A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
148 XX. ÜLÉS. Molnár Viktor jegyző (olvassa): C) Alczim. Tengerészeti nép-és polgári iskola 7490 K. Nyegre László jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. országos bizottság ! Ennek a czimnek azon része ellen van kifogásom, a mely arra vonatkozik, hogy Pólában, mint mindnyájan tudjuk, egy polgári és,népiskolát a közös költségekből tartanak fenn. Én mindenütt szívesen látok iskolákat ; szívesen látom, bogy bárhol, bármely pontján a világnak, a kultúra terjesztése érdekében, egy ilyen intézet fentartásá- hoz hozzá lehet járulni. Nagyon természetesen, nem is az ellen van kifogásom, hogy ott iskola van, nem is az a néhány ezer korona, a mely ez által a mi kvótánkból igénybevétetik, indokolja aggályaimat; de az az eljárás, a melynek elvi jelentősége abban csúcsosodik ki, hogy magyar pénzen osztrák földön, az osztrák állam területén tartatik fenn egy polgári természetű iskola, a melyben nem a hadsereg kötelékébe tartozóknak gyermekei, hanem bárki nyer bebocsátta- tást és kiképzést. Nem szükkeblüség az, a mely engem felszólalásra bir, de az elvi álláspont tiszta megóvása. A közös kiadások csak közös természetű czélokra fordíthatók, és ez az összeg olyan, hogy ezen tétel által ez az elv teljes mértékben vicziáltatik. Ismerem azokat a tiszteletreméltó intentió- kat, a melyek a haditengerészet parancsnokságát vezetik, hogy t. i. ott alkalmat adjon arra, hogy a lakosság gyermekei ebben az iskolában kiképzést nyerjenek és ezáltal a rokonszenv a tengerészet iránt a lakosságban erősbödjék. Bármennyire honorálom ezt az intentiót, mégis abból a szempontból, hogy közös pénzen tisztán osztrák czélokra szánt intézet fentartassék, ennek megállapításához hozzá nem járulhatok. Hiszen, t. országos bizottság, ennek akkor még volna értelme, ha vice-versa lehetne szó ennek az alkalmazásáról; de a magyar állam, azt hiszem, el sem fogadná azt, hogy közös kiadásokból közvetlenül az ő czéljaira szolgáló intézmény költségei fedeztessenek. Ez nem járja, ezzel szakítani kell, és épen ezért kénytelen vagyok e tétel törlését indítványozni. Annál inkább tennem kell ezt, mert fájdalommal meg kell állapítanunk azt, hogy semmiféle áldozat- készségünket odaát, az osztrák állam területén absolute nem méltányolják, (Úgy van!) hanem még jogainkkal szemben is még mindig a leghevesebb ellenállást, a támadásoknak oly mértékét tapasztaljuk, a mely igazán nagyon alkalmas arra, hogy a kölcsönös ellentéteket még jobban kiélesitse; holott a mi részünkről még a legszélsőbb ellenzéki nyilatkozatok is mindig annak hangoztatására törekednek, hogy az ellentétek kiélesedésének elejét vegyük, (Úgy van !) és az annyira hangoztatott egymásra utaltságot érdekeink kölcsönös megóvásával biztosítsuk és fokozzuk. (Úgy van!) T. országos bizottság! Ez az ügy alkalmat szolgáltat arra, hogy, azt hiszem, a t. bizottságnak osztatlan helyeslése mellett, kifejezést adjak e minden tekintetben indokolt magyar álláspontnak. (Helyeslés.) Rosenberg Gyula előadó: Ugyanazt a kérdést, a melyet Bakonyi Samu t. bizottsági tag ur felvetett, megvitattuk már a legutóbbi dele- gatióban. Ugyanazok a szempontok voltak akkor is mérvadók, a melyek most is fennállanak. A 7400 K-val fentartott iskolában neveltetnek a haditengerészetnél alkalmazott altisztek és i, munkások gyermekei, ez mintegy iskolafentar- 1 tási hozzájárulást képez, és bár megengedem, ' hogy formailag, valamiképen közjogilag is lehet ezt kifogásolni, de érdemileg semmi kifogásolható a dologban nincs, és különben is oly csekély összegről van itt szó, hogy a magam részéről kérem a t. országos bizottságot, hogy azt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Lucich Károly corvette-kapitány ur kíván a tengerészeti főparancsnok ur nevében nyilatkozni. Lucich Károly corvette-kapitány: T. országos bizottság ! A tengerészeti nép- és polgári iskola ügyében Bakonyi Samu igen t. bizottsági tag ur felszólalására vagyok bátor a választ a következőkben megadni. A tengerészeti alreáliskola, mint méltóz- tatik tudni, az osztrák közoktatásügyi kormánynak átadatott és ez azt 1907. évi szeptember hó 1-én át is vette. A tengerészeti nép- és polgári iskola 1862 óta áll fenn és a haditengerészet alkalmazottainak lehetővé teszi gyermekeik nevelését. Ha ugyanis a haditengerészet alkalmazottainak nem lenne meg a módjuk arra, hogy gyermekeiket neveltessék, haditengerészetünknek az a hátránya volna, hogy az altisztek korán elhagynák a szolgálatot. Ez az intézmény másrészt a szertári munkások számára is áll fenn. A haditengerészet az ; ö szertári munkásai sarjadékának kiképeztetése - 1 folytán olyan személyzethez juthat, a mely eléggé i megbízható lehet. Felemlíthetem még, hogy a haditengerészet 233 magyar altiszttel bir és ezek között mindenesetre van elég nős altiszt, a kiknek gyermekei abban a tengerészeti nép- vagy polgári i iskolában nevelésben részesülnek. Továbbá még ; azt is . . . Bakonyi Samu: Magyar nevelésben ? Aligha ! Lucich Károly corvette-kapitány: . . . óhajtom felemlíteni, hogy a lakosság köréből csak . ; kivételesen vesznek fel gvermekeket ezen iskolákba. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Xem!)x ' Miután szólni senki sem kivan, felteszem a j kérdést : méltóztatik-e a C) alczimben foglalt ; j tengerészeti nép- és polgári iskolák számára t j 7490 K-át megszavazni, igen vagy nem ? (Igen! ) r i 7490 K megszavaztatik. Molnár Viktor jegyző: D) alczim. Tengeré- - szeti kórház 394.490 K. Elnök: Megszavaztatik.
