A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XV. ÜLÉS. get, a természetbeni élelmezésnél előforduló több- kiadás okozta. Méltóztatnak tudni, hogy eddig ezen tétel előirányzásának az a módja követtetett, hogy a tiz évben elért átlagárral állíttattak be a költségvetésbe, a két legjobb és a két legrosszabb év árai vétettek figyelembe és az igy eredményezett átlagárak vétettek be a költségvetésbe. Ez 1897 óta már absolute sehogysem válik be és ezután mostani vámpolitikai helyzetünkből kifolyólag, a midőn az áralakulások mégis bizonyos emelkedésben állandósultak, sehogysem lehet a múltra vonatkozólag azokat az éveket is számításba venni, a melyekben rendkívüli alacsony termésárakkal kellett dolgozni, úgy hogy jelenben sokkal megfelelőbb és állandóbb árak mutatkozván, megfelelőbben lehet megközelíteni a valóságot. Ezért méltóztatik majd a hadügyi költségvetés tárgyalásánál az élelmezési albizottságnak egy erre vonatkozó propositiójá- val is találkozni, mely abból indul ki, hogy ezen esélyszerű természetű árakat lehetőleg a piaczi árakhoz alkalmazzuk, vagyis az elmúlt év esélyeit vegyük figyelembe, melyektől csak akkor lehet eltérni vagy azokkal szemben correctivumokat alkalmazni, ha rendkívüli csapások látogatják meg az országot, mint az 1909-ben is történt, a hol természetellenesen magas áremelkedéssel találkoztunk, a mit viszont irreális volna a többlet szempontjából beleiktatni engedni a költség- vetésbe. A hadügyministerium most már több ilyen correctivummal élt az 1911. évi költségvetésnél is, — a mint méltóztatik majd azt az indokolásból is látni — hogy a rendes költségvetés emelkedései elő ne forduljanak ; ezeket a tételeket mind, jelesül a 22., 24., 13., 7., 19., és 26. czi- met, a melyeknél eddig ezek a túlkiadások állandóan előfordultak, úgy fogja corrigálni, hogy a valószínűségnek megfelelő áralakulások éressenek el, és igy a költségvetés alaposságát ne zavarják. A zárszámadási albizottság részletes tárgyalás alá vette magának a kezelésnek is a módját, egész rendszerét, és természetesen mindaddig, mig a számszék helyzete olyan, mint most, hogy csak utólagosan veheti számba azokat a kiadásokat, a melyekről szó van, az ellenőrzésnek eddig gyakorolt módja a megfelelő, a mely lehető szigorú, és a mely a leglelkiisnie- retesebben liajtatik végre. A zárszámadási albizottság csak teljes elismerését fejezheti ki — és leérem ezt az országos bizottság részéről is megtenni — azon működésért, a melylyel a közös számszék közegei nehéz viszonyok között hivatásukat teljesítették. Méltóztatnak tudni, nem könynyű feladat ez épen ezeknél a tételeknél, a mennyiben nagyon messze kihúzódnak a költségvetésnek átvihető tételei. Már maga a rendes kezelési pótidőszak is, mely nálunk csak három hónap, a közös költségvetésnél pedig másfél évre terjed ki. Azután az uj költségvetést kell összeállítani, a mihez hozzájárul a hiteleknek a rendkívül sokfélesége, a melylyel találkozunk, és ilyen rendkívüli sok hitelnek kezeléséből, átviteléből, és meghosszabbításából elég bonyolult helvzetek állhatnak elő. Ki kell még emelnem a jelen zárszámadás túlkiadásával szemben, a mely — mondom —- nem annyira a kezelésnek következménye, mint inkább az esélyszerüségekből folyik, azt a körülményt, hogy a vámbevételek 32,938.626 koronával kedvezőbben alakultak és igy a közös költségvetésből viselendő közterheknek ez a vámbevételi felesleg, a mely természetesen nem volt előirányozható, javára fog válni. Ez a vámbevételi felesleg az 1909. évi zárszámadásban még magasabb eredményeket fog felmutatni, mert az a sajnos körülmény állt he, a melyre Magyarország sohasem volt elkészülve, és a melyet Magyarországon eddig absolute nem ismertünk, hogy több mint 12 millió értékű kenyérterményt kellett az országba importálni. Ez reánk nézve természetesen meglehetősen szomorú dolog, de mindenesetre a vámbevételi számoknak, a végeredményeknek kedvezőbb alakulásira fog vezetni. Általánosságban még csak azt óhajtom megjegyezni, hogy a pénzügyi kezelés tekintetében két ministerium az, a mely normalis keretekben mozog, a mely különben is állandó tételekkel foglalkozik, mert nálok többnyire csak személyi kiadásokról van szó. Ezek a közös külügyministerium és a közös pénzügyministerium, a melyek nagyon szigorúan megtartották a kereteket és a melyeknél dicsérőleg kell kiemelnem hogy a budgetben túlkiadások nem mutatkoznak. Úgy a pénzügyministeriumban, mint a külügy- ministeriumban, sőt ez utóbbinál a költségvetés összetételeiben még megtakarítás is mutatkozik. Rá kell azonban térnem a póthitel kérdésére, mert a mit eddig mondottam, ez csak az összes költségvetési tételekre vonatkozik ; egyes tételeknél tapasztalható ezen téren is túlkiadás. így főleg a közös külügyministerium nyugdijtételé- nél meglehetős a túlkiadás 1908-ban is. A midőn ezeket általánosságban a t. országos bizottság előtt feltárni kötelességem volt, ajánlom a zárszámadási bizottság jelentésének az elfogadását. Minthogy pedig itt minden egyes tételt külön kell megszavazni, kérem a tételeknek külön megszavazás ala bocsájtasát. Egészben véve ajánlom, hogy a zárszámadási bizottság jelentését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. Elnök I Kíván valaki szólni ? Mezóssy Béla bizottsági tag ur kíván nyilatkozni. Mezössy Béla: T. országos bizottság! Az igen t. előadó ur oly behatóan, oly részletesen és annyira tárgyilagosan volt szives isméitetni a zárszámadási bizottság jelentését, hogy nekem az előadáshoz semmi hozzátenni valóm nincsen. Bizonyos mértékig érzem a felelősség 53
