A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

kö/ösi'njyek hmj.valásái-a kikul.loll ors/átjos hi/ollsA<j. XVII. ÜLÉS. Budapesten. 1911. évi február hó 24-én. pénteken. Zichy Ágost gr., utóbb Láng Lajos elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A tengerészeti albizottság jelentésének általánosságban való tárgyalása. — Napirend. .4 közös ministeriumok részéröl jelen vannak: Burián István báró minister, Montecuccoli Rezső gróf, a tengerészeti oszlóig főnöke, Esterházy Pál gróf osztályfőnök, dr. Tallián Dénes báró udvari és ministeri tanéicsos, Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök, Lucich Károly corvette-kapitány, dr. Szalay László udvari és ministeri tanácsos, dr. Thal- lóczy Lajos és dr. Zavadil József osztály- főnökök. A magyar kormány részéről jelen vannak: Khuen-Héderváry Károly gróf, Lukács László, Hieronymi Károly és Hazai Samu ministerek. (Az ülés délután -~> ára lő pcrczkor kezdődik.) Elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyvet Molnár Viktor jegyző ur fogja vezetni ; a szólani kívánókat Werner Gyula jegyző ur fogja jegyezni. Werner Gyula jegyző (olvassa az 1911. éri február hő 28-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőköny­vet hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend szerint a tengeré­szeti albizottság jelentésének tárgyalása. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatnak tekinteni, az első szó illeti az előadó urat. (Halljuk! Halljuk!) Rosenberg Gyula előadó : T. országos bi­zottság ! A nemzet által vállalandó terhek na­gyon is súlyos, alig elviselhető voltát átérzem, mint bárki más és tudom, hogy bár nagyon kevéssé népszerű álláspontot védek, mégis a szükségszerűség felismeréséből folyó nyugodt ön­tudattal és erős meggyőződéssel ajánlom a ten­gerészeire vonatkozó előterjesztéseknek elfoga­dását a t. országos bizottságnak. Csak vissza­élnék a t. bizottság türelmével, ha ismételném mindazon felhozható indokokat, melyek úgy az albizottság jelentésében, mint a t. bizottsági ta­gok birtokában lévő, az albizottsághoz intézett előadói előterjesztésben foglaltatnak. Csakis egész röviden és pedig a legszükségesebbekre fogok szorítkozni. A tengerészet költségvetéseivel budgetáris szempontból mindig egy különleges helyzetben voltunk. A rendes és rendkívüli költségvetések mindig alatta maradtak a tényleges szükséglet­nek. Kagyon rövid időközökben a rendes költ­ségvetések mellett találkoztunk nagy összegekre menő egyszerű építkezési hitelekkel, melyekre nézve mindig megvolt a különleges jogczim, a helyett, hogy őszintén megmondtuk volna, hogy e hitelek azért szükségesek, mert a költségveté­sek rendes keretei nem elégségesek a tengeré­szet szükségleteinek fedezésére. Ilyen hitelekre akkor is volt szükség, midőn a csatahajók rend­szerénél, azok nagyságánál és költségüknél nem álltunk oly nagymérvű átalakulás előtt, mint most. Most. hogy evvel a körülménynyel is kell számolnunk, természetes, hogy a kert hitelek ijesztően nagy összegekre rúgnak. A haditenge­részet harczi eszközeiben, a csatahajókkal oly hely­zetben vagyunk ma, mint mikor az elöltöltő pus­káról az egyszerű hátultöltőre, vagy erről az ismétlő maníicherre tértünk át, vagy midőn az ágyuknál a régi ágyukról a gyorstüzelő ágyúra történt meg az átmenet. A ki a régi csatahajó­kat akarná szembeállítani az uj csatahajókkal, az ő 12 darab 30 és fél cin-es ágyúival, az ép úgy cselekedne, mint a ki régi ágyúval és régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom