A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
58 V. ÜLÉS. jobb korszak jövőjét vannak hivatva megnyitni. A közigazgatást egyszerűbbé, gyorsabbá és egyöntetűbbé igyekszik tenni és ennek végrehajtására oly férfiakat volt szerencsés megnyerhetni, kiknek egyénisége a siker garantiáját nyújtja. A paritás elvének is megfelelően ezek között három magyar olyan férfiút is tisztelhetünk, kiknek közéleti működése iránt mindannyian elismeréssel viseltetünk. De e közigazgatási reformok mellett nem tudom. nem nagyobb fontosságuak-e azok a köz- gazdasági reformok, amelyek a pénzügyminister- nek szerencsésen befejezett nagyjelentőségű tevékenységét irányították. A vasúti kérdés megoldására 'gondolok. Közismert dolog, mennyi kellemetlen vitának és viszálynak forrása volt e kérdés mikénti elintézése, és a pénzügyminister ur odaadó munkássága eredményezte a közmegnyugvásra szolgáló azt a megoldást, amely Magyar- országnak is, Ausztriának is, de a legfőképen Boszniának is közgazdasági érdekeit ki fogja elégíteni. Nem akarok a hosszas tárgyalások egyes phasisaira kiterjeszkedni ; de érvényesült végeredményében az az elv, hogy a vasutak csakis a közérdekek szempontjából biralandok el, ez az eg^it len elv vezette a pénzügyministert és az illetékes tényezőket. A pénzügyminister ur részletesen ismertette az albizottságban a keleti és nyugati forgalom lebonyolítására szolgáló megállapodást. A keletje kiterjedt a sabacz—doboj—szerajevoi vonal ki- építésére, és a tuzla—bjelinai összeköttetesne Rácsáig terjedő kiegészítésére. Ez ugv szokott jeleztetni, mint a magyar forgalmi érdekeknek megfelelő megoldás. A nyugati forgalom lebonvo- litása a Banjaluka—Mostár közötti vonalrésznek részben való átépítését foglalja magában és a Bugolynotól Arzanoig tervezett keskegyvágányu vonalak. A pénzügyminister ur beszédének egv kijelentését nem tartom teljesen világosnak és e részben legyen szabad tőle minden kételyt kizáró rövid felvilágosítást kérni. (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyminister ur azt mondotta, hogy ez a két vonal junctimban van egymással, és egyidejűleg építendő. Nem tudom e junctim az említett osztrák- két vonalra vonatkozik-e, avagy a magyar keleti és az osztrák nyugati vonalak egyidöben való építésére. Nagyon hálás leszek, ha megnyugtat minket az iránt, hogy ezt igenis, a samacz—doboji vonalra és a doboj—szerajevoi vonalnak normális vágányura való kiépítésére értette . . . Rosenberg Gyula : Úgy van ! Ugv van ! Pap Géza előadó : Mert ez ránk, magyarokra, forgalmi és gazdasági életünk szempontjából égető szükség és Boszniának forgalmi érdekeit is az elégíti ki leginkább, ha ezen legrövidebb vonalak építéséhez fognak a leghamarabb hozzá. Egy másik tiszteletteljes kérdésem az, hogy- mikor fognak e vonalak kiépítéséhez hozzáfogni. Természetszerű, hogy e vonalak financiro- zása ugv az osztrák, mint a magyar törvényhozást külön fogja foglalkoztatni és mind a két törvény- hozásnak kiilön-kiilön kell megállapítania azt az összeget, amely a két állam és a közös pénzügyminister ur közti megállapodásnak tárgya és amely megállapodás szerint ezen 260 millió K költségnek viseléséhez a magyar és az osztrák állam az első evben 4,100.000 K-val, a második evben 2,600.000 K-val és a harmadik évben is ugyanannyival járul oly-formán, hogy ezen, a negyedik évre végre 10 millióba felvett összeg quota arányában fogja az egész amortisationalis időben úgy az egyik, mint a másik állam bud- getjét terhelni. A vasúti kérdés végleges megoldása természetszerűen a Bosznia és Herczegovina életére jelentős egyéb nagyfontosságu gazdasági kérdésekre is rátereli a figvelmet és nem kétlem, hogy a menynyire a vasúti kérdés háttérbe tolta eddig a többi égető reformkérdéseket, ép annyira ujult erővel fognak ezek most Bosznia és Herczegovina közvéleményében felülkerekedni. Hiszem azt is, hogy a kmet-kérdésnek a pénzügyminister ur elődje által facultativ alapon történt szerencsés megoldása is fokozottabb mérvben fog az ottani lakosság részéről a jövő fejlődés szempontjából kihasználtatni. Hiszen a földbirtok felszabadulásának kérdése lesz a leghatalmasabb rugó és erő tényező Bosznia és Herczegovina fejlődésére. Elég szerencsések az e részben elért eredmények, mert hiszen az 1910. évben 22.000 hektárt váltott meg a kmet- e.salád. Ennek figyelembe vételével 1897-tól fogva összesen 28.481 kmet-telek váltatott meg körülbelül 23 millió korona értékben. Természetszerű, hogy most, amikor a pénzviszonyok oly súlyosak, hogy csak a lehető legnagyobb erőfeszítéssel képes a pénzpiacz a legégetőbb szükségleteket kielégíteni, a kmet-kérdés- nek is gyorsabb lebonyolítása nem lehetséges. De kívánatos is, hogy a pénzviszonyok kedvezőbb alakulásáig e részben bizonyos mérsékeltebb tempó tartassék meg, mert nehéz pénzviszonyok között csak nagy áldozattal teremthetők elő azok az anyagi eszközök, melyek a kmetek megváltására szükségesek, de ezek az áldozatok kisebbednek és a megváltás előnyösebb módon lesz keresztülvihető kedvezőbb pénzviszonyok között, (ügy van !) A négyes albizottságnak a közeli napokban tartott ülésén egyes kérdések vettettek fel. melyek általános jelentőségüknél fogva megérdemlik, hogy az országos bizottság figyelme rájok kiterjedjen és az országos bizottság figyelmét rájok felhívjam. Két kérdés volt különösen, mely a négyes albizottság tárgyalásai során megbeszéltetett. Ezek egyike a tarifakérdés, másika Bosznia és Herczegovina iparának kérdése. Természetszerű, hogy akkor, a mikor Magyar- ország Bosznia és Herczegovina vasutainak kiépítéséhez oly óriási nagy anyagi áldozatokkal járul hozzá, meg kell keresni a módokat arra is, hogy az ezen áldozatoknak megfelelő közgazdasági haszon térüljön vissza Magyarországnak. Természetes,
