A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XXII, ÜLÉS. 213 trofált. a midőn méltóztatott kiemelni és hely- ! teleniteni, hogy én egy közbeszólás alakjában a királyra utaltam, mint a ki a választói jog megoldását követelte és szorgalmazta. Én azt az elméleti tant teljes mértékben magamévá teszem, hogv igenis, az alkotmányosan uralkodó király cselekedeteit mindig az alkotmányos, felelős kor- mányférfiak fedezik. Ha van azonban 18ti7-től kezdve mind a mai napig oly kérdés, oly probléma. a melynél a fejedelmi akarat a nemzettel szemben megnyilvánult, és pedig az igazi alkot- mánvos, felelős ministerek elkerülésével, úgy az a választói jog kérdése, t. országos bizottság. 1905-ben nem volt parlamentáris, alkotmá- nvosságunknak megfelelő kormány, a mely egyedül és kizárólag a király bizalmával dicsekedhetett. Ez a kormány igenis — Tisza István gróf nem emlékezhetik reá — a Kristóffy-féle javaslatot magáévá tette, a képviselőházban be is terjesztette, a képviselőház tagjai közt is kiosztotta és ehhez a királyi hozzájárulást megkapta. Ez a javaslat az általános egyenlő és titkos választói jogon alapult, azon az alapon, hogy ezzel körülbelül 21 2 millió polgára a magyar nemzetnek nyerné el a választói jogot. Tisza István gróf. — a kitől, mondhatom, nem is vártam, hogy ebben a testületben ilyen erőteljesen nyilatkozzék meg az egyenlő és titkos választói jog ellen, jónak látta, hogy felhívjon minket, hogy ezen romboló jelszóval hagyjunk fel agitálni. Én kijelentem, hogy felhívásának nem fogok szót fogadni, nem fogok annak engedelmeskedni, hanem fogok az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett továbbra is argumentálni, annál is inkább, mert engem, mint az 1906-ik évi többség egyik tagját, nemcsak a nemzettel, de a királyival szemben is adott szavam és Ígéretem erre kötelez. Jól méltóztatnak emlékezni, hogy 1906 április havában, midőn azon kérdés előtt állottunk, hogy esetleg alkotmányunkat felfüggesztik, vagy pedig a coalitióbau egyesült szövetkezett pártok vezérei meg tudnak O Felségével egy kormányzati programúira nézve egyezni, akkor igenis 0 Felségének az volt az álláspontja, hogy a coalitio első feladata a választói jog megalkotása, és pedig azon számbeli alapon, a mint azt a Kristóffy-féle javaslat magában foglalta, körülbelül 2 'U millióval. Mi akkor hozzájárultunk a király által szabott ezen feltételhez. Igen sokszor szemünkre is hányták azt, hogy nem alulról, hanem felülről jött ez a programúi, hogy azt nem mi követeltük a királytól, hanem megfordítva. És igenis, mi akkor 1906-ban véletlenül ott is voltam, részt is vettem azokban a tárgyalásokban vállaltuk azt, hogy mint priust, minden más előtt megvalósítjuk az általános választói jogot és hogy minden függő kérdésre nézve a széleskörű nemzet akaratát fogjuk meghallgatni. N midőn ezt 1906-ban igy declaráltuk, igenis, én levontam a consequentiát akkor, a midőn Andrássy Gyula gróf a pluralitással jött, mert szerintem az nem felel meg annak, a mit a nemzetnek és a királynak ígértünk. Megálltam ez álláspontom mellett és megállók ma is. Megerősít álláspontomban és meggyőződésemben épen a legutóbbi választások lefolvása. Engedőimet kérek, a t. bizottsági tag ur azt mondja, hogy ez romboló politika. Hát nem rombolóbb az, ha egy választási rendszer, a mely már 40 év óta áll fenn, kihasználtatik, lia annak minden hibáját, minden hiányát kitanulták és felhasználják arra, hogy machinatiókkal. ügyeskedésekkel. erőszakoskodásokkal e szükebb nemzeti akarat megnyilvánitását megakadályozzák ? Ez már túlélte magát. Túlélte magát az az idő arra nézve, a mit a volt szabadelvű pártban, mint annak igen szerény és fiatal tagja, körülbelül húsz évvel ezelőtt, kértem ; ha fokról- fokra ment volna, lassanként, bizonyos rövid időközökben emelték, fokozták volna a választók számát, akkor most nem kellene ily ugrást tennünk. Ma azonban a 20—30 éves elmaradás természetes következménye, hogy sokkal nagyobb lépést kell tenni. Es utóvégre a külföldön sem egészen czél és akaratnélküli bábok azok, a kik az államok intézésének élén állanak. És azt látjuk, hogy mindenfelé a mienknél sokkal kifejlettebb választójog daczára is, a további fejlődés utján vannak. Ezt látjuk Olaszországban, a hol az általános egyenlő titkos jog meg volt valósítva, terjesztik, fejlesztik. Látjuk, épen Romániában folyik ma egy nagy választási küzdelem, a hol ismét az egyik párt a választói jog széles kiterjesztését akarja, mert a mienkkel bizonyos mértékben rokon ottani választói jogot a XX. században anakronismus- nak tartják. A mi pedig azt illeti, hogy talán valamiképen a nemzeti egységet veszélyeztetné az általános egyenlő választói jog, engedőimet kérek, maga az előttem szólott t. tagtársunk méltóztatott kiemelni, hogy a felnőtt férfiaknak a Kristóffy-féle javaslat csak 60° u-át akarta bevonni. Méltóztatnak tudni. 1,200.000 választó van ma ; a mikor felemeljük ezt két és fél millióra és kezünkben van az a mód, hogy igenis a választókerületeknek az igazságnak meg nem felelő, a magyar nemzeti állásponttal szemben ma igazságtalan beosztását corrigáljuk akként, hogy az igazságnak és a nemzeti érdekeknek egyszerre egy időben jobban megfeleljen mint ma: ily körülmények közt attól félni, hogy ez által a nemzeti törekvéseket a tömegek bevonásával veszélyeztetni fogjuk, nem lehet. Nagyon tisztelem az előttem szólott t. bizottsági tag ur mély meggyőződését, de én ellenkező meggyőződésben vagyok. !>őt inkább akkor, a mikor látom, hogy az intelligentia egy része a maga szegénysége folytán gyenge, befolyásolható. akkor igenis az intelligentiának az a része, a mely törődik a néppel, a mely törődik a
