A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
21. szám. 39 Ezek szerint az összkép, melyet külpolitikai helyzetünkről vázolhattam, általában nem mondható kedvezőtlennek. Nehogy azonban ennek nyomán csalódásokba essünk, nem szabad ügyeimen kivül hagyni azokat a mélyreható változásokat, melyek a nemzetközi viszonyok rendszerében legújabban érvényre jutottak. Mig a XIX. század végéig a hármasszövetség megalakulásával létesített hatalomcsoportosulás egyszerű és világosan körülirt alakzat jellegét viselte, addig Angliának azóta a splendid isolation elvéről való letérése, Japánnak európai államszövetsége, az orosz-japán kiegyezési mű létesülése és — last not least __ egyes európai hatalmaknak Ázsiában és Afrikában elfoglalt messzeható érdekköre az ugyanazon és különböző hatalmi csoportokhoz tartozó államok közt a megegyezések és megállapodások sűrű hálózatát létesítették, a mi a külpolitikai helyzetet kétségkívül lényegesen komplikálja. Nem vonhatjuk kétségbe, hogy ilyen uj összeköttetések előmozdíthatják az ellentétek enyhítését és igy a béke ügyét szolgálhatják. Másrészt azonban nem téveszthető szem elől az a körülmény sem, hogy az újonnan alakult érdekkörök, a melyek létesülése ama külön megegyezések oltalma alatt vált lehetővé, az érintkezési pontok mellett súrlódási lehetőségeket teremtettek és hogy ekként a nyugtalanság egy oly elemét vitték be a külpolitikába, a melyről idejekorán tudomást vennünk, az eszólyesség parancsa. Politikánk az állandóság és a béke politikája, a létezőnek fentartása, a bonyodalmak és megrázkódtatások elkerülése. A mint e fejtegetések elején jeleztem, e politika jogos érdekeink szolgálatában áll és feladata, hogy ez érdekeket a nemzetközi életben mindig és mindenütt óvja és védje. Nem követünk felforgató politikát, sem agressiv irányzatot, sem terjeszkedési vág}Takat. De földrajzilag katonai hatalmak közé vagyunk ékelve, a melyek haderejüket feltartóztatás nélkül fejlesztik és elhatározásaikban mentek minden külső befolyástól. Hogy békepolitikánkat hatással képviselhessük, kénytelenek vagyunk arról gondoskodni, hogy hadseregünk és hadi tengerészetünk kialakításában ne maradjunk el korunk hadügyi követelményei mögött. A tisztelt országos bizottság elismerendő áldozatkészséggel adott eddig helyet ezen megfontolás kényszerítő logikájának és levonta abból a szükséges következményeket. Ezúttal is szeretnék helyt adni annak a reménynek, hogy a tisztelt országos bizottság a külügyi költségvetés mellett, a melyet szives elfogadásra ajánlok, a hadügy el nem odázható követelményeitől méltányos érdeklődését el nem vonja. A tisztelt országos bizottság ezzel hazaüas munkát végez, mely újabb zálogát teremti erkölcsi és anyagi birtokállományunk védelmének és a béke biztosításának.
