A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
244 27. szám. szükségessé. Ilyen hitel volt a múlt évben megszavazott 54 millió korona úgynevezett egyszeri, rendkívüli hitel túlnyomó nagy része és ugyauceak ilyen hitel azon. a hajóhad kialakítása czéljaiból kért 312,400.000 korona hitelnek ez évre beállított 55 milliónyi részlete is. Láthatjuk tehát, hogy ez évben is e czímen nem 20 milliót, hanem ha az 55 milliót megszavazzuk, 75 milliót fognak elkölteni. Tengerészeti költségvetésünk tehát már most nem miként azt a rendes és rendkívüli költségvetés sommázata kitünteti. 68,257.210 koronára, hanem 123,257.210 koronára rúg. Nagy tévedés volna azt hinni, hogyha 1916-ig a hajók építésére a 312,400.000 koronát elköltöttük, akkor a VII. czím költségvetése vissza fog szállani arra a 20 millióra, amelylyel most szerepel a rendes költség- vetésben. Ha a hajóhadat abban az erősségben akarjuk fentartani, melyben azon hajók megépítése után lesz, a melyek számára most szavazzuk meg a költségeket és ha azt akarj uh, hogy ennek a számnak megfelelő harcz- képes hadi egységekkel rendelkezünk, akkor azokat az állandó kiadásokat, melyeket hajóépitésre évenként fordítunk, ezen 20 millióval lényegesen magasabb összegekben megállapítani leszünk kénytelenek. Egy egyszerű számítás is beigazolja ennek helyességét. A hajók használhatóságának tartama maximálisan busz évre, részben 15 évre tehető. Ha összes hadi tengerészeti egységeink értékét, illetve építési költségeit erre az élettartamra elosztjuk, akkor is kitűnik, hogy a folytatólagos megújítás költségei az ötven millió koronát bizonyára meghaladó összegben lesznek megállapitandók. Az itt felhozottakat összegezve, kétségtelennek látszik, hogy az 1915., vagy 1916. évtől kezdődőleg egy állandóan évenkénti körülbelül 145 millió korona kiadással járó tengerészeti költségvetésünk lesz. Ez azon összeg, mely nélkül azt a tengerészetet, melynek kialakulása tekintetében a jelenlegi országos bizottság határozatai döntő befolyásúnk lesznek, fentartani nem lehet. Pénzügyi helyzetünk olyan, hogy a legfontosabb kulturális feladatoknál is egyelőre a legszűkebbre kell szorítani a fejlődési lehetőségeket, a legjogosultabb egyéb követelések elől is el kell zárkóznunk. Ennek teljes felismerésében és tudatában vizsgálta az albizottság az előterjesztések szükségszerűségének és halaszthatlanságának kérdéseit, és csak mert azt a meggyőződést merítette, hogy az intézkedések megtételét bizonyos fokig hadi tengerészetünkben is rejlő biztonságunk követeli, határozta el, hogy az előterjesztéseket elfogadásra ajánlja. Midőn azonban ezt teszi, a legnagyobb nyomatékkai hangsúlyozza, hogy a kért hitel megszavazásával abszolúte nem óhajtja hadihajóink számbeli fejlesztésének czéljait szolgálni és hogy kívánatosnak tartja, hogy a csatahajók jelenlegi mennyiségénél megmaradjunk. Nem azono-
