A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
18 II. ÜLÉS. biztonságának, akkor előterjesztéseket tehessen a delegatióknak és a delegatiókon áll azután, hogy ezen előterjesztések consequentiáit levonják. Még világosabban fejezi ki magát a hadügyminister ur egy nyilatkozata, a mely egy mai osztrák lapban jelent meg és a melyre — engedje meg a t. országos bizottság — hogy arra különösen is felhívjam a t. orsz. bizottság figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Ezen nyilatkozat a következőleg szól (olvassa): Von einem hohen Funktionär, der die Intentionen des Kriegsministers, Ritter von Auffen- berg, wie kein anderer kennt, erhalten wir zum Expose des Kriegsministers folgenden authentischen Kommentar : Azt mondja tehát, hogy egy magas functionáriustól veszi a nyilatkozatot, a kinél senki sem ismeri jobban a hadügyminister ur intentióját. Valószinünek tartom tehát — a mennyire én a hivatalos communiquék nyelvében járatos vagyok, — hogy ez az értesülés legalább is a hadügyminister ur közvetetlen közeléből származik. Ez a nyilatkozat a következőképen hangzik (olvassa) : Der Kriegsminister wird den Pakt loyal einhalten. Es wird aber die Pflicht der Kriegsverwaltung sein, den Moment wahrzunehmen, in dem sie an die Delegationen mit der Erklärung herantreten muss, dass ein Einhalten des Paktes nur auf Kosten der Sicherheit der Monarchie weiterhin möglich wäre. In diesem Moment wird die Kriegsverwaltung mit gebotene Offenheit die Situation darlegen, die für die Sicherheit der Monarchie und die weitere Ausgestaltung der Wermacht nöthigen Massnahmen vorschlagen, die Entscheidung jedoch und damit die Verantwortung den Delegationen überlassen. Der Kriegsminister dürfte übrigens schon in der Hauptsession der Delegationen, die im Frühjahr stattfindet, in die Lage versetzt werden, zu diesem Punkte weitere Mitteilungen zu machen.« Ezen nyilatkozat második részét őszintén szólva nem értem, de arra fejtegetéseimhez szükségem sincsen. De miután ezen hadügyministeri nyilatkozat fedi azon felfogást, a melyet tegnap hallottunk a 4-es albizottságban a badügyminister- nek szájából, nekem ezt a nyilatkozatot autentikusnak kell tekintenem, ennek következtében nekem, • a ki ezen kérdéseket tegnap a hadügyministerhez intéztem, lehetetlen a magam észrevételeit ezekre a nagyjelentőségű nyilatkozatokra meg nem tennem. (Halljuk! Halljuk! ) A t. hadügyminister ur tegnapi beszédében, de tálán az exposéban is, hivatkozott arra, még pedig előszeretettel, hogy ó troupier és mint ilyen, más szempontból fogja fel a hadsereg állapotát, mint mások, a kik nem töltötték pályafutásukat a hadsereg gyakorlati szolgálatában oly mértékben, mint ó. Hát én elhiszem, hogy a hadügyminister ur előszeretettel hivatkozik azokra° a tapasztalatokra, a melyeket mint troupier szerzett a hadsereg igazgatásában, de ez a tény magában azt a meggyőződést váltja ki belőlem, lïogy a hadügyminister ur, a ki csak néhány hónap óta tölti be felelősségteljes állását, nincsen teljesen tisztában az ó állásának alkotmányjogi oldalával. fHalljuk! Halljuk!) A mikor a hadügyminister ur azt mondja már a tegnapi nyilatkozatában is, hogy ő előterjesztéseket fog annak idején tenni a delegatióknak. Hát a hadügyminister ur nincs tisztában azzal, hogy a delegatio elé nem az ó előterjesztései kerülnek. A hadügyminister ur nem tesz előterjesztést a delegatióknak. (ügy van!) A hadügyminister ur szóbeli felvilágosításokat adhat a delegatióknak, fejtegetésekkel élhet a delegatiók előtt az ő felfogásáról, de előterjesztéseket a delegatióknak a közös ministerium tesz (ügy van!) és a közös ministerium is csak olyan előterjesztéseket tehet a delegatióknak, a melyek megnyerik úgy a magyar, mint az osztrák kormány hozzájárulását. ( Ugy van !) Ebben a tekintetben tehát a közös ministerium önmagában is solidaris kell, hogy legyen, de a hadsereg és a hadi tengerészet minden kiadása tekintetében solidarisnak kell lennie a magyar kormánynyal is. (ügy van !) A delegatiók elé tehát csak olyan előterjesztések kerülhetnek a hadügyminister ur részéről, a melyek megnyerték egyrészt a másik két közös ministernek a hozzájárulását, de megnyerték másrészt a magyar kormány hozzájárulását is. A közös ministerium és a magyar kormány, a mint azt mindnyájan tudjuk, solidaris volt, mert hiszen különben ez a megegyezés létre nem jöhetett volna a közös hadseregnek és a hadi tengerészeinek az 1915-ig terjedő kiadásaira nézve. A midőn a hadügyminister ur, a mint ő magát kifejezte, ö felsége akaratával elfoglalta a hadügyministeri széket, akkor neki is teljes mértékben solidarissá kellett válnia azon megállapodásokkal, a melyeket a közös ministerium és a magyar kormány kötött. (Élénk helyeslés.) És nem foglalhatta el azt a széket azzal a fentartással, hogy én pro momento solidaris vagyok a közös ministeriummal, solidaris vagyok a magyar kormánynyal ; (Élénk helyeslés.) ilyen fentartásokkal olyan nagy felelősséggel járó állást, mint a milyen a közös hadügyministeré, elfoglalni nem lehet. (Élénk helyeslés). Én tehát, a mint örömmel látom, számos collegám felfogását fejezem ki abban a tekintetben, hogy a közös had- ügyministeriumnak a delegatiók előtt ilyen fentartásokkal dolgoznia nem lehet. (Úgy van !) És én teljesen magamévá teszem azokat a fejtegetéseket, a melyeket Zichy gróf t. tagtársunk részéről tegnap hallottunk és a melyeket Solymosy báró t. tagtársunk olyan helyesen egészített ki, és a melyek teljesen megegyeznek azzal a felfogással, a melyet a deleg.itióban Schönaich báró vallott, a kiről szintén fel kell tételezni, hogy ismeri a hadsereg állapotát, tudja, hogy mi kell a hadsereg korszerű kifejlesztésére, harczképességére, (ügy van!) hogy akkor, a midőn a delegatió a legnagyobb hazafias áldozatkészséggel vállalt minden kiadást, mert hiszen egyetlen kiadásból egy fél fillért sem töröltünk, a midőn vállaltunk minden kiadást, a melyet
