezte meg, hogy az ösztöndíjak kiosztása tekintetében szigorúan ragaszkodnak azon alapelvhez, hogy a két állam intézetei azokban egyenlő mértékben részesittessenek. Ez felfogásom szerint annyit jelentene, hogy a pénzügyminister ui szigorúan gondoskodik arról, hogy úgy Ausztriában, mint Magyarországon az ösztöndijak egyformán osztassanak fel, és hogy a lehetőség anyagiakban is adassék meg arra, hogy a bosznia- herczegovinai ifjak akár Ausztriában, akár Magyar- országon tanulhassanak, természetesen szabad elhatározásuk szerint. Ha a pénzügyminister ur úgy értette ezt, hogv Magyarországnak is ugyanolyan számú ösztöndíj biztosíttat ik. (Halljuk ! Halljuk!) akkor ezt hálás köszönettel veszem. Minthogy azonban e jelentésben egyetlenegy magyar ösztöndí j helyről sem tétetik említés, (Halljuk! Halljuk! Elnök csengi!.) nem tudom, hogy magyarázzam a pénzügyminister ur ezen szavait, örvendenék, ha ő szóbelileg kiegészíti a jelentésben foglalt adatokat. Amennyiben pedig azok még jelenleg kiegészithetők nem volnának, nagyon kérem, legyen olyan kegyes, és ezen tett és általam örömmel nyugtatott kijelentését a jövőben tegye teljes mértékben magáévá, mert hiszen reánk nézve nem teljesen mindegy az, hogy azok az ifjak, akik hivatva lesznek Bosznia- Herczegovina ipari és kereskedelmi életében vezető szerepet vinni, csak Ausztriából magukkal vitt szimpátiákkal dolgozzanak otthon ; a mi érdekeink azt kívánják, hogy ezen ifjak megismerjék Magyar- országot és megismerjenek bennünket közelebbről is, és tudomást szerezzenek arról, hogy mink Bosznia és Herczegovina ipari és kereskedelmi haladása iránt szimpátiával viseltetünk és a leg- odaadóbb baráti kézzel támogatjuk azon törekvéseket, amelyek ipari és kereskedelmi téren Bosznia és Herczegovina körei részéről megnyilvánulnak. Ha erről nincs alkalmuk tudomást szerezni, ha nem a mi levegőnkben nőnek fel ; ha nem minket ismernek meg : hiába fogunk itt panaszokat elmondani, hiába lesz Bosznia gazdasági válsága, minden sérelme és kívánsága összefoglalva, ha nem az élet emberei lesznek azok, akik saját tapasztalataik, saját sympathiáik és saját baráti kapcsolataik utján igyekeznek a mi magyar érdekeinket Bosznia-Herczegovinában képviselni. Itt azzal a kéréssel is fordulok a közös pénzügyminister úrhoz, hogy miután Magyarországon a magyar kormány a seriat-iskolák bizonyítványait absolutorium gyanánt elfogadja, ennek a gyakorlati életben való értékesítését is tegye a közös pén- ügyminister lehetővé. Mert, hogy állunk, t. országos bizottság ? A magyar kormány elfogadta a seriat- iskoláknak qualificatióját egyenjogunak, ezen képesítés alapján tehát az ifjak Magyarországon felsőbb iskolákat látogathatnak ugyan, de viszont
