A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

188 VII. ÜLÉS. ? jóváhagyást nyert bizottsági határozatokkal (VI. határozat B. d) az 1908. kezelési időszak végéig meghosszabbított felhasználási és elszámolási idő­tartammal felruházott 72.000 K részösszegnek levonása után fennmaradó 60.371 K 10 f-nek, a Boszniában, Herczegovinában és a Limterületen lévő parancsnokságok, csapatok és intézetek 1906. évi rendkívüli szükségleténél. 9. ezim A) rovat — »banjaluka-doberlini katonapálya« (szükséglet) — alatt kimutatott felhasználása és elszámolása jóvá- hagyatik. Ugyancsak a banjaluka-doberlini katonai vaspálya 1907. évi hasonló szükségleténél — 9. czim A) rovat (fedezet) alatt — 107.013 K 42 f-rel kimutatott s az 1907. év végével fenmaradt üzem­feleslegnek, a nevezett vasút további beruházási és javítási költségeinek fedezése czéljából az 1908. évre utólagos elszámolás ellenében történt átvitele hasonlóképen jóváhagyatik. Elnök : Megszavazta tik. Rosenberg Gyula előadó (olvassa) : V. czikk. Az osztrák-magyar monarchia 1907. évi közös kiadásainak és bevételeinek zárszámadása, mely szerint a rendes kiadások 365,582.523 K 31 ft., a rendkívüli kiadások pedig 67,947.190 K 37 ft., az összes kiadások e szerint 433.529.713 K 68 ft., és a határvám tiszta jövedelme 162,032.205 K 84 ft. tettek ki, s igy a tiszta szükséglet 271,497.507 K 84 fillért tesz belybenhagyatik. Az ezen tiszta szükségletből a magyar államkincstár terhére előre levonandó 2 százalék 5,429.950 korona 16 ft tesz, és a 266,067.557 K 68 f-nyi maradvány­ból, mely járulékok által fedezendő, a magyar szent korona országaira 33:s'49-ed °/0, vagyis 87,965.192 K 54 f, a birodalmi tanácsban képviselt király­ságokra és országokra pedig 66l6;49-ed százalék, vagyis 178,102.365 K 14 f esik. Elnök : Megszavaztatik. Rosenberg Gyula előadó (olvassa) : VI. czikk. A közös pénzügyminister utasittatik, hogy ezen zárszámadás alapján eszközölje a monarchia két államának pénzügyministereivel az 1907. évre a végleges leszámolást. Elnök : Elfogadtatik. Kérdem most már a t. bizottságot, méltóz- tatik-e a zárszámadási albizottságnak a közös zár­számadásra vonatkozólag hozott határozati javas­latait végszerkezetben elfogadni : igen, vagy nem ? (Igen!) Méltóztatnak elfogadni. E szerint a közös zárszámadásokra vonatkozó határozatok végszerkezetben elfogadtatnak és ez a birodalmi tanács országos bizottságával közöl- tetni fog. Következik a napirend harmadik tárgya, a pénzügyi bizottság jelentése. (Halljuk! Halljuk!) Beöthy László előadó : T. országos bizottság ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn van szerencsém a pénz­ügyi albizottság nevében a közös pénzügyminis- teriumnak 1910. évi költségelőirányzatát általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani, azt hiszem, hogy felesleges munkát vé­geznék, ha ezt minden részletre kiterjedő hosszabb indokolás kíséretében tenném. Hisz méltóztatik i tudni, hogy az 1910. évi előirányzat nagyban és i egészben az 1909. évre megállapított költsé vetés keretében mozog és igy azt hiszem, hogy megelé­gedhetem azzal, hogy csupán a két költségvetés közt m tatkozó eltérésekre hívom fel a t. bizottság figyelmét és arra szorítkozom, hogy ezeket lehető rövidséggel indokoljam. Az 1910. évi költségelőirányzat szembeállítva az 1909. évi költségvetéssel, összesen 51.392 korona többletszükségletet tüntet fel. Ebből a több­szükségletből a tulajdonképem igazgatás költsé­geire 17.779 korona, a nyugdijak többszükségletére 33.613 korona esik. Az igazgatásnál a többszük­séglet ez alkalommal valamivel magasabb, mint a mely összeggel az előbbi években találkozunk, de ennek indokolását bírjuk abban, hogy egyfelől szükségessé válik a személyzet létszámának bizo­nyos szaporítása, másfelől épen a helyes budgetirozás követelményeinek megfelelően a dologi kiadások­nál egyes tételek magasabbra vannak felvéve. A mi a személyzeti létszám szaporítását illeti, ez a levéltári szaknál állott elő és egyenesen annak az örvendetes jelenségnek a következménye, hogy a nagy szakértelemmel rendezett es vezetett levéltár újabb időkben mind jobban es jobban kezdte a szakköröknek, a történelmi kutatásokkal foglalkozóknak figyelmét maga felé irányítani, a levéltár látogatottsága nyert, és ennek következ­ménye, hogy a személyzet munkaköre megszapo­rodván, ezt most már csak a létszám nemi szapo­rodása mellett tudja teljes megelégedésre elvégezni. Igaz ugyan, hogy ez a személyzeti létszám- szaporítás csak a legminimálisabb keretben mozog, a mennyiben összesen csak egy állásszaporitás van tervbe véve. Ha mégis némi magasabb összeggel terheli a költségvetést, annak méltóztassék be­tudni, hogy a közös pénzügyminister ur az al­bizottság által is helyeselt amaz álláspontra he­lyezkedett, hogy ha már a személyzeti létszám szaporítása szükségessé válik, a szaporítást nem a legalsóbb fizetési fokban, de magasabb rang- osztályban létesíti, mert ez felel meg a helyes statusrendezés követelményének. Hiszen csak egy tekintetet kell vetni az 1909- iki költségvetésre és méltóztatik látni, hogy ott szerepel a levéltárnál egy állás 13.000 korona javadalmazással, mindjárt utána következik egy állás csak 6400 koronával, ebből nyilvánvaló, hogy ott oly hézag mutatkozik a tisztviselőknek biztosítandó előnyös előmenetel szempontjából, a melyet lehetőleg kitölteni feltétlenül szükséges és azért ismétlem, csak helyeselheti az albizottság és elfogadásra is ajánlja a t. pénzügyminister ur azon javaslatát, hogy a rendszeresítendő állás a maga­sabb fokozatban létesittessék. A dologi kiadásoknak két tételénél mut tkozik többszükséglet, és pedig a napidij ásóknál és a nyomtatványi költségeknél. Erre az indította a közös pénzügyminister urat, hogy azt észlelte, hogy ezen két tételnél éveken át zárszámadásilag hiteltúllépés jelentkezett. A mikor meggyőződött arról, hogy ezek nem valami ephemer jelenségek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom