A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
190 XXI. ÜLÉS. Az igen t. hadügyminister ur exposéjában azt is mondja, hogy a véderőreform keresztülvitelére a jelen időt kedvezőnek tartja, ügy látszik, azt akarja ezzel mondani, hogy kedvezőbbnek, mint a közelmúlt időt. Ha úgy érti a t. közös hadügyminister ur, hogy talán a mai magyar törvényhozásban a jogosult nemzeti igények kielégítése nélkül könnyebben viheti keresztül az uj véderőtörvényt, mint a legközelebbi múltban, akkor lehetséges, hogy igaza van. De ha igy van, akkor ez nagyon elszomorító jelenség nemzeti szempontból, nagyon aggályos és nem örvendetes. De ha az 1867 : XII. t.-cz.-hen lerakott paritásnak, ha az abban implicite benn lévő nemzeti követelményeknek megfelelőleg czélozza a véderő reformjának keresztülvitelét, akkor nem lehet azt mondani, hogy erre a közelmúlt idő kedvezőtlenebb lett volna, mert ép olyan kedvező volt, mint a mai idő, sok tekintetben még talán kedvezőbb is. Mert e követelmények teljesítése mellett a közelmúltban is könnyen keresztülvihető lett volna, sőt már régen életbeléphetett volna az egész véderőreform, enélkül azonban a kép ma sem sokkal kedvezőbb, akármilyen véderőreformot óhajtanak keresztülvinni. Keresztülvinni talán lehet, de ne méltóztassanak elfelejteni, hogy megnyugvás a katonai kérdésekben csak akkor lesz lehetséges hosszabb időre, ha a véderőreform a nemzet jogos igényeinek megfelelően vitetik keresztül. Enélkül a nemzet azokra a nagy anyagi áldozatokra sem fog nagy hajlandóságot mutatni, a melyek árnyékát ezen költségvetés is előreveti. Ha az igen t. hadügyminister ur, ki a múltban is nem egyszer tanúsított érzéket a törvényből folyó jogos igényeink kielégítése iránt, erre figyelemmel lesz az uj véderőtörvény előterjesztésénél, ez által nemcsak meg fogja könnyíteni a véderőtörvény keresztülvitelét, hanem annak keresztülvitelét gyorsítani is fogja, és lehetséges lesz a nemzet általános megnyugtatására hosszú időre nyugvópontra juttatni a katonai kérdéseket. Mi nem nemzeti vívmányokra törekszünk, nem ellenértékre, mi csak az 1867 : XII. t.-czikkben lerakott-jogaink s azokból folyó jogos követelményeink megvalósítását s azoknak a törvény szellemében való végrehajtását kívánjuk. Ettől messze áll még a kilenczes bizottság programmja is, mely különben is módosított és csonka, mert nem annak a kilenczes bizottságnak igazi programmja, hanem később az akkori ministerelnök által lényeges módosításban és redukálásban részesült. De mégis, mivel ez is egy, habár csak kis lépést jelent, ebben az irányban előre, ezt a kis lépést is magunk részéről, legalább az a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, kétségtelen örömmel üdvözölné és szívesen segédkezet nyújtana annak keresztülviteléhez a nélkül, hogy ezáltal az összes részleteiben még nem ismert egész véderőtörvényjavaslat tekintetében bármely irányban is állást foglalna. Hogy aztán ezt megszavazza-e, elfogadja-e: ez attól függ, hogy milyen lesz a véderőform részleteiben és mennyiben felel meg épen a nemzet jogosult kívánalmainak? Ha tehát annak keretében a kilenczes bizottság programmja teljesen megvalósítást nyer, annak keresztülvitelében és érvényesítésében, ! a magunk részéről is mindig szívesen fogunk j közreműködni. Epen azért a magam részéről nagyon ajánlom a mélyen t. hadügyminister ur szives figyelmébe ezen szempontoknak tekintetbevételét a ! véderőreformra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésénél és előterjesztésénél. Méltóztassék elhinni, hogy minél nagyobb mértékben nyernek ezek a szempontok megvalósítást, annál könnyebb lesz annak elfogadása, annál nagyobb mérvű I lesz a nemzet széles rétegeiben a megnyugvás. Xenx szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a hadseregnek csakis a nemzeti szellem ápolása adhatja meg azt a nagy erkölcsi erőt és azt az áldozatkész lelkesedést, a mely szintén egyik feltétele a harczképességnek és a melyet semmiféle hadilétszám és semmiféle még oly szigorú fegyelem sem pótolhat teljesen, bár a fegye- I lem — megengedem — szintén szükséges a hadseregben, mert a nélkül nem lehet a hadsereget diadalra vezetni a veszély komoly és nehéz pillanataiban. Azonban a lelkesedés is épen olyan lényeges tényezője a harczképességnek. A lelkesedés pedig csak akkor keletkez- j hetik, ha ezek a szempontok kielégítést nyernek, j Tehát már a hadsereg harczképességének előmozdítása érdekében is nagyon melegen ajánlom ezen szempontokat az igen t. közös hadügyminister ur szives figyelmébe. Van azonban még egy másik szempont is, a melyet a véderőreformnál feltétlenül figyelembe kell venni és ez az államok anyagi erejének lehető kímélése. Ha a kettős monarchiának csak egyik állama is, a sokkal szegényebb magyar állam anyagilag és pénzügyileg kimerül, akkor a komoly veszély pillanataiban épen a pénzügyi erő hiányánál fogva nem lehet sikeres háborút vezetni, mert épen az a pénzügyi erő, a mely erre okvetlenül szükséges, fog hiányozni. Egy kisebb hadsereg jól szervezve és kellőleg fegyelmezve, a melylyel szemben az állam rendelkezik a szükséges financiális erővel, sokkal többet ér és előbb vezethet eredményhez, mint bármely nagy hadsereg, ha a részére szükséges financiális erővel többé az állam nem rendelkezik. Azért nagyon ajánlom az igen tisztelt közös hadügyminister urnák, legalább a jövőre, — mert mint már az imént is előrebocsátottam. itt a költség mérséklésének keresztülvitelére, mi ellenzékiek, csakugyan nem gondolhatunk a mai hangulat mellett — ezen szempontok figyelembevételével a takarékosság szempontjának követését. Hogy pedig a takarékosság talán nem mindig I gyakoroltatok kellő rigorosus pontossággal a ■
