A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
86 XVII. ÜLÉS. meg stb.« Hát, engedelmet kérek, a törvény nem azt mondja, hogy csak a véderőtörvény kell hogy az országgyűlés elé kerüljön, hanem igenis azt mondja, hogy a véderőrendszernek megállapítása vagy átalakítása. A midőn itt az urak mint többség egy Dreadnought-divisiót fognak megszavazni, akkor ebben benne van a véderőtörvénynek módosítása, a mi egész tengerészeti rendszerünknek kifejlesztése, átalakítása, mert azt az absurdumot csak senki sem fogja akarni, hogy itt a többség megszavazzon egy uj rendszerű csatahajó- divisiót úgy, hogy azután utólag meg ne adják ennek az egész szervezetét, személyzetét stb. Egészen világos tehát, hogy a midőn a többség megszavazza a Dreadnoughtoknak ezt az első részletét, ezzel igenis belenyúl az egész tengerészet átszervezésének kérdésébe, ennek praeju- dicál, erre nézve egy oly fait accompli-1 állapit meg . . . Issekutz Győző (közbeszól). Batthyány Tivadar gr. : Igen csodálkozom, hogy épen Issekutz Győző igen tisztelt bizottsági tagtársam, a ki ebben az országos bizottságban állandóan a nagy közjogi kérdéseknek kiváló tudósául mutatkozott he, hogy épen ő mondja most ezt nekem. Legyen meggyőződve, hogy az ő kioktatása nélkül is majd a költségvetés illető tételénél foglalkozni fogok e kérdéssel. Azonban Issekutz Győző t. bizottsági tagtársam nagyon jól tudja, hogy az 1867 : XII. t.-czikk értelmének meg- felelőleg az egész közösügyi kiadások egy tételben — il n’ya q/u à prendre ou à laisser — lesznek beállítva. Hogyha az országgyűlés többsége azt meg nem szavazza, akkor alkotmányos és törvényes utón az következik, hogy a következő hónapban még a t. tiszt urak sem kapják meg a gage-jukat. Hogy ez legyen az alkalom arra, hogy egy szervezeti kérdést eldöntsünk, ezt az álláspontját az ő nagy közjogi tudása daczára sem vagyok képes elfogadni. Hanem igenis elfogadom a haditengerészet vezetőségének álláspontját, a mely a leghelyesebben felajánlja, hogy egy flottatervezettel, egy flotta- javaslattal lépjünk az országgyűlés elé és ott állapítsa meg aztán három-négy-öt évre, vagy a mennyire a törvényhozás bölesesége jónak látja, az országgyűlés maga a flottakiépitési tervezetet, a Hotta tervezet költségeit és az azzal legszorosabb összefüggésben álló egyes szervezeti módosításokat, és ha mindezt megtettük, akkor a delegatio évről-évre csak arra fog szorítkozni, hogy arra az évre szóló költségrészleteket megszavazza, a mi szerintem a delegationak tulaj- donképeni feladata. Nagyon sajnálom, t. országos bizottság, hogy e közbeszólás folytán kénytelen voltam tulajdonképeni tárgyamtól egy kissé eltérni, de megmaradok azon felfogásom mellett, hogy a delegatio hatáskörét véve tekintetbe, de czél- szerüségi szempontból is. határozottan helye- ! sebben járnánk el akkor, ha a flottakérdés fejlesztését és átszervezését törvényhozási utón, törvénynyel alkotnék meg. Azt mondja a t. előadó ur, hogy ez a fiottatörvényjavaslat már különböző czélszerüségi oknál fogva sem ajánlatos, hogy az országgyűlés elé terjesztessék. Azt mondja, hogy nehézkes a két parlamentnek apparátusa. Engedelmet kérek, most könyörögtünk két hónapon át, hogy enyhítsünk ezen nehézkes közösügyes parlamenti viszonyokon és legalább egy dolgot vegyünk ki ebből a közösügyes viszonyból, a melyhez teljes jogunk van és az igen t. többség nem tejesi- tette kérésünket. Xe méltóztassék tehát akkor az előadó urnák annyira félteni a nehézkes közösügyes parlamentáris eljárást, a mikor most, épen a jelenlegi parlamenti tárgyalások során, az ellenkező eljárást és álláspontot kö- vejtük. A mi pedig azt a kérdést illeti, a melyet az albizottságban is pertraktáltunk, hogy egy ilyen flottatörvény nem alkotható meg ezél- szerüen, mert hiszen változnak a viszonyok, változnak a technikai vívmányok és igen küny- nyen jönnénk abba a helyzetbe, hogy uj törvény- alkotás válnék szükségessé, e tekintetben legyen meggyőződve a t. előadó ur, hogy úgyis ugyanabba a helyzetbe fogunk jutni, hogy t. i. az előirányzott 312 millió nem lesz elég és kénytelen lesz a törvényhozás is, a delegatio is a plussal foglalkozni és a plusnak meg vagy meg nem szavazása fölött vitatkozni, tanácskozni és határozni. Azt hiszem, ezektől a technikai nehézségektől nem kell az országot féltenünk. Nem kell féltenünk a mi nagyhatalmi állásunkat és más egyebet sem, egészen jól meg lehet azt a Hottatörvényt csinálni, csak egy baja van a dolognak : hogy a képviselőházban egy kissé behatóbban fogják pertraktálni azután azt a flottatörvényt, mint a hogy azt itt mi nem tehetjük és ez azután egy kissé meg fogja nehezíteni annak a flottatörvénynek a törvénybe iktatását. T. országos bizottság ! Áttérek most már annak a kérdésnek taglalására, hogy vájjon az alkotmányosság szempontjából fel van-e ez a mai törvényhozás jogosítva arra, hogy egy ilyen programmra nézve a nemzetet előre évekre lekösse. En azt hiszem, hogy minden alkotmányosan és parlamentárisán kormányzott országban a kormányoknak kötelességük a nagy, mondhatom az egész nemzet életére kiható problémákat és kérdéseket a maguk egészében a nemzet elé terjeszteni s azokra nézve a nemzet verdict- jét kikérni. Láttuk, hogy a legutóbbi képviselőválasztásokon igen sokat, beszéltek az igen t. minister urak mindenféléről, arról azonban, hogy a véderő fejlesztése ilyen horribilis összegekbe fog kerülni, a nemzetet egy szóval sem világosították fel. A nemzet, a midőn meghozta a maga verdiktjét. nem tudta azt, hogy itt milliárdokkal
